Szijjártó az EP-nek: A Soros-terv ott van az interneten

Csütörtökön délelőtt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságában, a LIBE-ben megvitatták a parlamenti jelentést, ami arról szól, hogy Magyarországon mennyire sérülnek az európai értékek és a jogállamiság. Közel egy éve készül ez a riport, nemzetközi szervezetek, magyarországi kormányzati és civil szervezetek, nemzetközi és magyar szakértők és politikusok véleménye alapján. A holland zöldpárti képviselő Judith Sargentini felelős az összeállításáért, de nemcsak ő vesz részt ebben a munkában: mindegyik európai parlamenti frakció kinevezett egy politikust, hogy közvetlenül felügyelje, mi történik a jelentés körül. A Fidesz frakcióját, az Európai Néppártot a máltai Roberta Metsola képviselte.

A jelentés április 11-i verziója a többi európai uniós kormány elé utalja Magyarországot, hogy ők döntsék el: van-e egyértelmű kockázata annak, hogy súlyosan sérül nálunk a jogállamiság és az Európai Unió alapértékei. Ha pedig a kormányok úgy látják, hogy igen, akkor hassanak a magyar kormányra, hogy változtasson a gyakorlaton, ahogy az államot irányítják.

A parlamenti jelentés szerint egyértelműen fennáll ez a kockázat. Judith Sargentini két héttel ezelőtt öt konkrét példát emelt ki, hogy miért:

• 2012-től kezdve korlátozták az alkotmánybíróság mozgásterét Magyarországon, a bíróságok pedig nagyobb mértékben a végrehajtó hatalom befolyása alatt vannak, mint korábban,
• újságok zárnak be, sok sajtóterméket állami hirdetéseken keresztül befolyásol a kormány,
• a CEU-törvény sérti az oktatás szabadságát,
• bejegyzett egyházaktól vonták meg a regisztrációt,
• a civil szervezetek jelentős mértékben azt tapasztalják, hogy az állam korlátozza a mozgásterüket, csökkenti a finanszírozásukat, és ujjal mutogat rájuk, nevezetesen külföldi hatalmak ügynökeinek nevezik őket a kormány képviselői. Pedig valójában a civil szervezetek a jól működő demokrácia alapját jelentik.

Hol ülhet Szijjártó Péter?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is részt vett a csütörtöki vitán. Úgy tudjuk, hogy szeretett volna a pódiumon helyet kapni az ülés levezető elnöksége mellett, de az Európai Parlament eljárásrendje ezt nem tette lehetővé, és a LIBE vezetése nem szeretett volna a kedvéért kivételt tenni. Ezért a padsorokban ült le, és ugyanannyi időt, tíz percet kapott, mint a jelentés vezető előadója.

Sargentini: a tárgyaláson már túl vagyunk

A jelentés előadója csütörtökön röviden bemutatta, hogy hogyan állította össze a riportot. Tavaly ősszel és idén tavasszal vizsgálódott: közmeghallgatást tartottak, szakértőket hallgattak meg. Minden esetben meghívták a magyar kormány képviselőjét. Meghallgatták a magyar nagykövet magyarázatait is. Figyelembe vették az Európai Unió Bíróságának korábbi ítéleteit, az EBESZ-nek a magyar választásokról szóló jelentését. Most pedig rendkívüli módon lehetővé tették, hogy a miniszter is kommentálja a jelentést.

Az európai értékek csorbulását okozó fejlemények közül megemlítette többek között a bírók korai nyugdíjazásának ügyét, a készülő Stop Soros törvényt, azt, hogy az állami hirdetések csak egyes sajtótermékek számára voltak elérhetők, hogy az ellenzéki pártokra büntetéseket róttak ki a választás előtt.

Az EP szerepe nem az, hogy tárgyaljon ebben az ügyben, az már megtörtént, mondta Sargentini. A Parlament szerepe, hogy ezt a jelentést a kormányok Tanácsa elé bocsássák, akik majd eldöntik, hogy indítanak-e a saját körükben eljárást Magyarországról.

Roberta Metsola: miért akar bármelyik kormány szembemenni az EU alapjogaival?

Tényszerű és tömör értékelést akartunk a magyar helyzetről készíteni, mondta a jelentés néppárti felelőse, Roberta Metsola. Nagyon sok megbeszélést tartottak a jelentés előadói között a különböző frakciókból. A nagykövet úr jelenlétében is történt egy megbeszélés, ez nagyon hasznos volt, emelte ki. Kijelentette, hogy a vallásszabadság, az oktatás és a gyülekezés szabadsága veszélyeztetve van Magyarországon. Példaként azt említette, hogy jogbizonytalansághoz vezet a felsőoktatási intézmények esetében az új felsőoktatási törvény. Ki fog munkát vállalni egy olyan egyetemnél, mint a CEU, amelynek a léte kétséges? – kérdezte.

A Stop Soros törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a célja az, hogy az „úgynevezett külföldi ügynököket” korlátozzák. Ez aránytalanul súlyosan érinti a civil szervezetek működését. Miért akar bármelyik kormány az EU alapjogaival ellentétes jogszabályt hozni? – kérdezte a néppárti képviselő.

Josef Weidenholzer: a magyar nép mondjon véleményt a magyarországi folyamatokról

A szociáldemokrata frakció jelentéstevője, az osztrák Josef Weidenholzer azzal kezdte: a problémák nem fognak maguktól megoldódni, ezért rögzíteni kell, hogy mi a helyzet Magyarországon, és jó útra kell téríteni, mert a demokrácia modellje súlyos veszélynek van kitéve. Leszögezte, hogy nincs olyan, hogy liberális demokrácia, csak demokrácia van, amiben már benne foglaltatik az, hogy liberális. Ugyanis a liberális elvek nélkül a demokrácia szó kiürül, tartalom nélkülivé válik. A demokrácia üzemeltetéséhez nemcsak többségre van szükség, hanem méltányosságra, transzparenciára és általánosan hozzáférhető információkra.

A magyar választás eredménye egyértelmű volt, a szabálytalanságok miatt felmerülő kételyeket meg lehetett válaszolni, mondta. A kérdés inkább az, hogy egy demokratikus legitimációval rendelkező hatalom mit tehet meg? Ha többséggel rendelkezem, akkor tudnom kell, hogy a demokrácia a kisebbségek védelmét is jelenti, és biztosítani kell a versenyt. „Nem politikai véleményt akarok mondani a magyarországi folyamatokról, ezt a magyar népnek magának kell megtenni” – mondta a képviselő.

Azt azonban rögzíteni kell, hogy Magyarországon tényleg szisztematikusan megsértik az Európai Unió alapszerződésében lefektetett európai értékeket, fejezte be.

Marek Jurek: a magyar kormány a kisebbség Európában

A lengyel kormánypárti Marek Jurek szerint téves információk állnak a jelentésben, például a magyarországi cigánysággal kapcsolatban. A Fidesz képviselője, Járóka Lívia elmondta világosan, hogy Magyarország mi mindent tesz a magyarországi romák integrációjáért, mutatott rá. Kettős mércét emlegetett, azt mondta: a Gyurcsány-kormány alatt nem hangzottak el a mostanihoz hasonló kritikák a kormánnyal szemben.

„A liberális képviselők többször megismételték a nyilatkozataikat, amelyek arra mutatnak, hogy sok embernek nincsenek ínyére a folyamatok, amelyek Magyarországon történnek” – mondta Marek Jurek. Ő is fontosnak tartja azt az elvet, hogy a többség ne parancsolhasson a kisebbségnek, és szerinte az európai politikában éppen a magyar kormány van kisebbségben a saját véleményével.

Laura Ferrara: nem először foglalkozunk Magyarországgal

Már 2013-ban és 2014-ben is készült egy olyan jelentés, ami kimondta, hogy figyelni kell az alapjogok helyzetére az EU-ban, mondta az olasz Öt Csillag Mozgalom képviselője, Laura Ferrara. Már akkor is reflektorfénybe került Magyarország. Ha nem akarjuk, hogy az EU-ban álszentek legyünk, akkor változtatni kell azon a hozzáálláson, hogy a csatlakozási kritériumoknak meg kell felelni az unióba való belépés előtt, utána viszont már nem. Az Európai Unió a jogállamiságra épül fel. Nincs egy „à la carte” Európa, amiből mindenki azt csipegeti ki, ami tetszik neki, emelte ki a képviselő.

A migrációs kérdés kezelésével kapcsolatban úgy tűnik, hogy Magyarország nem vállalja fel a felelősségét, és nem hajlandó a menedékkérők áthelyezési eljárásában részt venni. A kiskorúak védelmével kapcsolatos szabályokat is megsérti. Ha valaki élvezni akarja a Brüsszelből érkező pénzügyi támogatásokat, akkor el kell fogadni, hogy ez felelősséggel is jár, ami minden tagállamra vonatkozik, mondta Laura Ferrara.

Szijjártó Péter: a magyar nép hozhat döntést Magyarország jövőjéről, önök meg nem

Szijjártó Péter emlékeztetett az országgyűlési választások eredményére, ahol a kormánypárt jelentős többséggel győzött.  

„A magyar emberek tehát, akik önök nem tudom pontosan, hogy kiktől akarnak megvédeni, kicsit más következtetésre jutottak, mint itt önök. Kijelölték az irányt a következő esztendőkre. Felszólítom önöket, hogy ne kérdőjelezzék meg, és ne minősítgessék az egyértelmű népakaratot” – szögezte le a miniszter.

Úgy gondolja, hogy az emberek a bevándorláspárti, külföldről támogatott ellenzék, és a bevándorlás ellen védelmet nyújtó kormány között választhattak. Kizárólag a magyar emberek dönthetnek arról, hogy kivel kívánnak együtt élni a hazájukban, mondta. Nem fogadjuk el, hogy a multikulturális társadalom valamilyen oknál fogva értékesebb lenne, mint egy homogén társadalom.

„Ez a jelentés minősített hazugságok gyűjteménye. Nem vette figyelembe a valóságot. Önök azt állítják a jelentésben, hogy Magyarországon nincsen médiaszabadság, pedig sokkal jobb a helyzet, mint néhány nyugat-európai országban.” Sosem fordulhatna elő például olyan, hogy hetekig titokban tartják, hogy erőszakot követnek el valakivel szemben, utalt egy két évvel ezelőtti németországi esetre Szijjártó Péter.

Az interneten túlnyomó többségben vannak azok a portálok, amelyek kritizálják a kormányt, mondta a miniszter. A legolvasottabb internetes portál is a magyar kormánnyal szemben a legerősebb kritikát megfogalmazók közé tartozik, mondta, úgy tippeljük, az Indexre célozva.

„65 ezer civil szervezet működik Magyarországon, és csak azok panaszkodnak, amelyek nyíltan politikai tevékenységet végeznek – tette hozzá a civil szervezeteket korlátozó törvények kapcsán. – És ez a néhány szervezet komoly támogatásban részesül külföldről. Ha pedig befolyásolni akarják a magyar döntéseket, akkor a magyar népnek joga van hozzá, hogy honnan kapják a támogatásukat.”

Nem fogjuk hagyni, hogy a Soros-tervet végrehajtsák, mondta végezetül, és megköszönte a lehetőséget, hogy jelen lehetett a vitán. 

Niedermüller Péter: a kompromisszumok keresése a demokrácia

A jelentés egyetlen helyen sem kérdőjelezte meg a választás eredményét, szögezte le Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Felhívta Szijjártó Péter figyelmét, hogy egy frissen közzétett jelentés Magyarországon a médiaszabadság helyzetét a 73. helyre sorolja, ami további csúszást jelent a korábbi eredményhez képest. Az EP költségvetési ellenőrzési bizottsága pedig megállapította, hogy aggasztó a korrupció mértéke.

A demokrácia nem arról szól, hogy a politikai ellenfeleinket ellenségnek tekintjük. Nem arról, hogy listázzuk őket. A közös megoldások és a kompromisszumok keresése a demokrácia. A jelentésnek pedig az a célja, hogy erre emlékeztesse a magyar kormányt, mondta Niedermüller Péter.

Michal Boni: figyeljen a nyelvére

Egy racionális, ésszerű, józan vitára hívtuk meg önt, mondta Szijjártó Péternek a lengyel Polgári Platform politikusa, Michal Boni.

Úgy tűnt, hogy ön inkább egy autoriter performansz főszereplője akar lenni. Figyeljen oda, hogy milyen stílusban beszél.

Ő is felszólalt civil társadalom korlátozása és a médiakoncentráció ellen. Úgy látja, hogy Magyarországon a közvéleményt helyi rádióállomásokkal és helyi újságokkal gúzsba kötik. A Soros-ellenes jogszabályokat pedig copy-paste-tel lemásolták „a Putyin úr által elfogadott jogszabályokról.” „Személyesen ismerem Orbán Viktor miniszterelnök urat, és sajnálom, hogy autoriter megoldásokba csúszik bele” – fogalmazott. Magyarországot viszont nem szabad elszigetelt esetnek kezelni, mert egész Európában hasonló folyamatok zajlanak. A magyar társadalomnak látnia kell, hogy nincs egyedül. A demokrácia nem csak azt jelenti, hogy megnyerjük a választásokat, emelte ki.

Gál Kinga: kérjenek bocsánatot, akik sértegetnek minket

A Fidesz-KDNP képviselője, Gál Kinga azután kapott szót, hogy az osztrák néppárti Heinz K. Becker a Soros György elleni kampány miatt antiszemitizmussal vádolta meg a Fideszt. A német zöldpárti képviselő, Jan Philipp Albrecht azt rótta föl a Fidesznek, hogy együttműködik a Jobbikkal, akiket pedig antiszemitának hívott.

„Mélységesen megalázónak és felháborítónak tartom ezt a vitát – mondta feldúltan Gál Kinga. –Annyira méltatlanok a hozzászólások a parlamenthez, a magyar választópolgárokhoz, hogy az a legkevesebb, hogy azok, akik sértegettek minket, bocsánatot kérnek” – tette hozzá. Nincs is rá idő, hogy belemenjen a sok hazugságba, mondta, de egy mondatot kiemelt a jelentésből, amely szerint Magyarország nem gyökerezik a jogállamban. Ezt kikérte magának az ezeréves magyar történelem nevében. 

Ugyanaz az öt-hat, magát függetlennek mondó szakértő véleménye kerül be az összes európai parlamenti jelentésbe Magyarországról, mondta. Végül kijelentette: „nem mi vagyunk, akik a Jobbikkal bármilyen módon közösséget vállalnánk, hanem a magyar ellenzék.”

Hogy van az, hogy a magyar kormány nem bírja a civil szervezeteket?

A szakbizottság elnöke, a brit Claude Moraes arról érdeklődött, hogy miért úgy reagál a civil szervezetek kritikájára a magyar kormány, ahogy teszi.

Minden más uniós kormány képes rá, hogy elviselje a kormánnyal kritikus civil társadalom létét

– mondta.

Szijjártó Péter határozottan reagált: „Úgy látom, hogy ha az EP-ben Magyarországot gyalázzák, az rendben van, ha meg valaki visszaszól, az nincsen rendben.” Kikérte magának, hogy Magyarországot sorozatos rágalmak érték, és nem tudja elfogadni, hogyha erre valaki reagál, azt azonnal minősítgetni kezdik. Elmondta, hogy a jelentésben szereplő „minden egyes vádpontra” tételes cáfolatot adott a kormány, és azokat írásban elküldték a szakbizottság képviselőinek.

Judith Sargentini: a kormány és a párt összekeveredik Magyarországon

A jelentéstevő Judith Sargentini végül emlékeztetett rá, hogy a képviselők mostantól benyújthatják a módosító indítványaikat a jelentés szövegéhez. A vita stílusát ő is nehezményezte.

„Megpróbáltam a pártpolitikát félretenni, miközben dolgoztam ezen a jelentésen” – mondta. A magyar kormánytól pedig azt várom, hogy kormányhoz méltóan viselkedjen.

Itt most nem pártok vitatkoznak, hanem ön a kormányt képviseli,

mondta Szijjártó Péternek. Az, hogy a kormány és egy politikai párt összekeveredik Magyarországon, az újra és újra előkerül ebben a vitában, és ez nem igazán egészséges. 

„Meglep, hogy Magyarországon a kormány szóvivője a nevemmel visszaél, hazugságokkal vádol, és hogy ön is ezt tette itt” – fűzte még hozzá, és biztosította a minisztert, hogy a legjobb tudása szerint állította össze a jelentést.

Szijjártó: a Soros-tervet az interneten föl lehet lelni

A külügyminiszter sajtótájékoztatón értékelte a vitát közvetlenül az ülés után. Újságírói kérdésre elismételte: a Sargentini-jelentés nem konstruktív kritikát fogalmaz meg, hanem aljas vádakat. „Olyan dolgokat ír le Magyarországról, amelyek sértőek, és amelyeket vissza kell utasítanunk és ki kell kérni magunknak.” Hozzátette még: „Lehet, hogy az Európai Parlamentben ez szokatlan, hogy egy kormány kiáll a nép mellett, amelyik megválasztotta, de ha velünk vitáznak, akkor hozzá kell szokniuk.”

Azt azonban leszögezte, hogy a magyar kormány mindig is nyitott volt az európai intézmények felé. A 2010-es választás óta az Európai Bizottság számos magyarországi intézkedést kérdőjelezett meg, és ezekben közösen találtak megoldást. Amikor pedig nem találtak, akkor az Európai Bíróság döntött. Szijjártó Péter furcsállta, hogy a Sargentini-jelentés a Bizottság által már lezárt kérdéseket kérdőjelez meg több helyen.

Egy holland újságíró megkérdezte Szijjártó Pétert, hogy mutassa meg neki a Soros-tervet, mert ő sehol nem találta. A miniszter azt válaszolta, hogy keressen rá az interneten azokra a mindenki számára elérhető dokumentumokra, amelyekben Soros György arról beszél, hogy több százezer migránst kellene beengedni az EU-ba évente. „Olvassa el az interjúkat, amelyeket vele készítettek, amikor arról beszél, hogy hogyan áll a nemzetállamokhoz.” Ezen kívül nézze meg a stratégiai dokumentumait azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket Soros György támogat. „Akkor azt hiszem meg fogja érteni, hogy mindez együtt tervnek minősül.”

Szóljon hozzá az EUrologus  Facebook-oldalán  !