Ennyi százalék szükséges az Európai Parlamentbe az egyes országokban

Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát – adta hírül az MTI.

Az Európai Parlament Kutatószolgálatának (EPRS) összeállítása szerint az EP-választáson nem alkalmaznak jogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Dániában, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Németországban, Máltán, Portugáliában, Szlovéniában és Spanyolországban.

Magyarországon a legmagasabb a bejutási küszöb

Azok az országok, amelyek alkalmaznak jogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 1,8, 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 27 tagállam közül egyedül Cipruson alkalmaznak 1,8 százalékos, Görögországban pedig 3 százalékos küszöböt.

Ausztriában, Olaszországban és Svédországban a szavazatok 4 százalékát kell elérni. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt

Érdemes megjegyezni, hogy Litvániában az is szabály, hogy a közös listáknak 7 százalékot kell elérniük a mandátumszerzéshez, míg Romániában csak a pártlistákra vonatkozik az 5 százalékos küszöb, a függetlenekre nem.

Létezik az implicit küszöb is a választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben, ez az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti.

A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy „járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!