Vészhelyzeti Erasmus-terv készült a brexit miatt
További Európai Parlament cikkek
- Az NVB megállapította az EP-választás végeredményét
- Nemzetközi sajtó: Orbánék kapták a legtöbb szavazatot, de új kihívójuk nagy győzelmet aratott
- Beszavazták az Európai Parlamentbe a budapesti antifa támadások olasz vádlottját
- Ursula von der Leyen bukását is okozhatja egy vizsgálat
- Gyurcsány Ferenc elárulta, együttműködne-e Magyar Péterrel
Az Európai Bizottságban valószínűleg egyre inkább úgy érzik, hogy a megállapodás nélküli brexit egy olyan gyorsvonat, amin nincsen fék. Valóban készülnek ugyanis a lehetőségre, hogy Nagy-Britannia úgy fog kilépni az Európai Unióból március 29-én, hogy minden EU-s jogszabály érvényét veszti a szigetországban. Az ilyen szakítás az EU leghíresebb programját, az Erasmust is komolyan érintheti, mert érvényes jogszabály híján a Nagy-Britanniában Erasmusukat töltő európaiak, és az Európában erasmusoló britek a kilépés után haza kellene hogy utazzanak. Megállna ugyanis az ösztöndíjaik utalása, az egyetemi beiratkozásuk és a tanulmányi szerződéseik pedig hatályukat vesztenék.
Hogy ez a helyzet semmiképpen se álljon elő, az Európai Bizottság múlt héten beadott a törvényhozóknak egy javaslatot, amely arról szól, hogy mindenki, aki a kilépés előtt elkezdte a programját Nagy-Britanniában, az be is fejezheti, azokkal a feltételekkel, amelyekre szerződött. Ugyanez vonatkozik a többi országban Erasmusszal tanuló és dolgozó britekre.
21 ezer embert érinthet
Az Egyesült Királyság az egyik legnépszerűbb fogadó ország, körülbelül 14 ezren vesznek most részt ott Erasmus+ programban. A másik irányban nagyjából hétezer brit tölti most a tanulmányi félévét, gyakornokságát, szakképzését valamelyik másik Erasmus-országban, számolt be a helyzetről az Európai Parlamentben (EP) az Európai Bizottság Erasmus+-ért felelős igazgatója, Sophia Eriksson Waterschoot hétfő este.
Elmondta, hogy a Bizottság egy ideje már dolgozik ezen a vészhelyzetre szánt megoldáson. Tisztában vannak vele, hogy milyen durván érintené a rendezetlen kilépés a programban résztvevőket, ezért adták be ezt a javaslatot, amely megvéd mindenkit, akit külföldön érne a brit kilépés. Kiemelte, hogy a javaslat az Erasmus+ összes mobilitási programjára vonatkozna, tehát nemcsak az egyetemi-főiskolai hallgatókat védené, hanem például a gyakornokokat, önkénteseket, szakmai látogatást töltőket, ifjúságsegítőket is, akik az Erasmus+ keretében utaztak ki Nagy-Britanniába, vagy Nagy-Britanniából Európába.
A nemzeti kapcsolattartó intézményeken keresztül értesíteni fogják az érintetteket, hogyha életbe kell léptetni ezt a vészhelyzeti javaslatot, magyarázta az Európai Bizottság felelős igazgatója. Mivel közeledik a kilépés dátuma, az uniós törvényhozók az Európai Parlamentben és az EU-s miniszterek Tanácsában villámgyorsan el kell, hogy fogadják a javaslat szövegét. Az EP kulturális és oktatási szakbizottságának az elnöke is emlékeztette a szakbizottság tagjait, hogy a következő két hétben parlamenti felelőst kell találni a javaslatnak, és minél előbb fel kell küldeni a plenáris ülésre, hogy a teljes parlament is jóváhagyhassa.
Hosszú távon marad Nagy-Britannia az Erasmusban?
Hogyha mégis sikerül rendezetten kilépnie az Egyesült Királyságnak (UK) az EU-ból, akkor erre a javaslatra nem lesz szükség, mert abban az esetben a kilépés után 21 hónapig egy átmeneti időszak kezdődik, amikor minden marad a régiben az EU és a UK között.
Az viszont egyelőre kérdéses, hogy az átmeneti időszak után is lehet-e majd menni Erasmusszal Nagy-Britanniába. Navracsics Tibor december végén a HírTV-n beszélt róla, hogy nem világos, hogyan maradhatnak benne a britek az Erasmus+ hálózatban.
„Nagymértékben függ a britek részvételének a jövője ebben a programban attól, hogy a britek hogyan definiálják a saját helyzetüket az Európai Unióval való viszonyrendszerben” – mondta. Elmagyarázta, hogy három státusz ad hozzáférést az Erasmushoz: vagy csatlakozásra váró ország kell, hogy legyen – amit most nehéz elképzelni Nagy-Britanniával kapcsolatban – vagy valamilyen speciális szomszédságpolitikában résztvevő ország, vagy az Európai Gazdasági Térség országa. „A mai helyzetben a britek minden ilyen választási lehetőségre nemet mondtak” – emlékeztetett az oktatásért és ifjúságpolitikáért felelős EU-biztos.
EU-n kívüli országként Norvégia, Izland, Macedónia, Szerbia, Törökország és Liechtenstein tagjai az Erasmus+ programnak, rajtuk kívül pedig 22 partnerországot sorol föl az Erasmus+ honlapja, amelyek bizonyos feltételek mellett részt vehetnek Erasmus+ kezdeményezésekben.
A kilépés után Londonnak meg kell egyeznie az EU-val, hogy milyen formában szeretné folytatni az együttműködést ezen a területen a többi országgal.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.