Az Európai Parlamentbe választunk képviselőket. Minden EU-tagállamban tartanak szavazás május 23-26 között, és minden ország a népességszámával arányosan küldhet képviselőket Strabourgba és Brüsszelbe (két helyen is ülésezik az Európai Parlament, vagy rövidebbn: EP).
Fontos szerepe van az amúgy igen bonyolult uniós jogalkotási folyamatban. Leegyszerűsítve: a minden tagállam számára kötelezően alkalmazandó rendeleteket, illetve a tagállamok jogszabályaba átültetendő irányelveket az EP-nek is meg kell szavaznia. Maga az EP nem kezdeményezhet önállóan új jogszabályt, de módosíthatja, sőt, megakaszthata ezeket. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Jelenleg 751 tagja van, de ez csökkenni fog a britek várható kilépésével.
Az EP-képviselők nyilván képviselik a tagállamuk szavazóit. Ám eközben képviselő-csoportokba tömörülnek - politikai hovatartozásuk alapján. A legnagyobb frakció az Európai Néppárt, amelynek épp a napokban mérgesedett el a viszonya a Fidesszel (ennek lett a vége a tagsága felfüggesztése). De nagy erőt képviselnek az Európai Szocialisták és Demokraták. Külön frakciójuk van a liberálisoknak és a zöldeknek is.
A mostani választás után látjuk, hogy alakulnak majd az erőviszonyok. Ez azért fontos, mert az EP-képviselők választják meg az Európai Bizottság vezetőjét, márpedig az EB az unió kvázi-kormánya és az EB kezdeményezi a jogszabályokat, így fajsúlyos szervezetről van szó.
Valamennyi tagállamban 18 év a választójog alsó korhatára, kivéve Ausztriát, ahol 16, valamint Görögországot, ahol 17 év. A szavazás négy tagállamban (Belgiumban, Luxemburgban, Cipruson és Görögországban) kötelező.
Magyarországon a 18 év feletti magyar állampolgárok a választók, de az EP-választáson az itt lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok is szavazhatnak. Tavalyi újítás, hogy az EU területén belül, illetve kívül lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak is lett hazai választójoga. Vagyis egy Szerbiában vagy New York-ban élő magyar állampolgár is szavazhat.
Nem biztos, hogy mindenki ugyanott adhatja le a szavazatát, mint tavaly áprilisban. A jegyzők januárban felülvizsgálták a szavazókörök számát és területi elosztását. A szavazóköröket a jegyzőknek úgy kellett kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, de 1500 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör.
A körzetek felülvizsgálatára azért volt szükség, mert az utolsó választás óta növekedhetett vagy csökkenhetett az egy-egy szavazókörben nyilvántartott választópolgárok száma. Elvileg kapott mindenki értesítőt, hol szavazhat. Az EP-választáson is lehet a külképviseleteken szavazni.
Természetesen, a választójog nem az értesítőtől függ. A valasztas.hu-n mindenki megtalálhatja a lakóhelye szerinti szavazókört, és máris szavazhat, ha bemutatja érvényes személyi igazolványát, illetve lakcímigazolványát vagy útlevelét vagy jogosítványát.
Magyarországon május 26. lesz a választás napja. Reggel 6 óra és este 19 óra között lehet majd szavazni.
Az EP-választás Magyarországon: egyfordulós, listás szavazás, amelyen Magyarországon csak pártok indulhatnak. Az ország 21 képviselőt küldhet majd az Európai Parlamentbe, azt a listákra eladott szavazatok alapján osztják el. Mandátumot csak az a lista szerezhet, amely megkapta az érvényes szavazatok legalább 5%-át.
A legtöbb párt már bejelentette a jelöltjeit.
A következőket tudjuk (az első öt jelölt nevét közöljük a listáról):
Az EP-választásokra nem jár a pártoknak, listáknak állami támogatás, így kamupártos trükkökre nem kell számítanunk.
Az EP-választáson csak este 11 óra után kezdi közölni az előzetes adatokat a Nemzeti Választási Iroda. Az EP-választásnál ugyanis az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Olaszországban csak este 11 órakor fejeződik be a voksolás.
Az Indexet azonban érdemes frissítgetni, mert a szavazókörökből szivárgó nem hivatalos információkról beszámolunk.
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása (ennek határideje május 30.) valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a szavazás utáni 19. napon, június 14-én.