- Külföld
- Európai Parlament
- marcel de graaff
- szabadságpárt
- geert wilders
- marine le pen
- enf
- nemzetek és szabadság európája
Kérdezzen a radikális jobboldali holland Szabadságpárt frakcióvezetőjétől!
További Európai Parlament cikkek
- Gál Kinga: Háború vagy a béke, ez a választás tétje
- Orbán Viktor levelet ír az EP-választásra készülve
- Deutsch Tamás győzelemre és brutális támadásokra készül
- A Fidesz három EP-képviselője is hazatér Brüsszelből
- Skrabski Fruzsina: A Mi Hazánk az egyetlen alternatíva Gyurcsány kikerülésére és a Fidesz pofozgatására
Marcel de Graaff, a holland Szabadságpárt EP-frakciójának társelnöke többször megvédte a magyar kormányt és Orbán Viktort az Európai Bizottság és az Európai Parlament kritikájával szemben. Visszaállítaná a határellenőrzéseket, megállítaná a bevándorlást, és az Európai Uniót független nemzetállamok gazdasági együttműködésévé alakítaná át. A Szabadságpárt közös frakcióban politizál Marine Le Pen Nemzeti Tömörülésével és Matteo Salvini olasz belügyminiszter Ligájával. Ebben a politikai szövetségben szívesen látnák Orbán Viktort is. Az EP-választás után valószínűleg teljesen átalakul az Európai Parlament jobboldali térfele, és a holland radikális jobboldali Szabadságpárt lesz az események egyik alakítója. Szerda délután beszélgetünk a párt EP-képviselőjével, küldjön neki kérdéseket az eurologus@mail.index.hu címre!
„Az európai kultúráinkat, értékeinket és a szabadságunkat folyamatosan fenyegetik az Európai Unió diktatórikus erői, a tömeges bevándorlás, a nyitott határok és a közös európai pénz. Ugyanazok a szabályok nem szolgálják mindenkinek az érdekét” – áll Marcel De Graff bemutatkozó oldalán a Nemzetek és Szabadság Európája (ENF) EP-frakció honlapján.
Az 57 éves, teológiát végzett rotterdami politikus a holland Szabadságpárt EP-képviselője, és a ENF frakció egyik vezetője. Azért dolgozik, hogy alapvetően megváltozzon az Európai Unió: szuverén nemzetállamokból álló Európát szeretne, amelyben az államok saját maguk döntenek a költségvetésükről, saját pénznemük van, önállóan hoznak törvényeket, maguk ellenőrzik a határaikat, védik a nyelvüket és kultúrájukat. Az önálló nemzetállamok között pedig nincs több, mint gazdasági együttműködés.
A frakció honlapján Marcel De Graaff azt írja: az EU azért nem képes elsimítani az országok közötti nézeteltéréseket, mert el akarja törölni a szuverén nemzetállamokat. Pedig Európa sikerének az alapja éppen a nemzetállamok különbségeiből adódó verseny, együttműködés, konfliktusok és a béke. A különbségek mögött pedig meghúzódik a közös kulturális örökség.
Támadta Merkelt, egyetértett Trumppal és Orbánnal
2015 októberében, amikor a legnagyobb volt a politikai pánik a migrációs hullám miatt, vitát tartottak a menekültek elosztásáról az Európai Parlamentben. Marcel de Graaff akkor azt mondta: Angela Merkel elutasította a keresztény és humanitárius értékeket, mert kijelentette, hogy az iszlám is Európa része. De Graaff szerint viszont a törököket sem lenne szabad beengedni az Európai Unióba.
2017. februárban az volt terítéken az Európai Parlamentben, hogy Donald Trump amerikai elnök a terrorveszélyre hivatkozva egy rendelettel megtiltotta, hogy hét muszlim ország állampolgárai beutazhassanak az Egyesült Államokba. A legtöbb EP-képviselő önkényesnek és a nyugati demokráciák alapértékeivel ellentétesnek nevezte az intézkedést, néhányan, köztük Marcel de Graaff viszont üdvözölte, és azt javasolta, hogy Európában is állítsák vissza a határok nemzeti ellenőrzését. „Tartsuk távol innen a dzsihadistákat, akárhonnan is jönnek” – mondta.
Fél évvel később, amikor Katalónia függetlenségi törekvéseiről vitázott a parlament, de Graaff sérelmezte, hogy az Európai Bizottság nem ítélte el, hogy a madridi kormány erőszakkal próbálta meghiúsítani a katalán függetlenségi népszavazást. Lengyelország és Magyarország ellen ugyanakkor fellépett az Európai Bizottság, és akkor is megszólalt, amikor az Egyesült Királyságban élő lengyeleket kellett megvédeni az erőszaktól. A spanyol kormány ellen viszont nem tett semmilyen lépést. Ha valaki az EU „globalista, elitista programját” szolgálja, bármit megtehet, vonta le a következtetést a holland politikus.
Matteo Salvini 2018-as olaszországi választási sikere után sajtótájékoztatót tartott az ENF frakció négy küldöttségvezetője, köztük Salvini, aki akkor még európai parlamenti képviselő volt. Ezen az eseményen Marcel de Graaff ütötte meg a legkeményebb hangot. Úgy értékelte Salvini jó szereplését, hogy az győzelem volt az agresszív, hataloméhes és mohó EU-radikálisok felett, akik visszataszító piacpárti politikát folytatnak, és a Soros György-féle nyílt társadalom nevében megnyitják a határokat a tömeges bevándorlás előtt.
2015 óta közös frakcióban Marine Le Pennel és Matteo Salvinivel
A Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoportot 2015 nyarán alakították meg az Európai Parlamentben. A frakció két fő ereje a francia Nemzeti Front a holland Szabadságpárt volt. Úgy egyeztek meg, hogy ez a két párt adja a frakció két vezetőjét is.
A Nemzeti Front (ma Nemzeti Tömörülés) és a Szabadságpárt más-más célokat jelölt meg legfontosabbként a frakció megalakulása után. A nemzeti frontos Marine Le Pen a globalizációt nevezte a legnagyobb kihívásnak, és azt mondta: az ENF az európai mezőgazdaságot és az európai dolgozókat fogja védeni. A szabadságpárti Geert Wilders arról beszélt, hogy a nemzeti identitás, a jólét és a szuverenitás mellett fognak kiállni. A tömeges bevándorlást és az iszlamizációt emelte ki, mint két nagy problémát, amellyel fel fogják venni a harcot.
A Jobbik Magyarországért Mozgalmat nem vette föl tagjai közé a frakció, elsősorban azért, mert a holland Szabadságpárt nem tudott kibékülni a Jobbik antiszemita múltjával.
A májusi európai parlamenti választás után nem biztos, hogy a mostani összetételében megmarad a képviselőcsoport. Matteo Salvini nagy győzelemre, és közel harminc képviselőre számít, amivel felboríthatja a holland Szabadságpárt és a francia Nemzeti Tömörülés közötti egyensúlyt a frakcióban. Amikor Salvini múlt hétfőn meghirdette az új jobboldali összefogását, sem a franciák, sem a hollandok nem mentek el a bejelentésre. Orbán Viktor pedig nem is jelezte, hogy egyáltalán megfontolta volna a meghívást.
Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.