Judit
3 °C
7 °C

Az EP kinyomoztatná a magyar közbeszerzések tisztaságát

2018.04.25. 10:22 Módosítva: 2018-04-25 12:55:51
Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága szigorúbb fellépést sürget a korrupció ellen a szerdán elfogadott hetes cikkes véleményében.

Az Európai Parlament költségvetési ellenőrző szakbizottsága (CONT) kikérné azoknak a cégeknek az adatait, amelyek úgy nyernek közbeszerzést Magyarországon, hogy ők az egyedüli pályázók a kiíráson. Nyomozást követel azzal kapcsolatban, hogy ezeket a pályázatokat úgy írják-e ki, hogy előre el van döntve, melyik cégnek jutnak a megbízások. Ezen kívül felszólítja a magyar kormányt, hogy évente tegyen közzé egy listát azokról a vállalatokról, amelyek több, mint 15 ezer euró értékben nyertek el megbízásokat.

Ezzel a kiegészítéssel szavazta meg a CONT szakbizottság a magyar „hetes cikkes” eljáráshoz készített véleményét szerdán reggel. 

Az Európai Unió alapszerződésének hetedik cikke arra ad lehetőséget az EP-nek, hogy felhívja a többi uniós nemzeti kormány figyelmét arra, hogy Magyarországon sérülhetnek az európai értékek, és foglalkozniuk kell vele. Extrém esetben büntetést is kaphat Magyarország, de ez nagyon valószínűtlen.

A CONT szakbizottság elnöke, a német kereszténydemokrata Ingeborg Grässle állította össze a véleményt, amelyet az Európai Parlament figyelembe fog venni, amikor arról dönt majd, hogy induljon-e hetes cikk szerinti eljárás Magyarország ellen.

A vélemény azzal kezdődik, hogy a korrupció jelenlegi szintje Magyarországon veszélyeztetheti az európai alapértékeket. A szöveg sérelmezi, hogy a közpénzek felhasználása nem elég átlátható, és nem számoltatható el megfelelően. Arra is kitér, hogy vannak olyan közpénzből finanszírozott projektek, amelyek nem is kaphatnának támogatást, vagy pedig túl vannak árazva. Ezek az ügyek az európai uniós pénzalapokat is károsítják, ezért is lehet indokolt az EU fellépése a hetes cikk alapján.

Mik az európai alapértékek?

Azok, amelyeket az Európai Unióról szóló szerződés a 2. cikkében felsorol. Az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, az emberi jogok, ezeken belül a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása. A pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség.

A CONT bizottság emlékeztet rá, hogy Magyarország nagyjából 50 milliárd euró támogatást kapott 2007-től kezdve a kohéziós alapokból. Ebből a pénzből viszont nagyon sokat, 940 millió eurót érintett valamilyen pénzügyi korrekció. Valószínűleg túllépi majd az egymilliárd eurót is a korrigálásra szoruló összeg a pénzügyi ciklus végéig, teszik hozzá az EP-képviselők.

Külön kiemelik, hogy 2016-ban Magyarországon kellett a legmagasabb korrekciót alkalmazni az uniós országok között  a szabálytalanul elköltött EU-s támogatások miatt:  211 millió eurót.

Rámutatnak, hogy az uniós pénzinjekció ellenére is csak 16,1 százalékkal nőtt a magyar gazdasági termelés 2004 és 2016 között, ami csak kicsit magasabb, mint az EU-s átlag, és jelentősen alacsonyabb, mint a többi visegrádi ország növekedése.

A vélemény aggodalommal jegyzi meg, hogy továbbra is igen magas, 36 százalékos az olyan közbeszerzések aránya, amelyek keretében az egyedüli pályázónak ítélték oda a megbízást, és Magyarország ezzel a második legrosszabb helyen áll az EU-ban, Lengyelország és Horvátország után, ahol 45 százalék ez az arány.

Deutsch Tamás, a szakbizottság kormánypárti magyar tagja egy januári vitán azt fűzte hozzá ehhez az adathoz, hogy az európai uniós átlagban is a közbeszerzések 24 százaléka egy ajánlattevős. „Ha Magyarország számára egy reálisabb összevetést választunk, és a 2004-ben csatlakozott országokat nézzük, akkor Lengyelországban ugyanez 46 százalék, Cipruson 38 százalék, Szlovéniában 36 százalék” – sorolta.

Friss: Deutsch Tamás közleményben reagált a szerdai szavazásra. Azt írta, hogy a vélemény számos csúsztatást és hibás adatot tartalmaz, illetve az Európai Bizottság országjelentéseiből kizárólag a kritikus pontokat vette át.

„Magyarországi, úgynevezett civil szervezetek teljesen szakmaiatlan elemzéseiből idéz megállapításokat és kizárólag olyan adatokat említ, melyek alátámasztják a Magyarországgal szemben elfogult politikai megállapításokat – fogalmaz a magyar képviselő. – Felrója például az egy ajánlattevős pályázatok magas arányát, amely érték Magyarország esetében a 2016-os évben 36 százalék volt, ám arról véletlenül sem tesz említést, hogy a kormányzati lépéseknek köszönhetően 2017-re ez az arány 26 százalékra csökkent.”

A vélemény számon kéri Magyarországon az e-közbeszerzési rendszer bevezetését. Deutsch Tamás rámutat, hogy erről a magyar Országgyűlés már közel egy évvel ezelőtt döntött, és így Magyarország, az uniós irányelvekben meghatározott határidő előtt, 2018. április 15-ével bevezette az e-közbeszerzés rendszerét.

Csütörtökön folytatódik a vita

A költségvetési ellenőrző bizottság mellett az oktatási és kulturális, az alkotmányjogi, a nőjogi, és az állampolgári jogi szakbizottság is kiad egy állásfoglalást.

Az állampolgári jogi bizottság (LIBE) foglalja majd össze a véleményeket, és ők fogják az EP plénuma elé terjeszteni a végső döntésre a magyar hetes cikkről.

Közben több lehetőséget is biztosít az Európai Parlament a vitára. A következő alkalomra csütörtökön kerül sor a LIBE bizottságban, ahol Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviseli majd a magyar kormány álláspontját.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.