Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Az orránál fogva vezetné Brüsszelt a magyar kormány

2018.05.23. 14:00
Két magyar társadalomtudós kielemezte a kormány Európai Parlamentnek küldött magyarázó füzetetét. Kiderült róla, hogy az egész egy alaposan végiggondolt félrevezetés.

A magyar kormány csúsztat, tudatosan mellébeszél, néhol pedig egyértelműen hazudik abban a dokumentumban, amelyet a Sargentini-jelentésre küldtek válaszul európai parlamenti képviselőknek. Erre mutatott rá két magyar társadalomtudós, akik kielemezték a kormány 59 oldalas értekezését.

Labanino Rafael a frankfurti Goethe-Universität politikatudományi intézetének a kutatója, Nagy Zsófia pedig egyetemi oktató az ELTE Társadalomtudományi karán. Múlt héten készültek el a szöveg részletes vizsgálatával, az eredményeket összefoglalták és közzétették az interneten, valamint elküldték azoknak az EP-képviselőknek, akik az Európai Parlament emberi jogi bizottságában a Magyarországról szóló jelentésen dolgoznak.

A jelentés, amelyet a holland zöldpárti politikus, Judith Sargentini jegyez, arról szól, hogy az európai nemzeti kormányok foglalkozzanak az európai alapértékek sérülésével Magyarországon. Más szóval: indítsák el az EU-s szerződés hetes cikke szerinti eljárást Magyarország ellen.

Szijjártó Péter a jelentésről szóló nyilvános vitán durván minősítette az EP bizottságát, és politikai támadásnak nevezte az egész hetes cikkes kezdeményezést. Ugyanakkor a kormány a háttérben elküldött egy írásos reakciót is az EP-képviselőknek, amelyben konstruktívabb hangnemben válaszol az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos aggályaira. Ezt az írásos reakciót Ujhelyi István EP-képviselő tette közzé.

Ez a reakció az, amit a két magyar kutató alaposan végignézett, és azt találták, hogy tele van csúsztatással, mellébeszéléssel és hazugságokkal. Labanino Rafael összefoglalta az elemzésüket a 444.hu-nak.

Mellébeszélés, csúsztatások

Terelés például, amikor a kormány a Sargentini-jelentésnek a magyar Alkotmánybíróság jogköreinek csorbításával kapcsolatos kritikájára reagál. Sargentini felveti, hogy az Alkotmánybíróság újabban nem vizsgálhat költségvetési kérdéseket. A kormány erre csak általánosságban azt írja, hogy a bíróság előzetes és utólagos normakontrollra jogosult, „csak úgy mint a német alkotmánybíróság”.

Vissszatérő trükk a szövegben, hogy a konkrétan kifogásolt tételeket figyelmen kívül hagyva a kormány teljesen más problémák megoldására hivatkozik, írta a 444.

A magyar ügyészség függetlenségét tekintve Sargentini a Velencei Bizottságra és a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) jelentésére hivatkozva fogalmaz meg kritikát. A kormány ezen a ponton azzal üti el a megjegyzést, hogy jelenleg is zajlik egyeztetés a GRECO-val, amelynek egyes ajánlásait már beépítették a magyar jogszabályba is. A valódi problémáról azonban nem esik szó, ami az, hogy a legfőbb ügyész posztját 9 éves mandátummal egy volt fideszes politikus vezeti, akinek a hivatala többször dokumentáltan nem lépett fel a csalással meggyanúsított kormányközeli figurák, köztük a miniszterelnök veje ellen.

A kampányfinanszírozást érintő kritikákra sincs érdemi válasza a kormánynak. Sargentini az EBESZ friss, áprilisi jelentésére hivatkozva állítja, hogy nincs kellő törvényi garanciája a kampányköltések átlátható nyomon követésének. A kormány a 2013-as finanszírozási törvényre hivatkozva erre azt feleli, hogy márpedig minden pártnak és jelöltnek nyilvánosságra kell hoznia a költéseit 60 nappal a választás után, arról viszont nem ejt szót, hogy továbbra sem követeli meg a jelölőszervezetektől a részletes számlák vezetését, és hogy ellenőriztessék azokat az  állami számvevőszékkel. Azzal a számvevőszékkel, amely a választás előtt mégis vizsgálta a pártok pénzügyeit, de csak a legnagyobb ellenzéki pártok pénzügyeit.

A médiaügyekben a magyar média plurális jellegét azzal a csúsztatással bizonyítja a kormány, hogy az online sajtóban 80 százalékban kritikus oldalak vannak a piacon. Elfeledkezik viszont nyolc más médiatípusról, ahol fordított a helyzet, köztük a 100 százalékban kormányzati befolyás alatt álló megyei lappiacról, nem beszélve arról, hogy a közmédia milyen nyilvánvalóban a kormánypropagandát közvetíti.

Hazugságok

Labaninóék szerint az egyik legnagyobb hazugság a dokumentumban az, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke, Handó Tünde esetében elhallgatja, hogy az Országos Bírói Tanács konkrétan jogellenesnek találta az elnök kinevezési gyakorlatát. A tanács az elemzés megjelenését követően fel is kérte a hivatal elnökét, „hogy haladéktalanul tegyen eleget az OBT irányába fennálló törvényi kötelezettségeinek”.

A kormánypárti politikusok üzleti érdekeltségeit firtató kritikára azt a választ adják, hogy Magyarországon 2014 óta szigorúbb a képviselők összeférhetetlenségét szabályozó törvény,  és a képviselői kinevezés azóta nem összeférhető önkormányzati pozícióval. A törvény szerint a képviselők nem végezhetnek más jövedelemkereső tevékenységet.  Ettől függetlenül azonban a képviselőknek továbbra is lehetnek és bőven vannak is üzleti érdekeltségeik, és az új törvény egyáltalán nem szabályozza a családtagok összeférhetetlenségi viszonyait sem. 

Ezen kívül a kormány azt is állítja a reakciójában, hogy a mai médiahatóság függetlenebb, mint bármely elődje volt. Hiszen míg a korábbi ORTT például a kormánynak kellett feleljen, a mostani nemzeti médiahatóságot csak a törvény köti. A csel ezen a ponton az, hogy mindez a 2010-es kétharmados médiatörvény eredménye, így a médiatanács 9 éves mandátummal kinevezett tagjai egy kétharmados Fidesz-parlamenttől kapták megbízásukat, és – ahogy az elemzők írják – a frekvenciák kiosztásának gyakorlata (előbb a Simicska-, majd a Vajna-érdekkör javára), és a versenyhivatali funkciók gyakorlása alapján is nyilvánvalóan politikai megbízást teljesítenek. 

Annak is foglalkoznia kell közügyekkel, aki eddig nem tette

„Senki sem érdekelt abban, hogy saját hazáját vádolják és szankciókkal sújtsák – írja az elemzésük bevezetőjében Labanino Rafael és Nagy Zsófia – Úgy véljük azonban, hogy az ország valós érdeke az, hogy megfeleljen azoknak az értékeknek, amelyek az európai közösség alapjául szolgálnak.” 

„Így elolvasva a magyar kormány tájékoztató füzetét, amelyet a Sargentini-jelentésre válaszul küldött, szomorúan és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a magyar kormány mennyire nyilvánvalóan nem érti, mi is forog kockán. Sokkolónak találjuk a tények meghamisításának, a csúsztatásnak és a dezinformációnak tudatos stratégiáját a kormány válaszában” – adják meg az alaphangot a kutatók. Hangsúlyozzák, hogy a jelentésük a saját álláspontjukat és kutatásaikat tükrözi, nem tartják magukat tévedhetetlennek, de legjobb tudásuk szerint szeretnének hozzájárulni egy értelmes társadalmi vitához Magyarországon. Másokat is erre biztatnak.

Itt lehet elolvasni angolul a kormány félrevezető magyarázatainak teljes elemzését.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán!

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.