Dobrev és Járóka az Európai Parlament alelnökei lettek

Dobrev Klárát, a szociáldemokrata frakció jelöltjét, és Járóka Líviát, az európai néppárti frakció jelöltjét is megszavazta alelnöknek az Európai Parlament szerda délután. Dobrev Klára a hetedik legtöbb szavazatot (402), Járóka Lívia a tizedik legtöbb szavazatot (349) kapta a 17 jelölt közül.

Most először történt meg, hogy egyszerre két magyar alelnöke is lesz az Európai Parlamentnek, és először került ki magyar alelnök a szociáldemokrata frakcióból.

„Járóka Lívia az európai szegénység felszámolása, a roma polgárok integrációja, valamint a nők helyzetének javítása érdekében kifejtett munkásságával kivívta képviselőtársai elismerését, akik szavazatukkal támogatták az alelnökké választását” – írta közleményben a Fidesz-KDNP strasbourgi küldöttsége. 

Járóka Lívia 2004 és 2014 között az Európai Parlament képviselője volt, majd három év után, 2017 szeptemberében visszatért a testületbe. A fideszes politikus volt az EP első roma származású tagja, 2017 óta pedig annak első roma származású alelnöke.

Dobrev Klára az EUrologusnak azt írta: amikor még képviselőjelöltként küzdött a választási kampányban, gondolni sem merte volna, hogy ilyen elismerésben részesül. Két dolognak tulajdonítja a sikert: hogy a választóik támogatásával négy képviselője lett a DK-nak, ami az Európai Parlamentben jelentős erőnek számít. Másrészt pedig annak, hogy az erős Európát támogató és Orbán rendszerével élesen szemben álló politikájuk az EP-ben megbecsülést és tiszteletet élvez. Hozzátette: „Azt fogom képviselni, amit a DK nevében megígértem. Erős, ránk vigyázó Európáért, az Európai Egyesült Államokért fogok dolgozni.”

17 jelölt versengett 14 helyért

Az európai parlamenti frakciók 17 jelöltet állítottak az EP 14 alelnöki posztjára. Az Európai Néppárt (EPP) képviselőcsoportja az egyik korábbi alelnököt, a Fidesz-KDNP-s Járóka Líviát nevezte, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) a Demokratikus Koalíció képviselőjét, Dobrev Klárát indította.

A parlament plenáris ülése választja meg az alelnököket. A voksolás titkos, egyszerre szavaznak mindegyik jelöltről egy szavazólapon, amit borítékba tesznek és urnákba dobnak. Összeszámolják a szavazatokat, és azokból lesz alelnök, akiknek a neve mellé az érvényesen szavazók több, mint fele igent ikszelt.

Ha ezután még maradtak szabad helyek a 14-ből, akkor a fennmaradó jelölteket újból szavazásra bocsátják. Ezt a folyamatot addig ismétlik, amíg el nem fogynak a helyek. Hárommal több jelölt van, mint ahány pozíció, ezért a három legkevesebb szavazatot kapó jelölt kiesik a végén.

Szerdán tartották a plenáris szavazást. Az első körben 11 jelölt kapta meg a szükséges többséget, köztük a két magyar politikus. A második körben még két helyet osztottak ki, a harmadik körben pedig az utolsót.

Az ír néppárti jelöltet általános elismerés övezi

Tíz ország és hét frakció jelöltjei versenyeztek az alelnöki székekért. Az első szavazási fordulóban a következő eredmények születtek:

  1. Mairead McGUINNESS, ír, Fine Gael (EPP) – 618 szavazat
  2. Pedro SILVA PEREIRA, portugál, Szocalista Párt (S&D) – 556 szavazat
  3. Katarina BARLEY, német, Szociáldemokrata Párt – SPD (S&D) – 516 szavazat
  4. Rainer WIELAND, német, Kereszténydemokrata Unió – CDU (EPP) – 516 szavazat
  5. Othmar KARAS, osztrák, Osztrák Néppárt (EPP) – 477 szavazat
  6. Ewa Bożena KOPACZ, lengyel, Polgári Platform (EPP) – 461 szavazat
  7. DOBREV Klára, magyar, DK (S&D) – 402 szavazat
  8. Dita CHARANZOVÁ, cseh, ANO 2011 (Renew Europe) – 395 szavazat
  9. Nicola BEER, német, Szabad Demokrata Párt – FDP (Renew Europe) – 363 szavazat
10. JÁRÓKA Lívia, magyar, Fidesz-KDNP (EPP) – 349 szavazat
11. Heidi HAUTALA, finn, Zöld Liga (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) – 336 szavazat

Hat jelölt nem kapott többséget az első szavazáson, róluk újra szavaztak a képviselők a fennmaradó három helyre. A második körben így alakult a sorrend:

12. Marcel KOLAJA, cseh, Cseh Kalózpárt (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) – 426 szavazat
13. Dimitrios PAPADIMOULIS, görög, Radikális Baloldali Koalíció (Európai Egyesült Baloldal/Északi Zöld Baloldal) – 401 szavazat

Ezután a kör után is maradt egy üres hely, ezért egy harmadik szavazást is tartottak. Ekkor már kevesebben voltak a teremben, ezért kevesebb szavazat is elég volt a többség megszerzéséhez. Így történt, hogy az 5 Csillag Mozgalom jelöltje a többiekénél jóval kevesebb szavazattal is megszerezhette a pozíciót.

14. Fabio Massimo CASTALDO, olasz, 5 Csillag Mozgalom (független) – 248 szavazat

A három EU-ellenes jobboldali jelöltet szavazták ki

Az alelnökök kiválasztásánál megvalósult az az elképzelés, hogy az Európai Parlament többsége „politikai karanténba” zárja a jobboldali EU-ellenes politikusokat. Marine Le Pen és Matteo Salvini frakciójának, az Identitás és Demokráciának a két jelöltje és a lengyel kormánypárt jelöltje voltak azok, akik kiestek a szavazáson. A szintén erősen EU-kritikus, de a jobb-baloldali felosztásba besorolhatatlan 5 Csillag Mozgalom jelöltje utolsó helyen becsúszott az alelnökök közé, és a radikális baloldali görög jelölt is éppen bekerült, utolsó előttiként. Ők estek ki a szavazáson:

• Zdzisław KRASNODĘBSKI, lengyel, Jog és Igazságosság – PiS (Európai Konzervatívok és Reformerek) – 169 szavazat az első körben, 261 szavazat a második körben
• Laura HUHTASAARI, finn, Finnek Pártja (Identitás és Demokrácia) – 135 szavazat az első körben, a frakciója ezután visszavonta a jelölését
• Mara BIZZOTTO, olasz, Északi Liga (Identitás és Demokrácia) – 130 szavazat az első körben, 142 a második körben

Mit csinál az Európai Parlament alelnöke?

Legtöbbször az alelnökök vezetik az Európai Parlament plenáris üléseit, az elnök általában csak az ülések megnyitásán, a fontos vitáknál és szavazásoknál, és az EP magasrangú vendégeinek a felszólalása alatt ül a pulpituson.

Az EP elnöke, a 14 alelnöke és az 5 adminisztratív- és pénzügyekért felelős quaestor alkotja a parlament elnökségét. Az elnökség felel azért, hogy a parlament szabályszerűen működjön. Ők állítják föl a parlament előzetes költségvetését, és nekik kell rendezni mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdést. Fontos jogkör, hogy az elnökség határozza meg az parlamentben képviselővel rendelkező európai politikai pártcsaládok számára juttatandó támogatási összegeket.

Az elnökség kezeli az ülések lebonyolításával kapcsolatos kérelmeket, engedélyt adhat a bizottságok vagy a küldöttségek számára ahhoz, hogy a hagyományos parlamenti munkahelyeken kívül ülésezhessenek. Az elnökség nevezi ki a Parlament főtitkárát, aki gondoskodik a parlament hivatali szolgálatainak irányításáról, és megszabja a főtitkárság összetételét és szervezeti felépítését. Az elnökség rendes körülmények között havonta két alkalommal ül össze. 

Tíz éve folyamatosan van magyar alelnöke az EP-nek

Egy évtizede mindig van magyar alelnöke az Európai Parlamentnek. Az első Schmitt Pál volt, 2009 és 2010 között. Amikor köztársasági elnökké választották, lemondott az európai parlamenti mandátumáról és az EP-alelnökségről is. Tőkés László vette át a helyét, aki akkor még a romániai választásról jutott be az EP-be. Tőkés után Surján László KDNP-s politikus volt a magyar EP-alelnök, 2012-től 2014-ig. Őt a fideszes Pelczné Gáll Ildikó követte, akit 2017-ig kétszer is megválasztottak alelnöknek. 2017-ben az Európai Számvevőszék magyar tagja lett, és távozott a parlamentből. Járóka Lívia vette át a parlamenti tisztségét, és az idén májusi választásig be is töltötte azt.

Szóljon hozzá az EUrologus Facebook-oldalán !