Ábrahám
17 °C
29 °C

Az orránál fogva vezetné Brüsszelt a magyar kormány

2018.05.23. 14:00
Két magyar társadalomtudós kielemezte a kormány Európai Parlamentnek küldött magyarázó füzetetét. Kiderült róla, hogy az egész egy alaposan végiggondolt félrevezetés.

A magyar kormány csúsztat, tudatosan mellébeszél, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek. Erre mutatott rá két magyar társadalomtudós, akik kielemezték a kormány 59 oldalas értekezését.

Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója, Nagy Zsófia pedig egyetemi oktató az ELTE Társadalomtudományi karán. Múlt héten készültek el a szöveg részletes vizsgálatával, az eredményeket összefoglalták és közzétették az interneten, valamint elküldték azoknak az EP-képviselőknek, akik az Európai Parlament emberi jogi bizottságában a Magyarországról szóló jelentésen dolgoznak.

A jelentés, amelyet a holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini jegyez, arról szól, hogy az európai nemzeti kormányok foglalkozzanak az európai alapértékek sérülésével Magyarországon. Más szóval: indítsák el az EU-s szerződés hetes cikke szerinti eljárást Magyarország ellen.

Szijjártó Péter a jelentésről szóló nyilvános vitán durván minősítette az EP bizottságát, és politikai támadásnak nevezte az egész hetes cikkes kezdeményezést. Ugyanakkor a kormány a háttérben elküldött egy írásos reakciót is az EP-képviselőknek, amelyben konstruktívabb hangnemben válaszol az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos aggályaira. Ezt az írásos reakciót Ujhelyi István EP-képviselő tette közzé.

Ez a reakció az, amit a két magyar kutató alaposan végignézett, és azt találták, hogy tele van csúsztatással, mellébeszéléssel és hazugságokkal. Labanino Rafael összefoglalta az elemzésüket a 444.hu-nak.

Mellébeszélés, csúsztatások

Terelés például, amikor a kormány a Sargentini-jelentésnek a magyar Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításával kapcsolatos kritikájára reagál. Sargentini felveti, hogy az Alkotmánybíróság újabban nem vizsgálhat költségvetési kérdéseket. A kormány erre csak általánosságban azt írja, hogy a bíróság előzetes és utólagos normakontrollra jogosult, „csak úgy mint a német alkotmánybíróság”.

Vissszatérő trükk a szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyva a kormány teljesen más problémák megoldására hivatkozik, írta a 444.

A magyar ügyészség függetlenségét tekintve Sargentini a Velencei Bizottságra és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) jelentésére hivatkozva fogalmaz meg kritikát. A kormány ezen a ponton azzal üti el a megjegyzést, hogy jelenleg is zajlik egyeztetés a GRECO-val, amelynek egyes ajánlásait már beépítették a magyar jogszabályba is. A valódi problémáról azonban nem esik szó, ami az, hogy a legfőbb ügyész posztját 9 éves mandátummal egy volt fideszes politikus vezeti, akinek a hivatala többször dokumentáltan nem lépett fel a csalással meggyanúsított kormányközeli figurák, köztük a miniszterelnök veje ellen.

A kampányfinanszírozást érintő kritikákra sincs érdemi válasza a kormánynak. Sargentini az EBESZ friss, áprilisi jelentésére hivatkozva állítja, hogy nincs kellő törvényi garanciája a kampányköltések átlátható nyomon követésének. A kormány a 2013-as finanszírozási törvényre hivatkozva erre azt feleli, hogy márpedig minden pártnak és jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia a költéseit 60 nappal a választás után, arról viszont nem ejt szót, hogy továbbra sem követeli meg a jelölőszervezetektől a részletes számlák vezetését, és hogy ellenőriztessék azokat az  állami számvevőszékkel. Azzal a számvevőszékkel, amely a választás előtt mégis vizsgálta a pártok pénzügyeit, de csak a legnagyobb ellenzéki pártok pénzügyeit.

A médiaügyekben a magyar média plurális jellegét azzal a csúsztatással bizonyítja a kormány, hogy az online sajtóban 80 százalékban kritikus oldalak vannak a piacon. Elfeledkezik viszont nyolc más médiatípusról, ahol fordított a helyzet, köztük a 100 százalékban kormányzati befolyás alatt álló megyei lappiacról, nem beszélve arról, hogy a közmédia milyen nyilvánvalóban a kormánypropagandát közvetíti.

Hazugságok

Labaninóék szerint az egyik legnagyobb hazugság a dokumentumban az, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke, Handó Tünde esetében elhallgatja, hogy az Országos Bírói Tanács konkrétan jogellenesnek találta az elnök kinevezési gyakorlatát. A tanács az elemzés megjelenését követően fel is kérte a hivatal elnökét, „hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek”.

A kormánypárti politikusok üzleti érdekeltségeit firtató kritikára azt a választ adják, hogy Magyarországon 2014 óta szigorúbb a képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvény,  és a képviselői kinevezés azóta nem összeférhető önkormányzati pozícióval. A törvény szerint a képviselők nem végezhetnek más jövedelemkereső tevékenységet.  Ettől függetlenül azonban a képviselőknek továbbra is lehetnek és bőven vannak is üzleti érdekeltségeik, és az új törvény egyáltalán nem szabályozza a családtagok összeférhetetlenségi viszonyait sem. 

Ezen kívül a kormány azt is állítja a reakciójában, hogy a mai médiahatóság függetlenebb, mint bármely elődje volt. Hiszen míg a korábbi ORTT például a kormánynak kellett feleljen, a mostani nemzeti médiahatóságot csak a törvény köti. A csel ezen a ponton az, hogy mindez a 2010-es kétharmados médiatörvény eredménye, így a médiatanács 9 éves mandátummal kinevezett tagjai egy kétharmados Fidesz-parlamenttől kapták megbízásukat, és – ahogy az elemzők írják – a frekvenciák kiosztásának gyakorlata (előbb a Simicska-, majd a Vajna-érdekkör javára), és a versenyhivatali funkciók gyakorlása alapján is nyilvánvalóan politikai megbízást teljesítenek. 

Annak is foglalkoznia kell közügyekkel, aki eddig nem tette

„Senki sem érdekelt abban, hogy saját hazáját vádolják és szankciókkal sújtsák – írja az elemzésük bevezetőjében Labanino Rafael és Nagy Zsófia – Úgy véljük azonban, hogy az ország valós érdeke az, hogy megfeleljen azoknak az értékeknek, amelyek az európai közösség alapjául szolgálnak.” 

„Így elolvasva a magyar kormány tájékoztató füzetét, amelyet a Sargentini-jelentésre válaszul küldött, szomorúan és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a magyar kormány mennyire nyilvánvalóan nem érti, mi is forog kockán. Sokkolónak találjuk a tények meghamisításának, a csúsztatásnak és a dezinformációnak tudatos stratégiáját a kormány válaszában” – adják meg az alaphangot a kutatók. Hangsúlyozzák, hogy a jelentésük a saját álláspontjukat és kutatásaikat tükrözi, nem tartják magukat tévedhetetlennek, de legjobb tudásuk szerint szeretnének hozzájárulni egy értelmes társadalmi vitához Magyarországon. Másokat is erre biztatnak.

Itt lehet elolvasni angolul a kormány félrevezető magyarázatainak teljes elemzését.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.