![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
- Külföld
- EP-választás 2024
- európai unió
- ursula von der leyen
- giorgia meloni
- marine le pen
- afd
- olaszország fivérei
- európai konzervatívok és reformerek
- identitás és demokrácia
- szélsőjobb
- európai parlament
Megvalósulhat Orbán Viktor nagy terve, de most nem ő a főszereplő
![GettyImages-1475515756](https://kep.index.hu/1/0/5652/56522/565220/56522079_047df5eb1a575ef87382e97a9e728f53_wm.jpg)
További EP-választás 2024 cikkek
-
Meglehet a nagy brüsszeli alku, aminek Orbán Viktor nem örül
- Már ma este, vacsora közben eldőlhet Európa jövője
- Több tízmillió forintnyi búcsúpénzt kapnak a távozó EP-képviselők
- Hivatalosan is jelentkezett a Tisza a Néppártba, de ebbe még a KDNP beleszólhat
- Saját szövetségesük tehet keresztbe a Mi Hazánk uniós terveinek
Június 6–9-én lesznek az európai parlamenti választások, ami után más összetételű Európai Parlament jöhet. Ugyan a mandátumbecslések szerint a jelenleg működő informális koalíció, tehát a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokrata S&D és a liberális Renew triónak továbbra is meglenne a többség a Strasbourg székhelyű intézményben,
Ugyanakkor az, hogy a szélsőjobboldali Identitás és Demokráciából (ID) kirakták a német szélsőjobboldali AfD-t, a teljes EP kinézetét megváltoztathatja.
Mint arról korábban beszámoltunk, az Alternative für Deutschland hiába zárt egy nagyon jó évet tavaly, január óta több botrány is kirobbant a párt körül, ahol mára a jobboldali és szélsőjobboldali frakciók között egyértelműen utóbbi vette át az irányítást a pártban.
Az AfD remigrációs tervei, az EP-képviselőjük és korábbi listavezetőjük, Maximilian Krah nácimentegető nyilatkozatai, illetve a vele szemben felmerült befolyásszerzési vádak miatt Krah és az egész delegáció egyre kényelmetlenebbé vált a francia Marine Le Pen fémjelezte euroszkeptikus-szélsőjobboldali ID-ben, így végül kizárták a képviselőcsoportból, nagy kérdőjeleket hagyva az uniós politika jobboldalán.
Az AfD-t ugyanis még botrányai ellenére is második helyre mérik a közvélemény-kutatások Németországban, így a jelenlegi 9 mandátumukat akár megtriplázhatják, ami nagy veszteséget jelenthetne az EP-ben egyértelműen harmadik helyre pályázó ID-nek.
Azonban az ID és AfD közötti konfliktusnak már korábban is voltak jelei, ráadásul Le Penék a politikai karanténban lévő AfD helyett egy másik párttal szemezgetnek: a Giorgia Meloni vezette Fratteli d'Italiával.
Az odahaza magát szélsőjobb helyett épp jobboldali-konzervatívnak átpozicionáló Le Pen ugyanis egy olasz napilapnak adott interjúban azt vetette fel az olasz kormányfőnek, hogy az EP-választások után Meloni pártcsaládja, az ID-nél visszafogottabb, szoft euszkeptikus-jobboldali-konzervatív Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) és az ID egyesüljön.
Az ajánlatot Meloni vasárnap este egy tévéinterjúban nem utasította vissza, mondván, az EP-választások után ő szeretne a már évtizedek óta működő balközéptől a jobbközépig terjedő informális koalíciónak egy jobboldali alternatíváját létrehozni – azt ugyanakkor nem fejtette ki, ezt pontosan hogyan is szeretné elérni.
Akár összejöhet a matek, de...
Amennyiben a puszta számokat nézzük, akkor Le Pennek igaza van, hogy amennyiben az ECR és ID képviselőcsoportok egyesülnének egy új jobboldali-szélsőjobboldali képviselőcsoportban, akkor azzal a szociáldemokrata S&D-t leelőzve a második legnagyobb képviselőcsoporttá válnának az EP-ben a választások után szinte biztosan legtöbb mandátummal rendelkező Európai Néppárt mögött.
Ráadásul a mandátumszám még bővíthető is a két képviselőcsoport számára.
Egyrészt a jobboldali-szélsőjobboldali pártok jelenleg töredezettek az uniós politikában. A két képviselőcsoporton kívül vannak olyanok, akik a függetlenek között foglalnak helyet – ilyen például az Európai Néppártból 2021-ben kivált Fidesz –, vagy új pártként jelenleg nem is rendelkeznek parlamenti képviselettel.
Ezen pártokat sok minden összeköti: egyrészt mindannyian ellenzik a migrációt – annak legális és illegális formáját egyaránt –, ellenzik a mélyebb európai integrációt és sok esetben kritizálják az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság szakpolitikáit, például a zöldátállás kérdésében.
![Giorgia Meloni 2022. szeptember 25-én](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5652/56522/565221/56522107_5372096e35b8fbe3319221d7f5a7e362_wm.jpg)
Így már most is gyakran együtt szavaznak az Európai Parlamentben, de bizonyos ügyekben néha egy-két néppárti vagy renew-os képviselő is közös platformra kerül az eddig uniós politikában egyfajta karanténban lévő ECR-rel.
A problémát ugyanakkor az okozza, hogy emellett nagyon sok kérdésben teljesen másképp látják a világot.
Ennek egyik legékesebb példája az ukrajnai háború, mivel míg az ECR-ben szavazataikkal is kifejezik Ukrajna iránti támogatásukat, addig az ID-ben a legtöbb párt már ellenzi Kijev támogatását, sőt, vannak olyan képviselőik, akik orosz pénzből orosz propagandát terjesztettek – ezzel vádolták meg például az onnan épp nemrég kitett AfD delegációvezetőjét is.
A két képviselőcsoport legnagyobb delegációit adni fogó pártok például teljesen más véleményen vannak. Míg a Meloni vezette Fratteli d'Italia teljes mellszélességgel Ukrajna mellett – ahogy az ECR másik nagyobb delegációja, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) is –, addig Le Pen Nemzeti Tömörülése már nem, míg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) pedig a nemrég kitett AfD-hez hasonló nézeteket vall a témában.
Ráadásul a lehetséges frigyet lehet több párt is ellenezheti.
A Finnek Pártja például tavaly lépett át az ID-ből az ECR-be, mivel a párt szerint az ID-ben nem tartják fontosnak a nyugati civilizáció védelmét és az európai védelmi rendszert Oroszországtól, de a Fidesszel szemben kritikus Petr Fiala cseh miniszterelnök pártja, az ODS számára is fontos Ukrajna hosszú távú támogatása és a jogállamisági kérdések.
Ezen jobbközép-jobboldali pártoknak meg lehet nem túl hívogató, hogy egyesüljenek például a társadalmi kérdésekben hozzájuk képest szélsőségesebb álláspontot képviselő portugál Chega!-val, a holland Szabadságpárttal (PVV) vagy az osztrák FPÖ-vel.
Minden Giorgia Melonin múlik
A legkényelmesebb helyzetbe az olasz miniszterelnök került. Melonit ugyanis mind a jobbközép Néppárt, mind a szélsőjobboldali ID hívogatja.
Az elmúlt hetekben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – egyben az EPP ún. spitzenkandidatja az intézmény élére – többször kijelentette, hogy ő szívesen együttműködne Melonival és az ECR-rel, ahogy ezt párttársa, Jens Spahn is megismételte már korábban.
Von der Leyen mindössze egy kikötést tett: ő csak olyan pártokkal hajlandó együttműködni, amik EU-pártiak, támogatják Ukrajnát és fontosnak tartják a jogállamisági kérdéseket – e kitételeknek az ID több pártja sem felel meg.
Így Meloni érthető módon nem sieti el, hogy elárulja, az ID-vel vagy a Néppárttal működne együtt, hanem megvárja vele a választások végét. Azonban korábban párttársai még arról beszéltek, az ECR már így is együtt szavaz a Néppárttal, néha a liberális Renew néhány és a szélsőjobboldali ID pár képviselőjével, ezért az olasz miniszterelnök egy centrumtól a jobboldalig terjedő koalíció kialakításában érdekelt. Azaz elképzelhető, hogy
Meloni az ID-vel közösen a második legnagyobb képviselőcsoport kialakítása helyett inkább egy koalíciós potenciállal rendelkező ECR-t képzelne el, amit a Renew és az ID néhány pártjának a meghívásával még bővítene is.
Elvégre sok haszna nincs a második legnagyobb képviselőcsoportnak, ha az Európai Parlamentet továbbra is egy másik informális koalíció többsége vezetné és az ECR továbbra is maradna politikai karanténban.
![Giorgia Meloni és Ursula von der Leyen 2022. november 3-án Brüsszelben, Belgiumban](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5652/56522/565221/56522113_bdb9e77337534aacaf893ac34540fb62_wm.jpg)
Ezenkívül szintén Meloni helyzetét könnyítheti, hogy az elmúlt években egyre több helyen alakultak olyan kormányok, amik a jobbközéptől a szélsőjobbig terjednek – ez történt például Olaszországban két éve, Finnországban tavaly, vagy Hollandiában idén. Mindegyik országban közös, hogy a kampány során használt még radikális szólamokat egy, a politikai mainstreamtől kissé jobbra tolt kompromisszumra cseréltek kormányon – azaz a Néppártnak működőképes példákat is fel tud mutatni.
Ráadásul könnyen elképzelhető, hogy von der Leyen és a Néppárt is rá lesz utalva az ECR-re.
Amennyiben a tagállamok állam- és kormányfői ismét von der Leyent ajánlják az Európai Bizottság élére, akkor elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy az egykori honvédelmi miniszternek a jelenlegi EPP–S&D–Renew informális koalícióval nem lenne meg a többséghez szükséges 361 szavazat, mert a képviselőcsoportok nem mindegyik tagja szavazna neki újabb öt évre bizalmat, így legalább egypár ECR-s EP-képviselőnek is meg kéne őt szavaznia a bizottság élére – a jelenlegi koalíciónak egyébként a mandátumbecslések átlaga szerint 410 fővel meglenne a többsége a 720 fős EP-ben.
Viszont az egész helyzetet bonyolítja, hogy az S&D már előre kijelentette: ők nem hajlandóak megszavazni egy olyan EB-elnökjelöltet, aki együttműködik az ECR-rel, azaz ilyen esetben nem szavaznák meg az újabb ciklusát. Ráadásul von der Leyen többségét még lehet az ECR-hez való közeledése sem oldaná meg, hiszen egy EPP-ből, egy kibővített ECR-ből és Renew informális koalíciójának jóval kevesebb mandátuma lenne (356, amennyiben nem lépnének az ECR-be új pártok), mint a jelenleg is működő EPP–S&D–Renew-nak,
Így minden Meloni és von der Leyen politikai érzékén fog múlni, hogyan fogják keverni a lapjaikat a választás után.
A mostani állás szerint ugyanis egy balközéptől a jobbközépig, illetve egy színtiszta jobboldali koalíció is elképzelhető, még ha utóbbi jelenleg inkább csak papíron létezik – és elképzelhető, hogy utóbbi a Fidesz nélkül valósulna meg, mivel a jogállamisági kérdésekre érzékeny Néppárt lehet, nem szeretne a tőlük épp emiatt kilépő párttal együttműködni.
(Borítókép: Orbán Viktor és Giorgia Meloni az Európai Unió Tanácsának ülésén 2023. március 23-án Brüsszelben, Belgiumban. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
![](http://kep.index.hu/1/0/1118/11182/111822/11182243_07a5cd05d6b64154e0694318d6633b82_wm.png)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.