A határok védelmét tűzte ki magának feladatul az osztrák EU-elnökség
További Európai Parlament cikkek
- Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét
- Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
„Hidakat akarunk építeni az európaiak és az Európai Uniónk érdekében” – mondta kedden Strasbourban Sebastian Kurz osztrák kancellár, amikor bemutatta az Európai Parlamentnek a most kezdődő osztrák uniós elnökség programját.
Nem szó szerint gondolta, hogy acélból és betonból fognak hidakat építeni, hanem átvitt értelemben: az európai népeket szeretnék közelebb hozni egymáshoz. Hogy nyitva lehessen tartani a belső határokat Európában, a külső határokat erősebben kell védeni, mondta az osztrák kancellár. Hozzátette, hogy növelni kell a versenyképességet és fejleszteni az európai „high-tech” ipart. Aktív szomszédsági politikát szeretne folytatni az Európai Unió nevében, amelynek a célja az, hogy a jövőben integrálhassák a Balkán-félsziget országait az EU-ba.
Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker és a nagy EP-frakciók vezetői sürgették Sebastian Kurzot, hogy a közös európai menekültpolitikát is üsse nyélbe, haladjon előre az eurózóna reformjával és az európai valutaalap létrehozásával. Az EU 2021 utáni hétéves költségvetéséről is mielőbb el kellene kezdeni tárgyalni, ha a jövő májusi EP-választás előtt meg akarnak egyezni a számokról.
Az elnököt nem befolyásolhatja a saját belpolitikája
Az osztrák prioritásokról élénk vita bontakozott ki az EP plenáris ülésén, amelyben több képviselő hangot adott aggályainak az osztrák kormány menekült-üggyel kapcsolatos eddigi hozzáállása miatt, s egyúttal óvta a néppárti kormányfőt attól, hogy az EU-elnökség tevékenysége ezen a területen szélsőséges nacionalista, idegenellenes koalíciós partnere befolyása alá kerüljön – számolt be az eseményről Szanyi Tibor. A szocialista EP-képviselő, az MSZP alelnöke írásbeli felszólalásában leszögezte: önmagában természetesnek tartja az osztrák kormány törekvését arra, hogy elnökségét néhány, az Unió jövője szempontjából jelenleg legfontosabb kérdésre összpontosítsa, s egyetért azzal is, hogy a határvédelem és a migráció ide tartozik.
Ugyanakkor nyomatékosította: „a mindenkori soros elnökség a semlegesség jegyében a ‘tisztességes közvetítő’ elv mentén, az unió egységét erősítve kell, hogy tevékenykedjen. Ez azt is jelenti, hogy a most különösen érzékeny menekült- és migrációs kérdéskörben az osztrák kormány nem engedhet saját belpolitikai szempontjainak, sem egyéb EU-n belüli nacionalista, populista politikai erők, kormányok nyomásának, viszont maximális erőfeszítéseket várunk tőle a dublini rendszer reformja, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozása érdekében ezekben a hónapokban folyó szakértői tárgyalások gyakorlati előmozdításában”.
Magyarország továbbra is nemet mond a kötelező betelepítési kvótákra
A Fidesz-KDNP EP-delegációja nevében Kósa Ádám üdvözölte az osztrák elnökség prioritásait, különösen, ami az illegális bevándorlás ellen folytatott harcot illeti.
„Támogatásra érdemes Ausztria azon törekvése, hogy a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartva azokra a területekre fókuszál, ahol lehetséges az együttműködés” – hangsúlyozta a képviselő.
„Hazánk továbbra is nemet mond a kötelező betelepítési kvótákra és igent mond a külső határok védelmére, ahogy elkötelezett abban is, hogy a segítségre szoruló embertársainkat helyben, saját országukban segítsük” – húzta alá Kósa.
Kósa annak fontosságát is kiemelte, hogy az osztrák elnökség támogatja a Nyugat-Balkán európai integrációjának felgyorsítását, hiszen az hozzájárul az egész Unió biztonságához és stabilitásához.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.