- Külföld
- EP-választás 2024
- európai unió
- európai parlamenti választások 2024
- chatgpt
- openai
- microsoft
- álhír
A mesterséges intelligencia hamis információkat terjeszt az EP-választásról
További EP-választás 2024 cikkek
- Eljárást indított az Európai Bizottság a Meta ellen
- A Tisza Párt és a Kutyapárt is leadta az európai parlamenti listáját
- Az olasz kormányfő bejelentette, hogy indul az EP-választáson
- Menczer Tamás: elsőként vette nyilvántartásba a Fidesz-KDNP EP-listáját a választási iroda
- Magyarországot is felszabdalja Európa nagy törésvonala?
Június 6-a és 9-e között tartják az európai parlamenti választásokat, ami az első olyan EP-választás lesz, amikor a meghamisított képek és videók mellett a mesterséges intelligenciával (MI) által előállított tartalmak is gondot okozhatnak a kampányidőszak alatt.
Utóbbi miatt az Európai Bizottság is aggódik, ezért még márciusban arra szólította fel az MI-alapú chatbotokat fejlesztő nagyvállalatokat – Google, Microsoft és a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI –, hogy fejtsék ki, hogyan limitálják az MI-t használó eszközeikhez kapcsolódó potenciális kockázatokat az EP-választások kapcsán.
Ezzel párhuzamosan egy berlini székhelyű civil szervezet, a Democracy Reporting International készített egy elemzést, amelyben a négy legtöbbet használt chatbotot vizsgálta, hogy mennyire pontosak az ezekkel az eszközökkel előállított tartalmak információi az EP-választásról.
A kutatás, amit a Politico szemlézett, arra a következtetésre jutott, hogy
a chatbotok ugyan politikailag semleges álláspontot követtek, azonban nagyon sok esetben pontatlan információkat adtak.
A leggyakoribb hiba a pontatlan információ volt, például a választás dátumáról vagy a szavazás módjáról, de ezenkívül a felhasználóknak sok esetben irreleváns adatokat vagy hibás linkeket ajánlottak további tájékozódáshoz – például japán nyelvű YouTube-videókat.
A berlini civil szervezet társalapítója és ügyvezető igazgatója a Politicónak arról beszélt, az nem lepte meg őket, hogy a chatbotok sok esetben rossz információkat közöltek,
mivel a mesterséges intelligencia gyakran talál fel „tényeket” a válaszadásai során.
A kutatók még március közepén tették fel ugyanazt a 10 kérdést 10 különböző nyelven a chatbotoknak. Elemzésük szerint a legpontosabbnak a ChatGPT legújabb, fizetős verziója, a 4.5 bizonyult, míg a legrosszabbul a Google Geminije teljesített. Ezzel kapcsolatban a Google szóvivője a lapnak arról beszélt, a kutatás pillanatában még nem minden korlátozást vezettek be, de folyamatosan próbálják javítani a Gemini teljesítményét.
Ugyanúgy további fejlesztéseket ígért a Microsoft is, aminek a célja, hogy ilyen kérdések esetén az MI-jük a hivatalos szervek oldalára terelje tovább a felhasználókat.
Egyébként nem kizárólag az Európai Unióban tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia veszélyt jelenthet a választásokra: idén az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Indiában is fontos választásokra kerülnek sor, és az egyre élethűbb videó- és hangfelvételeket előállító MI használatával akár befolyásolni is lehet a választókat, amennyiben nem tűnik fel nekik az álhír.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.