Az Európai Parlament előtt is jelenjen meg Mark Zuckerberg!

Március közepén robbant ki a botrány, hogy egy brit gyökerű cég, a Cambridge Analytica több millió Facebook-felhasználó személyes adataihoz fért hozzá, és ezeket állítólag arra használta, hogy beavatkozzon választási kampányokba, köztük az amerikai elnökválasztásba. Mark Zuckerberg Facebook-alapító megjelent az Egyesült Államok Kongresszusa előtt, magára vállalta a felelősséget, és változásokat ígért a közösségi oldal adatvédelmi szabályaiban.

Az Európai Parlament az EU-ban is szigorúbb felügyelet alá vonná a közösségi hálókat. Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz, néppárti elnöke szerint a keményebb szabályok nem szabnának gátat a digitális fejlődésnek, de mindenképpen szükség van rájuk, hogy ehhez hasonló visszaélések ne történhessenek a jövőben. Változtatás nélkül közzétesszük az EP elnökének nyílt levelét.

Itt az ideje, hogy a politika szabályozza a digitális platformokat

„A Cambridge Analytica botrány, melynek során e vállalkozás jogellenesen használt fel a Facebookon összegyűjtött személyes adatokat a választási eredmények befolyásolása céljából, ismételten bizonyítja, hogy sürgős szükség van a digitális platformok szabályozására.

A digitális forradalom számára szabadságot kell biztosítani ahhoz, hogy megvalósíthassa a benne rejlő növekedési potenciált, úgy a foglalkoztatás, mint a technológiai fejlődés tekintetében. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy liberális demokráciáinkban a szabadság együtt jár a felelősséggel.

Mindeddig ez nem minden esetben történt így. És ennek oka nem csupán a digitális alkalmazások rendkívüli gyors fejlődésében keresendő, hanem abban a téves ideológiai felfogásban, amely minden normatív beavatkozásban a fejlődés gátját látja. Ez olyan, mintha a múlt század elején elutasították volna a büntetéseket és közlekedési lámpát előíró közúti közlekedési szabályokat, nehogy lassuljon a gépjárművek elterjedése.

Valójában a kiegyensúlyozott fejlődés alapját a jó szabályok képezik: az egyének és a piac védelme bizalmat szül és ösztönzi a beruházásokat, a technológiai fejlődést és a növekedést.

A platformok, amelyek valójában kiadóként működnek, felelősséget kell hogy vállaljanak a tartalmakért is.  Nem engedhetik meg büntetlenül a gyermekpornográfiát, az illegális fegyverkereskedelmet, a radikalizálódásra és fajgyűlöletre felhívó üzenetek és terrorista propaganda terjesztését, a hamisított termékek értékesítését vagy nyilvánvalóan hamis hírek közzétételét.

Általánosabban fogalmazva, a munkavállalói jogok, a magánélet védelme, a fogyasztói jogok, az átláthatóság, az adózás vagy a szellemi tulajdonjogok tekintetében a web óriásvállalataira ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk, mint a többi vállalkozásra. Ez azért is szükséges, hogy biztosítsuk a hagyományos piaci szereplőkkel való tisztességes verseny feltételeit. A megfelelő versenyszabályok garantálják a belső piac megfelelő, akadálytalan működését, ahol az erőfölénnyel való visszaélés nem gyakorol káros hatást a kis- és középvállalkozásokra és a fogyasztókra.

Az online platformok nem léphetnek az állam helyébe, díjakat és adókat vetve ki, miközben ők maguk nem fizetnek adót. A polgárok adóügyi egyenlőséget követelnek. Bizonyos államok, amelyek élvezik a belső piac valamennyi előnyét, elképesztően előnyös, nyilvánvalóan tisztességtelen feltételeket kínálnak a platformoknak annak érdekében, hogy azok a területükről működjenek. Ily módon sértik más államok érdekeit, amelyek az adók emelésével vagy a szociális szolgáltatások csökkentésével kénytelenek ellentételezni az így keletkezett veszteségeiket. Mindezek okán ott kell megadóztatni az internetes óriásokat, ahol a jövedelmük keletkezik, ahogyan azt a Parlament és a Bizottság javasolja; vagyis ott, ahol reklámtevékenységet folytatnak, adatokat adnak el, az általuk kínált tartalmakat az internetezők megtekintik, és ahol tranzakciókat végeznek.

A jó szabályozás a felhasználók szabadsága és a magánéletük védelme közötti megfelelő egyensúly megtalálását is jelenti. Elfogadhatatlan, hogy az online alkalmazásokhoz való hozzáférés ára a magánélet védelméhez való jogról való lemondás legyen. A Facebook-Cambridge Analytica botrány emlékezteti a politikusokat arra, hogy meg kell akadályozni a visszaéléseket. Ugyanakkor lehetőséget is teremt arra, hogy emlékeztessük polgártársainkat, hogy számíthatnak az EU védelmére. Úttörő szerepünk van a magánélet védelme terén. Május 25-én lépnek hatályba azok az uniós szabályok, amelyek garantálják például a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jogot, a kéretlen reklámüzenetektől való védelmet, a személyes adatok megsértéséről és felhasználásul módjáról való értesítéshez való jogot.

E kérdések piaci szereplőkkel és az intézményekkel való közös megvitatása érdekében április 25-én Mariya Gabriel digitális gazdaságért felelős biztossal közösen látunk vendégül egy magas szintű konferenciát az Európai Parlament üléstermében.

A Cambridge Analytica ügye arra késztet minket, hogy ne veszítsünk az éberségünkből. A lehető legalaposabban ki kell vizsgálnunk azokat a vádakat, amelyek szerin uniós állampolgárok személyes adatait használták fel választások és más szavazások, először is a Brexit-szavazás eredményeinek manipulálására. Mindezek alapján meghívtam Mark Zuckerberget, hogy személyesen jelenjen meg az Európai Parlament előtt, hogy válaszoljon 500 millió európai polgárnak. Remélem, mindent meg fog tenni, hogy visszanyerje polgáraink bizalmát.”

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!