Valér
2 °C
8 °C

Atyaég, tényleg betiltja Brüsszel a kebabot?

tumblr p0bowwfAPe1qe05r0o1 1280
2017.12.02. 11:42

„Merkelisztán végveszélyben: betilthatják a dönert”.

Csak néhány magyar cím a csütörtöki pánikhullámból, amit a Bild című német lap indított csütörtökön azzal, hogy

A kebabot a vég fenyegeti!

A cikk túlnyomórészt az MTI-n keresztül gyűrűzött be Magyarországra, de nem csak nálunk jelent meg, például a Guardian gyilkos angol szóviccekkel súlyosbítva foglalkozott a „kebabért kongatott lélekharanggal”.

A Ripostnál már a lángost is betiltják

Habony Árpád kormányközeli médiabirodalmának bulvárlapja, a Ripost gurította a legnagyobbat a magyar médiában. „Mi jöhet még? Brüs­szel be­til­taná a gír­oszt és a lán­gost” – keverte bele Magyarország egyik nem hivatalos nemzeti ételét is a történetbe. Ehhez az akrilamidra készülő szabályt rángatták be úgy, hogy Andy Vajna tévéjét is lehessen egy kicsit keresztpromózni.

A brüsszelező cím már csak azért is telitalálat volt, mert ezen a tervezeten épp Belgiumban akadtak ki legjobban. Akrilamid ugyanis általában akkor szabadul fel, ha alacsony víztartalmú ételeket forró olajban kisütnek. Jellemzően ilyen a sült krumpli, ami a belgáknál gyakorlatilag nemzeti ereklye. (Nem viccelünk, a brüsszeli metróban is ez Az Étel, amivel szemléltetik, hogy ne étkezzen senki a szerelvényeken, Liège-ben még múzeumi tárlaton is lehet találkozni egy zacskó fagyasztott szalmakrumplival.)

A szövegen viszont módosítottak, ami miatt júliusban büszkén hirdette Belgium kormánya, hogy megmentette a sült burgonyát. A változtatás alapján a korlátozásokat „arányosan” kell alkalmazni a vendéglátóhely méretéhez és típusához képest, azaz az engedmény nem csak a krumplira, hanem olyan ételekre vonatkozik, amelyekben magas akrilamidszint alakulhat ki. A listázott élelmiszereket sem tiltják be, csak azt írják elő, hogy különféle módszerekkel csökkentsék bennük az akrilamid mennyiségét, amennyire lehet (plusz ott van ez alól a belgák által kiharcolt engedmény). A krumplinál például használjanak olyan fajtákat, amelyekből kevesebb akrilamid szabadul fel és tárolják megfelelő páratartalmú helyen.

A 2002 óta gyanítottan, 2015-ben az EU élelmiszerügyi hatósága által is bizonyítottan rákkeltő anyagról szóló javaslatot idén júliusban az uniós tagállamok képviselői is támogatták.

Kereknek is tűnt a történet, hiszen mi másról lenne szó, mint amit a brit bulvármédia évtizedeken át sulykolt: a brüsszeli buborékba belehülyült bürokraták már megint valami baromságot szabadítanak a tagállamokra.

Keményen csúsztatott a Bild

A brit lapokhoz hasonlóan azonban nagyon úgy néz ki, a Bild is mellélőtt. Azóta a magyar állami hírügynökség is nagyon korrekt módon helyesbített, ugyanis a hír döbbenetes mennyiségű sebből vérzett.

Az még hagyján, hogy a különféle címekkel az „EU”-nál vagy – főleg – a „Brüsszelnél” kezdődtek a gondok. A pánik a strasbourgi Európai Parlament miatt indult, amely az EU egyik társ-döntéshozója a kettőből. Itt egy előkészítő, bizottsági szakaszban lévő javaslat indította el a lavinát, azaz az egész ügy még nagyon messze van a végső döntéstől.

A német bulvárlap szerint az Európai Parlament illetékes bizottsága be akarta tiltani a foszfátokat, amelyektől a mélyhűtött, nyársra húzott hústömbök egyben maradnak és szaftosak lesznek, mert visszatartja a vizet. A döneresek szervezete minden Bild-olvasót megnyugtatott: úgyse tudnak eleget enni ahhoz, hogy gond legyen. Azzal érvelt a foszfátok mellett, hogy ha nem használhatják, az „az egész döneripar halálos ítélete lenne az Európai Unióban”.

Nem volt szó betiltásról

Az Európai Parlament bizottsága viszont

csak annyit szeretett volna, hogy várják meg az uniós élelmiszerügyi hatóság vizsgálatát.

A Bildet ez nem zavarta, azóta is szépen jönnek a kegyetlen német szóviccekkel megszórt cikkek arról, hogy „Mentsük meg a dönert!”, amiben nagyon kevés a foszfát, és ezt az anyagot egyébként más húsételekbe is beleteszik.

Egy kebabos nagyvállalkozó szintén kikéri magának a lapban, hogy „diszkriminálják” a dönert, és a német mészárosok szóvivője is érthetetlennek nevezi az egészet, hiszen különféle hús- és sajttermékekben, valamint a kólában is megtalálható, amit 2014 óta határértékekhez kötve uniós jogszabály is megenged.

Orbán Viktor kebabot eszik Brüsszelben 2012-ben
Orbán Viktor kebabot eszik Brüsszelben 2012-ben
Fotó: Instagram / Orbán Viktor

Mintha a német döneresek meghekkelték volna a médiát

Ha a Bild forrásai között valami furcsa hasonlóság tűnne fel, nem véletlen: a lap szinte csak a foszfátozásban érdekelt feleket szólaltatta meg. Innentől a hír se annyira kacsának, mint inkább egy másik állatfajnak, a német döneripar médiahekkjének tűnik. (Elnézést, de ha azt hiszik, hogy ez volt fárasztó, csak annyit válaszolnék: Dönerwetter.)

Ahogy azt a Bild is leírja, naponta 500 tonna döner fogy az EU-ban, és ennek a négyötödét Németországban állítják elő, ahol jelentős török kisebbség él.

Csakhogy itt érünk el a legnagyobb csavarhoz a történetben: ahogy az az MTI javításában is benne van, az eredeti javaslat, amit az uniós kvázi-kormány, az Európai Bizottság tett, épp azt akarta, hogy a többi húsféléhez igazítva legyen uniós szintű a szabályozás, mert a dönerhez hasonló termékek 2014-ben kimaradtak. Vagyis

épp az a cél, hogy minden tagállamban használhassák a foszfátokat, mert van, ahol eleve nem tehetik nyársas húsba, mint a cseheknél.

Ahogy azt például a német Tagesschau is leírta, a változtatással EU-szerte világossá tennék a jogi helyzetet.

Foszfát nélkül is van döner

Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy ha ennyire veszélytelen az adalék, akkor vajon miért nem engedik meg a használatát a csehek (és vajon tényleg jó-e, ha az egész EU-ban foszfátozhatnak). Az egy dolog, hogy a vegyi anyag vizet köt meg, vagyis

úgy növeli a hús tömegét, hogy közben csak több vizet kapunk,

vagy hogy a foszfáttartalmat az égvilágon semmi nem jelzi a fogyasztóknak a gyorskajákon. Az igazi baj viszont az, ami miatt az Európai Parlament is óvatoskodó: több tanulmány kapcsolatot mutatott ki a gyorsételekben található foszfát és különféle, például keringési és vesebetegségek között.

Pontosan ezt vizsgálja az uniós élelmiszerügyi hatóság, az EFSA, és ennek a végét szeretné megvárni az Európai Parlament szakbizottsága. Az EFSA 2013-ban már foglalkozott a foszfátokkal, de akkor nem győzték meg róla, hogy veszélyesek lennének az ilyen adalékok, arról pedig már korábban is tudtak, hogy ha több van belőle krónikus vesebetegek szervezetében, az emeli a halálozási arányukat. Mindenesetre az uniós hatóság megígérte a dokumentumban, hogy 2018 végéig visszatér a témára. A Spiegel nevű német lap szerint most épp erre várna az Európai Parlament, vagyis jövő év végéig nem történne semmi.

Ami pedig azt illeti, hogy a foszfát betiltása a döner végét jelentené: itt egy pár nappal ezelőtti lista a 15 legjobb prágai kebabosról. A képek alapján valami furcsa módon ott is egyben maradtak a nyársra tűzött hústömbök, pedig Csehországban nem foszfátozhatnak. A részben külföldi dicséretek alapján még az is megkérdőjelezhető, hogy foszfát nélkül ne lehetne jó kebabot csinálni.

Mi a különbség a döner, a kebab, a girosz és a schwarma között?

Nagyjából a nevük és az, hogy mit raknak a hús mellé. Az Ottomán Birodalomból már 17. századi útikönyvek is emlegetik a cağ kebabıt, ami épp úgy néz ki, mint mai utódja, csak függőleges helyett vízszintesen tartott nyárson sütötték a bárányhúsdarabokat (hogy akkoriban honnan szedték hozzá a foszfátot, rejtély). A függőlegesen elkészített döner kebabot vagy dönert már később találták ki. A schwarma a levantei elkészítési módja (ez a terület a mai Libanon, Izrael és Jordánia környéke), a görög változata pedig a gyros vagy gyro.

A döner mai változatát 1972-ben találta ki egy Németországban élő török bevándorló.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.