Nándor
8 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Ez volt nekem az elmúlt évek legnehezebb szavazása

K EPA20180912172
2018.09.24. 05:53 Módosítva: 2018-09-25 16:31:45
Megkérdeztük a külföldi EP-képviselőket, hogy miért tartózkodtak a hetes cikk megindításánál. A jelentés sok elemével egyetértettek, de politikai manővernek tartják az eljárást, amely több gondot okoz, mint ahányat megold.

Nagy vita övezte múlt héten, hogy milyen módszerrel kellett volna számítani a tartózkodásokat a Sargentini-jelentés szavazásán. A szabályozás nem egyértelmű, a magyar kormány a bíróság elé viszi az ügyet.

Sokakban felötlött a kérdés, hogy miért van egyáltalán lehetőség a tartózkodásra, hogyha az nem számít szavazatnak. Miért nem tudják eldönteni a képviselők, hogy mit gondolnak, különösen egy olyan ügyben, ahol nem törvényhozásról van szó, hanem kifejezetten a véleményükre volna szükség. 

Az egyetlen tartózkodó magyar képviselő, Balczó Zoltán álláspontját már ismerjük. A jobbikos politikus az Alfahírnek azt mondta: ha nemet mondott volna a jelentésre, akkor elutasítja azokat a lényeges részeit is, amelyek alaposan leírják, tényekkel dokumentálják, hogyan jött létre az orbáni rendszer, hogyan manipulálták a választókat, és hogyan alakult ki a példátlan kormánypárti médiatúlsúly. Ugyanakkor a jelentés több esetben is megalapozatlan, sőt visszautasítandó megállapításokat tartalmaz, mondta. „Így természetesen nem támogattam annak elfogadását, egyben a hetes cikk szerinti eljárás megindításának lehetőségét sem” – szögezte le Balczó Zoltán.

Levelet küldtünk a másik 47 EP-képviselőnek, akik még a tartózkodás gombot nyomták meg, és megkértük őket, hogy röviden magyarázzák el, miért tettek így. Hatan válaszoltak, egyiküknek pedig nyilvánosan elérhető az indoklása az európai parlamenti honlapján.

Politikai célú az eljárás, még ha van is igazság a jelentésben

A válaszaikban közös elem, hogy egyetértenek a jelentés több állításával, néhányan pedig meglepően pontosan tisztában vannak vele, hogy milyen problémákkal küzd Magyarország. Egyikük sem tartja viszont a helyes eszköznek a hetes cikkes eljárást ezeknek a problémáknak az orvoslására. Vagy úgy gondolják, hogy az EU túllépi a hatáskörét, amikor ítélkezik, vagy pedig azt sérelmezik, hogy a jelentést politikai célokra használták. Nem örülnek az EU megosztottságának, amelyet a Magyarország elleni eljárás tovább mélyít. Ezért van, aki hagyott volna még időt párbeszédre. Egyiküket viszont éppen Orbán Viktor legutóbbi strasbourgi szereplése győzte meg arról, hogy fölösleges a további tárgyalás.

16 országból érkeztek tartózkodások, a legtöbben sorrendben Spanyolországból, Franciaországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Belgiumból és Németországból. Frakciónként nézve 5 képviselőcsoportban akadtak tartózkodók. A legtöbb, 28 a Fidesz saját frakciójában, az Európai Néppártban, a második legtöbb, 9 az Európai Konzervatívok és Reformereknél, amelyik a lengyel kormánypárt és a brit konzervatívok frakciója.

Franc Bogovič – Szlovénia, Szlovén Néppárt (SLS), Európai Néppárt

Meg kell, hogy mondjam, ez volt nekem az elmúlt évek egyik legnehezebb szavazása. Miután lezajlott egy intenzív vita Orbán úrral a plenáris ülésen, aztán pedig a Néppárt frakciójában, nem szépíthetjük a tényt, hogy Magyarországnak kijutott a problémákból, amelyeket a kormánynak kezelnie kell, és valamilyen szinten már kezeli is őket.

Ugyanakkor, legalább öt másik tagállam küzd ugyanolyan, ha nem súlyosabb ügyekkel (korrupció, emberi jogok, a hatalmi ágak megosztása, az igazságszolgáltatás függetlensége, sajtószabadság, visszaélés az uniós támogatásokkal…) Ezek olyan országok egyébként, amelyeket nem néppárti kormány vezet.

Máltán, Szlovákiában, Romániában és Lengyelországban is találhatunk megszegett jogállamisági normákat, korrupciót, korlátozásokat a média szabadságában. Ha szavazásra kerülne sor, amelyben rámutatnánk a problémákra ezekben a tagállamokban, valószínűleg támogatnám, és ebben az értelemben világos jelzést adnék minden tagállamnak arról, hogy hol van az a határ, amelyet az EU nem enged átlépni, ha a jogállamiságról van szó.

Nem tudtam jóváhagyni a jelentésnek azt a részét, amelyik a migrációs politikáról szól. A „nyitott határok” hozzáállás, amelyet a jelentés támogatói felkaroltak, számomra elfogadhatatlan, ugyanakkor azzal egyetértek, hogy Orbán migrációs politikájában vannak olyan részek, amelyek igazításra szorulnak. Meg vagyok róla győződve, ahogy Juncker úr is többször említette, hogy az EU külső határait meg kell védeni, és nem tűrhetjük tovább az illegális határátlépéseket.

Végül szeretném kiemelni: nagyon aggaszt, hogy az ilyen jelentések inkább több problémát okoznak, nem pedig megoldják őket. Elmélyítjük a szakadékot a visegrádi országok és a többi EU-s tagállam között. Ez nem jó az EU jövője szempontjából. Ez az egyik kulcsfontosságú ok, amiért nem tudtam támogatni ezt a jelentést.

Rachida Dati – Franciaország, Republikánusok, Európai Néppárt

Sajnálatos, hogy ez a szöveg a magyarországi helyzetről karikatúraszerű és leegyszerűsített szembenállásra késztet, egy olyan komoly témában, mint az európai értékek tiszteletben tartása. A tartózkodásom két reakció szintézise. Egyrészt nem vagyok hajlandó hagyni, hogy a baloldali frakciók arra használjanak egy néhol pontatlan, összehordott jelentést, hogy elítélhessék vele az egyik politikai ellenfelüket, semmibe véve a tényt, hogy azt demokratikusan és nagy többséggel választották meg.

Másrészt, értetlenül állok azelőtt, ahogyan Orbán Viktor a Néppárt belső vitáján és a plenáris ülésen reagált, és hogy a saját politikai családját sem tudta meggyőzni az országában folytatott politikai gyakorlat jogosságáról.

Friss: Santiago Fisas Ayxelà – Spanyolország, Néppárt (Partido Popular), Európai Néppárt

Személy szerint nem támogatom a magyar kormány intézkedéseinek a többségét, amelyek kiváltották a Sargentini-jelentést.

Veszélyes, hogy a parlament bíróként jár el. Ha ez valóban így lenne, akkor ugyanilyen döntéseket kellene hozni és elfogadni az Európai Unió többi országában.

A magyar biztossal, Navracsics Tiborral ápolt kiváló munkakapcsolatom, aki remek munkát végez Brüsszelben, és a magyar kollégáim az Európai Néppártban, akiket nagyra tartok, fontos tényezők voltak a döntésemben, hogy tartózkodjak a szavazástól.

Sajjad Karim – Nagy-Britannia, Konzervatív Párt, Európai Konzervatívok és Reformerek

Adott egy európai vezető, aki iszlámellenes kampányt folytat egy EU-s tagországban, célpontba állítva a muszlim bevándorlókat; akit korrupcióval vádolnak, mert a családjának és a barátainak a zsebét tömi; aki ellenségnek kiáltotta ki a zsidó-magyar származású politikai aktivistát, Soros Györgyöt egy idegengyűlölő, az állampolgári jogok ellen hirdetett hadjáratban – semmilyen módon nem tudok arra szavazni, hogy Orbán Viktor továbbra is félrevezethesse a magyarokat.

Sajjad Karim
Sajjad Karim
Fotó: Wikipedia

Ugyanakkor, nem tudom megszavazni sem az előterjesztést, mert túllép az Európai Unió hatáskörén, és indokolatlanul beavatkozik a tagállamaink szuverenitásába.

Ezért választottam a tartózkodást, és rosszallom, hogy a Munkáspárt politikai játékot űz az antiszemitizmussal és az iszlámfóbiával.

Helga Stevens – Belgium, Új Flamand Szövetség (N-VA), Európai Konzervatívok és Reformerek

Az Európai Unió egy közös értékeken alapuló egyesülés. Az N-VA óvja ezeket az értékeket. Akkor is, ha olyan pártoknak kell ezt hangsúlyoznunk, akik a saját politikai csoportunk tagjai. Ezt bizonyítottuk, amikor támogattuk az európai eljárást Lengyelország ellen. Az N-VA a katalán-spanyol konflikus kapcsán is folyamatosan fölemeli a hangját. Aki az európai klubba akar tartozni, annak be kell tartania a szabályokat. Ez minden tagállamra vonatkozik.

Ha negatív jelzések érkeznek Magyarországról ezen a területen, képeseknek kell lennünk rá, hogy európai szintű eljárásokat indítsunk. Az eljárás közben az Európai Bizottságnak folyamatos kapcsolatban kell állnia Magyarországgal, hogy felhívhassa a figyelmét ezekre a szabályokra és kötelezettségekre. Ez a néppárti frakció felelőssége is, amelyhez Orbán Viktor miniszterelnök pártja tartozik.

A hetes cikkes eljárás a legvégső eszköz annak a biztosítására, hogy a jogállamiság eszméjét tiszteletben tartsák Európa-szerte. Ezzel az eszközzel nem szabad pártpolitikai megfontolásokból visszaélni. Fájlaljuk, hogy a zöldpárti-baloldali Judith Sargentini jelentése aláássa a hetes cikkes eljárást azzal, hogy számonkéri a társadalomról alkotott saját elképzelését, amelyet a laza migrációs politika és a társadalom-gazdaságpolitika közötti kapcsolatok jellemeznek. Ezért tartózkodott az N-VA küldöttség a szavazásnál.

Richard Sulík – Szlovákia, Szabadság és Szolidaritás (SaS), Európai Konzervatívok és Reformerek

Tartózkodtam a szavazáson, mert a jelentés nem különbözteti meg világosan a magyar kormány autoriter tendenciáit illető legitim és szükséges kritikát attól a kritikától, amely a társadalom- és bevándorlási politikáról szól, amelyek pedig a tagállam szuverén jogai, mint például a menekültügyi eljárás és a társadalombiztosítás.

A hetes cikkes eljárást egy világos felsorolásnak és egy átfogó jogi elemzésnek kell megalapoznia, ami bemutatja, hogy a magyar kormány hogyan sérti meg az európai jogot. A Sargentini-jelentés ezt elmulasztotta megtenni.

Az elfogadott jelentés sajnos egy elszalasztott lehetőség egy mélyebb, értéksemleges bírálatra. Úgy döntöttem, hogy tartózkodom ettől a félreérthető megközelítéstől, azzal együtt, hogy a vádak közül néhány igényelne további értékelést, különösen a zsugorodó sajtószabadság és az igazságszolgáltatási reformok ügye.

Peter van Dalen – Hollandia, Keresztény Unió, Európai Konzervatívok és Reformerek

1. A magyarországi helyzet nagyon aggasztó. Például, az Orbán-kormány nem működik együtt a menekültek befogadásában. A kormánynak többet kell tennie, hogy elősegítse a romák képzését és előmenetelét. A kormány egyre erősebb szorításban tartja a médiát. Az oktatásban is korlátozzák a szabadságot. Miközben Magyarország sok területen függ az EU-s költségvetés támogatásától, és szeret is részesülni belőle.

2. Sargentini jelentéstevő asszony az EU-s szerződés hetes cikkét akarja használni Magyarország ellen. Ennek a cikknek az alkalmazása azt jelenti, hogy előkerül a szekrényből a szőnyegporoló, és azt mondjuk: „Elég legyen! Piff, paff!” Szerintem óvatosan kell bánni ennek a szerződési cikknek az élesítésével. Nem véletlenül hívják nukleáris opciónak. Ez az elnevezés mutatja, hogy mi fog történni: nincs több párbeszéd, hanem büntetés és bírságok jönnek.

3. A nyugati és keleti tagállamok közötti feszültség, más indulatokkal egyetemben, növekszik az EU-ban. A keleti tagállamok, mint Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Bulgária és Románia, küzdenek a kommunista múlt terhével. Ezekben az országokban több olyan folyamat zajlik, amelyek a médiát, az igazságszolgáltatást, az oktatást és a korrupciót stb. rosszul érintik. Úgy tűnik, mintha visszacsúsznának az 1950 és 1990 közötti, rég elmúlt évekbe. Ennek nem kellene így lennie.

A büntetést és a büntetéshez vezető eszközt a legnagyobb körültekintéssel kell használni. Ha már minden mást bevetettek, szükség lehet rá. Eljöhet egy olyan pillanat, amikor az a helyes reakció, hogy nincs több párbeszéd.

Ez az idő nem most jött el. Kihasználta és kimerítette az EU az összes lehetséges módot a párbeszédre Magyarországgal? Erre a kérdésre nem kaptam kielégítő választ. Sőt, ebben a pillanatban is lehetséges a párbeszéd az Orbán-kormánnyal. A magyar kormány már most is több jogszabályon és intézkedésen igazított az európai kritikát követően. A Közép-európai Egyetem bezárását például visszafordították.

4. Számomra az tűnik bölcs döntésnek, ha még egy lépést teszünk az Orbán-kormány felé. Ha tavaszig nem adnak kielégítő válaszokat a kritikára, vagy nem válaszolnak egyáltalán, akkor a parlament javasolhatja a hetes cikkes eljárást. Ez egy végső és sürgető felszólítás lenne Magyarországnak. És a 3. pontban feltett kérdésre az kell, hogy legyen a válasz, hogy igen. Ezért tartózkodom a 2018. szeptemberi szavazáson.

A válaszokat elolvashatja eredeti nyelven ezen az oldalon.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Borítókép: Judith Sargentini holland zöldpárti képviselõ (k) szavaz a nevét viselõ Sargentini-jelentésrõl az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. A képviselõk a magyar jogállamisági helyzetrõl szóló különjelentést 448 igen szavazattal 197 ellenében 48 tartózkodás mellett fogadták el. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.