Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

A Facebookon és az Instagramon nem alakul ki valódi párbeszéd

EUANDME Collage EN 5.png
2019.06.03. 09:25 Módosítva: 2019.06.03. 10:33
Soha nem szavaztak még olyan sokan EP-választáson, mind idén. Ez annak is köszönhető, hogy az Európai Parlament rájött: egyedül nem tudja rávenni a fiatalokat szavazásra. Ezért segítséget kért a fiataloktól.

Rekordnagyságú részvétellel zajlott le az európai parlamenti választás: a szavazásra jogosultak több, mint fele elment voksolni Európa-szerte. Ez részben annak köszönhető, hogy a brit kilépés, a migráció és a klímaváltozás miatt egyre több embert érdekel, hogy mit csinál az Európai Unió, részben pedig valószínűleg annak, hogy az Európai Parlament (EP) új eszközöket vetett be a saját mozgósítási kampányában.

Az egyik újdonság az volt, hogy a korábbinál tudatosabban használták a közösségi médiát: a különböző közösségi oldalakon az oda leginkább illő üzenetekkel igyekezett kommunikálni az EP, és országonként is más-más tartalmakat tettek közzé. A másik, hogy felismerték: a szavazásban legkevésbé aktív korcsoport, a legfiatalabbak között csak akkor tudnak több embert megszólítani, hogyha fiatalokra bízzák ezt a munkát.

Ezért indítottak egy kampányt „Szavazni fogok” címmel, amelyben az EP egyetemi-főiskolai hallgatókkal és diákszervezetekkel működött együtt. A diákszervezetek a saját kezdeményezéseik, saját ötleteik alapján szerveztek eseményeket és találtak ki internetes tartalmakat, az EP ebbe nem szólt bele, viszont segített terjeszteni a fiatalok által kitalált tartalmakat a saját csatornáikon, beszállt a szervezésbe, és ellátta őket az ötletelést elindító témákkal és szóróanyagokkal.

Különösebben nem kellett biztatni a diákszervezeteket, hogy az EU megismertetéséért dolgozzanak: bőven vannak olyanok, akik már korábban is ezzel foglalkoztak. Példáula House of European Affairs and Diplomacy (HEAD), akik a Budapesti Corvinus Egyetemen működnek.

„Szerettünk volna gyakorlati tapasztalatot szerezni az egyetemi éveink alatt, így alapítottunk egy diákszervezetet, ami európai uniós témákkal foglalkozik – magyarázta az EUrologusnak Ladányi Ármin, a HEAD alapítója. – Megpróbáltuk felkeresni az összes olyan potenciális partnert, aki szakmai oldalról közelíti meg az Európai Uniót. Ez a képzési programunkra is garanciát biztosít. Így találtuk meg az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartó Irodáját.”

Tavaly októberben szerveztek az EP magyarországi irodájával közösen egy beszélgetést „Kérdezd az EP-képviselőket” címmel, amelyen négy pártból: a Jobbikból, az LMP-ből, a Fideszből és az MSZP-ből is részt vettek politikusok. Ármin ekkor lépett be a Szavazni fogok kampányba, amely rajta kívül több száz önkéntest vonzott be Magyarországon.

A valós kapcsolatok azok, amik hiányoznak

„Az egyetemi diákok körében nem népszerű az, hogy egymással versenyeznek, ki írja a legjobb kommentet” – mondta Ladányi Ármin. – Inkább szakmai rendezvényeken szeretnek részt venni.” Ezért ilyen típusú eseményekkel lehet megszólítani őket, és így lehet elkezdeni azt, hogy egy társadalmi témáról gondolkodjanak.

A közösségi médián persze sok mindenkit el lehet érni, de a Facebookon vagy az Instagramon nem alakul ki valódi párbeszéd. Pedig valódi párbeszéd kell ahhoz, hogy valaki egy közösséghez tartozónak érezze magát. Ladányi Ármin szerint az európai identitás pontosan egy ilyen közösségtudatot jelent, és ezt egy láncreakcióval lehet felépíteni, amit ő segíthet beindítani.

„Én rendezek fiatalként több önkéntes társammal az egyetemre egy szakmai rendezvényt az EU egy kérdésével kapcsolatban. – magyarázta Ármin. – Ezután a diákok, akik ezen részt vesznek, elmennek egy kávé mellett megbeszélni, hogy mi volt ez a rendezvény. Részt vett mondjuk 100 ember, ha húsz beszél róla, az már nagy eredmény. Abból a húszból az egyik rákattint a Facebookon egy európai uniós rendezvényre, hogy ott lesz. Azzal eljuttatja valaki máshoz az információt egy uniós ügyről. Ez lehet, hogy tudat alatt ottmarad az ember fejében, és amikor elmegy a barátaival egy közösségi programra, akkor elkezd beszélni róla. Majd a következő 10 ember azt látja, hogy ez tényleg egy érdekes kezdeményezés, és önkéntesként ők is részt akarnak ebben venni. Így terjed az információ.”

A fizikai rendezvényeknek az is előnye a közösségi médiával szemben, hogy ezeken tényekkel tudják ellátni az érdeklődőket: „Az egész kampány arról szólt, hogy megmutassuk: milyen tények szólnak az európai uniós intézmények mellett. Mik azok a dolgok, amiket az Európai Unió tett az országomért, a régiómért, a közösségemért, értem, érted, értünk” – mondta Ármin.

A választás után is megmarad a politikai tudatosságot hirdető közösség 

„Hogy az Európai Parlament, az Európai Bizottság és egy-két EU-s intézmény elkezdett nyitni a fiatalok felé, ez egy olyan mozgalmat indított el, ami szerintem túléli a választásokat – vélekedett Ármin. – Ez a közösség egy olyan közösség lesz, amihez büszkeség tölti el az embert, hogyha tartozhat. Ez az európaiság, ez lesz az európai fiataloknak a közössége.”

Ármin úgy látja, a választás után ennek a közösségnek az lesz a feladata, hogy párbeszédre ösztönözze a fiatalokat. Az ő diákszervezete folytatja az olyan rendezvények szervezését, ahol politikusokkal, szakértőkkel, diplomatákkal lehet találkozni. Annak ellenére, hogy elismerte: soha nem lesz olyan sikere egy rendezvénynek, ahol egy nagykövet vagy egy politikus beszél, mint egy olyan ahol például egy tévés személyiség szerepel. Viszont ezen lehet változtatni.

„Azért fontos, hogy felkeltsük az érdeklődést az ilyen profilú emberek iránt, mert ők döntenek róla, hogy milyen energiapolitika, milyen környezetvédelmi, biztonságpolitika valósul meg. Ha nem ismerjük őket, akkor hogyan tudunk tudatos szavazók lenni, akkor hogy tudunk úgy képviselni felelősségteljesen környezetvédelmi kérdéseket, hogy nem mondjuk el a mi tapasztalatainkat a döntéshozóknak?”

Áprilisig Európa-szerte 228 194-en iratkoztak fel a Szavazni fogok kampányba, közülük több, mint húszezer önkéntes, aki a regisztrációjakor jelezte, hogy online vagy offline szívesen rendezne vagy segítene rendezni eseményeket. Magyarországon nyolc és félezren közülük majdnem hétszázan önkéntesnek is jelentkeztek.

A cikk a Citizens for Europe és az EUrologus együttműködésének keretében készült.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.