Valter
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Nem hódította meg az EP-t a migránsellenesség

000 1GY5PN
2019.05.27. 00:39
Valóban a migráció és a klímaváltozás volt a meghatározó téma, de mégsem törtek előre látványosan a migráció elutasítását kampányuk középpontjába állító pártok. A liberálisok és a zöldek sokkal inkább erősödtek, míg a két legnagyobb frakció, a Néppárt és a szocialisták pártcsaládja egyaránt gyengült.

Klímaváltozás és migráció: az EP-választás eredményei alapján ezek valóban meghatározó témák voltak, amelyek minden korábbinál nagyobb arányban mozgósították az EU 400 millió választópolgárát. Megtört a kezdetektől, 1979 óta tartó trend is, amely szerint az EU – és jogelődjei – tagállamaiban egyre csökkent a választói aktivitás az EP-választásokon.

Az Európai Parlament még a 2014-es frakciókból kiindulva így osztotta be a folyamatosan frissülő adatok alapján az új EP-s frakciókat. Azonban főként az euroszkeptikus oldalon ehhez képest mozgások várhatóak, például ha feláll Matteo Salvini olasz belügyminiszter új bevándorlásellenes pártszövetsége.

Buknak a nagyok, nyernek a kicsik

Az eddigi, többségében exit pollokon és becsléseken alapuló adatok szerint mandátumának ötödét veszítette el az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP), amely 44 mandátummal kevesebbre számíthat az új parlamentben. És 13-mal még kevesebbre, ha az (ön)felfüggesztett Fidesz hivatalosan is kilép a pártcsaládból. 

Szám szerint kevesebbet – 39 mandátumot – , arányaiban azonban szintén mandátumai ötödét veszíti el a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a parlament második legnagyobb frakciója. 

Eddig ők ketten alkották a többséget. Most a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáérttal (ALDE) – amely a korai Fidesz pártcsaládja volt 2000-ig – együttműködve ez a többség megmaradhat, annak köszönhető, hogy a liberálisok viszont nagyot nyertek: 68-ról 101 főre növelték mandátumszámukat. Sokáig bizonytalan volt, hogy Emmanuel Macron új liberális frakciót épít-e, de az ALDE vasárnap este jelezte, hogy egyelőre hozzájuk számolhatják a francia elnök listáján bejutó képviselőket.

A 751 – a brexit megvalósulásával 705 – fős parlamentben a három frakció többségéhez tehát nem lesz szükség a Fidesz 14 mandátumára. Hárman együtt 425, a Zöldeket is számolva pedig 495 képviselőjük lehet az új EP-ben.

Erősödő és gyengülő EU-szkeptikusok

A Fidesz „migránspárti” és -ellenes erők küzdelmeként határozta meg az EP-választás tétjét, bár a végére a klímaváltozás elleni megmozdulások vették át az előbbi helyét, miután a kormánymédia lesorosozta ezeket az akciókat. Kétségtelen, hogy az EU-szkeptikus, a bevándorlásellenességet középpontba állító Nemzet és Szabadság Európája (ENF) 36-ról 57-re növelheti képviselői számát, elsősorban Marine Le Pen Nemzeti Tömörülése (korábban Nemzeti Frontja) franciaországi eredményeinek köszönhetően.

Ez azonban biztosan változni fog. Az EU hivatalos választási oldala a 2014–2019-es felállás alapján sorolta be az új mandátumokat, de a Nemzeti Tömörülés várhatóan Matteo Salvini olasz belügyminiszter formálódó bevándorlásellenes szövetségében fog kikötni. Ide úgy néz ki, bevonják a német Alternatíva Németországért (AfD) és az Osztrák Szabadságpárt képviselőit is, de az már látszik, hogy a frakció távol van attól, hogy a legnagyobbakkal legyen összemérhető. A Fidesz sorsa az EPP-ben egyelőre nem dőlt el, de Orbán az ideológiai szövetség ellenére sem siet az új formációba.

Az mindenképp csapás a Salvini vezetésével áprilisban zászlót bontott Európai Népek és Nemzetek Szövetségének (EAPN), hogy Hollandiában nagy meglepetésre be sem szavazták az EP-be a 2015-ben még négy mandátummal kitüntetett Szabadságpártot, Geert Wilders vezetésével.

A Politico.eu például így osztja be az új frakciókat:

Ránézésre nőtt a másik EU-szkeptikus, bevándorlásellenes formáció, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) is 42-ről 56-ra, igaz, ennek nagy részét az EP-be visszatérő Nigel Farage újonnan összehozott Brexit Pártja adja, amely azonban egy esetleges brexittel távozik is az egyébként sem stabil frakcióból. Arra kevés az esély, hogy a csoport másik fő erejét adó populista Öt Csillag Mozgalom egyáltalán képes lenne a tervezett új frakciója felállításához, mióta a franciáknál hetek alatt feltörő sárgamellényesek ugyanilyen gyorsasággal zsugorodtak össze a politikai palettán.

Csökkent viszont a szintén EU-szkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták frakciója, 76 helyett be kell érniük 58 képviselővel. Ráadásul a brexit esetén innen is távoznak a brit képviselők, akik a Konzervatív Párt színeiben nyerték el mandátumukat, és 2019-ig 18-an voltak. Ebben az esetben a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) adhatja a frakció legnagyobb szeletét, ám ezt győzelemnek nehéz beállítani.

Zsugorodó ultrabal

Közben a szociáldemokratáktól balra eső, kommunista képviselőket is befogadó Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) 10 mandátumot bukott, 42 tagjuk lehet mostantól.

Erősödő zöldek

Közben 52-ről 71-re növelte az eddigi adatok alapján mandátumainak számát a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens-EFA) ráadásul brit képviselők nem voltak nagy számban jelen, így egy brexit esetén nem zsugorodik a frakció.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.