Az EP-választáson is jöhetnek a határon túli szavazatok

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi azt a törvénymódosító javaslatot, amit péntek este nyújtottak be, és aminek célja, hogy „megteremtse az uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok számára az aktív választójog gyakorlásának lehetőségét az Európai Parlament tagjainak választásán.”

A 444.hu által kiszúrt módosító alapján az európai parlamenti választásokról is szóló törvénybe a következő rész kerülne be:

(1a) Az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó, aki

a) Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgár,

b) az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.

Az indoklásban az EU Tanácsának egy júliusban hozott határozatára is hivatkoznak, amely előírja, hogy a tagállamok meghozhatják az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy a harmadik országban lakóhellyel rendelkező állampolgáraik is szavazhassanak az európai parlamenti választásokon.

Ez azt jelentené azok a határontúli magyarok nem esnének ebbe bele, akik egy másik uniós országban élnek, ezért az elsődleges cél a kárpátaljai és a vajdasági magyarok szavazatainak biztosítása lehet.

A tagállamok meghozzák a saját választási szabályaikat

Az európai parlamenti választások megszervezésében elég nagy szabadságot adnak az uniós szabályok Magyarországnak. Uniós szinten csak általános követelményeket fogalmaznak meg a szerződések és a választásról szóló okmány.

Például azt, hogy a választásokat arányos képviselet elve alapján, listás vagy egyéni átvihető szavazatos rendszer szerint kell lebonyolítani, és hogy a választásnak általánosnak, közvetlennek, szabadnak és titkosnak kell lennie. Előírás még, hogy egy uniós állampolgár abban az országban is szavazhat az EP-választáson, amelyikben lakik. Ha például egy magyar állampolgár Belgiumban lakik, akkor jelentkezhet a belga névjegyzékbe, és szavazhat a belga pártokra az EP-választáson. Ebben az esetben a magyar választáson magyar pártokra már nem szavazhat. Döntenie kell, hogy melyik ország választási rendszerében adja le a voksát.

Az is közös szabály, hogy lehet bejutási küszöb, viszont nem lehet magasabb öt százaléknál. Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Romániában hozzánk hasonlóan 5 százalék ez a küszöb, Ausztriában, Olaszországban és Svédországban 3 százalék, Cipruson 1,8 százalék.

Gyimesi csángó népviseletbe öltözött férfi szavaz a csíkszeredai magyar főkonzulátuson az országgyűlési képviselő-választáson 2018. április 8-án.

Fotó: Veres Nándor / MTI

A júliusi törvénymódosítás szövege alapján abban is szabad kezet kapnak a tagállamok, hogy hogyan biztosítják a szavazati jogát a területükün kívül élő állampolgáraiknak. Az Európai Parlament egyik idei tájékoztatója szerint Belgium és Görögország például csak akkor enged külföldön élő belga és görög állampolgárokat szavazni az EP-választáson, ha egy másik EU-s tagállamban laknak. A bolgár, az ír és a szlovák állampolgárok csak akkor szavazhatnak a bolgár, ír és szlovák jelöltekre, ha a saját országukban van lakcímük.

Az EP-képviselők számát a magyarországi lakosság alapján lőtték be

Akad egy érdekesség az EU-n kívüli állampolgárok szavazati jogával, amiből akár probléma is lehet. Amikor meghatározták, hogy melyik uniós országnak hány EP-képviselője van, akkor a magyarországi, lengyelországi, németországi és a többi országbeli belső lakossági adatokat vették alapul. Minél nagyobb a saját határain belüli lakossága, annál több EP-képviselője van egy országnak. 

Magyarország tehát a nagyjából 10 milliós lakossága alapján kapott 21 EP-képviselőt. Hogyha a magyarországi lakosságon kívül is tömegesen szavaznak az EP-választáson a magyar jelöltekre, attól még nem fogunk plusz egy képviselőt kapni, tehát sérül a lakosságarányos képviselet elve. Az európai előírások szintjén ez valószínűleg nem okoz gondot: amikor a miniszterek júliusban módosították az EU-s választási okmányt, valószínűleg úgy voltak vele, hogy minden ország ronthatja a saját képviseletének az arányszámait, ha úgy látja jónak.

Nyitókép: Bukovinai székely népviseletbe öltözött Varga János és felesége Vargáné Dávid Mónika szavaz az országgyűlési képviselő-választáson a Tolna megyei Kakasdon az óvodában 2018. április 8-án. (Sóki Tamás/MTI)

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Havi

Egyszeri

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

2.000 Ft

4.000 Ft

6.000 Ft

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

20.000 Ft

40.000 Ft

Egyéb

Ft

Támogatom az Indexet

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!