![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
- Külföld
- EP-választás 2024
- európai unió
- európai parlament
- dezinformáció
- védekezés
- manipuláció
- mesterséges intelligencia
Hadat üzentek a dezinformációnak az uniós intézmények
![GettyImages-531573972](https://kep.index.hu/1/0/5666/56662/566629/56662907_f138bf5f2e56e3002482433d9de34ca3_wm.jpg)
További EP-választás 2024 cikkek
-
Meglehet a nagy brüsszeli alku, aminek Orbán Viktor nem örül
- Már ma este, vacsora közben eldőlhet Európa jövője
- Több tízmillió forintnyi búcsúpénzt kapnak a távozó EP-képviselők
- Hivatalosan is jelentkezett a Tisza a Néppártba, de ebbe még a KDNP beleszólhat
- Saját szövetségesük tehet keresztbe a Mi Hazánk uniós terveinek
Amint azt az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont (EDMO) dokumentálta, az EU-n belüli és kívüli dezinformációs szereplők igyekeznek aláásni a választási folyamat integritását, a demokratikus folyamatokba vetett bizalmat, valamint megosztottságot és polarizációt szítani társadalmainkban. Az Eurobarométer felmérése szerint az uniós polgárok 81 százaléka egyetért azzal, hogy a valóságot félrevezető vagy hamis hírek és információk problémát jelentenek a demokrácia számára.
Intézmények, hatóságok, civil társadalmi szereplők és tényellenőrzők, mint például az Európai Digitális Média Megfigyelőközpont, az Európai Tényellenőrzési Szabványok Hálózata és az EUvsDisinfo az elmúlt hónapokban számos olyan kísérletet fedezett fel, amelyek a választók manipulált információkkal való félrevezetésére irányultak – írta meg az Európai Parlament.
A dezinformációs szereplők hamis információkat terjesztettek a szavazás módjáról, eltántorították a polgárokat a szavazástól, vagy a szavazás előtt megosztottságot és polarizációt igyekeztek szítani azzal, hogy nagy horderejű vagy vitatott témákat ragadtak ki. Ezek a megtévesztési kísérletek néha abból állnak, hogy az információs teret hamis és félrevezető információk sokaságával árasztják el, mindezt azzal a céllal, hogy eltérítsék a nyilvános vitát. Az információs manipulációs kampányok célpontjai gyakran vezető politikusok és vezetők. Több európai szakpolitikai tárca is gyakran célpontja a dezinformációnak: az Ukrajnának nyújtott támogatás, az európai Green Deal és a migráció.
A dezinformációs szereplők hamis fiókok hálózatát alkalmazzák a tájékoztatási környezet manipulálására. Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) és az uniós tagállamok nemzeti hatóságai által a közelmúltban tett felfedezések között szerepelnek a False Facade, a Portal Kombat és a Doppelgänger műveletek.
Nemrégiben a Check First finn szoftvercég Operation Overload elnevezésű oknyomozó jelentése dokumentálta, hogy a gyanús fiókok több mint 75 országban több mint 800 tényellenőrzővel és médiával vették fel a kapcsolatot, hogy hamis információkkal terheljék őket, elszívják erőforrásaikat, és megpróbálják meggyőzni őket, hogy cáfoló cikkek formájában terjesszék ezeket a hamis információkat.
Fokozott erőfeszítések az információmanipulációval szemben
Bár a fenyegetések valósak, az EU kollektív válaszlépései is léteznek. A politikai vezetés egyértelmű megbízása alapján az uniós intézmények már évek óta foglalkoznak a külföldi információmanipulációból és -befolyásolásból, köztük a dezinformációból eredő problémákkal. Ezek az erőfeszítések az intézmények közötti szoros együttműködésben és koordinációban, valamint számos más érdekelt fél – például az uniós tagállamok, a média, a tényellenőrzők és a civil társadalom – bevonásával zajlanak, hogy megosszák egymással a tapasztalatokat és a bevált gyakorlatokat, valamint összehangolják a válaszlépéseket.
Az EU a külföldi információmanipulációval és -befolyásolással kapcsolatos fenyegetések kezelésének globális élvonalába tartozik, többek között a G7 gyorsreagálási mechanizmusa révén szoros együttműködésben dolgozik az EU-n kívüli, hasonlóan gondolkodó partnereivel. A külső beavatkozási kísérletekkel szembeni ellenálló képesség növelése érdekében az EU a külföldi információmanipuláció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelemre külön eszköztárat dolgozott ki, amely a helyzetfelismeréstől és az ellenálló képesség kiépítésétől kezdve a jogalkotáson át a diplomáciai eszközökig terjedő eszköztárat tartalmazza. Mindezek az erőfeszítések mindig az európai alapértékek, például a véleménynyilvánítás szabadságának teljes tiszteletben tartása mellett történnek.
A dezinformációra adott átfogó válaszunk a következő építőelemek köré épül:
- a demokráciáinkat erősítő politikák kidolgozása, a dezinformációs szereplők számára az online platformokkal való visszaélésének megnehezítése, valamint az újságírók és a médiapluralizmus védelme;
- a dezinformációval szembeni felkészültségünkkel és a válaszlépéseinkkel kapcsolatos tudatosság növelése;
- a társadalom ellenálló képességének kiépítése a dezinformációval szemben a médiaműveltség és a tényellenőrzés révén;
- együttműködés más intézményekkel, nemzeti hatóságokkal vagy harmadik felekkel.
Az uniós intézmények számos tevékenységet támogatnak, többek között figyelemfelkeltő kampányokat és médiaműveltségi kezdeményezéseket, hogy növeljék a társadalom ellenálló képességét a dezinformációval és az információmanipulációval szemben. Példaként említhetjük a következőket:
- az európai választások hivatalos honlapja a Szabad és tisztességes választások című résszel;
- az Európai Parlament által készített videósorozat (az EU 24 hivatalos nyelvén), amely tájékoztatja a nyilvánosságot a dezinformációs szereplők által az emberek megtévesztésére használt technikákról;
- az Európai Parlament tájékoztatója, amely 10 tippet tartalmaz a dezinformáció elleni küzdelemre vonatkozóan;
- az Európai Bizottság tanári eszköztára a dezinformáció felismeréséről és leküzdéséről;
- a Bizottság és az audiovizuális médiaszolgáltatások európai szabályozói csoportja közös kampánya, amely a közösségi médiában futó és az egész EU-ban sugárzott videóval hívja fel a figyelmet a dezinformáció és az információmanipuláció kockázataira az európai választások előtt;
- az EKSZ EUvsDisinfo című weboldalán a külföldi információmanipulációról és beavatkozásról szóló cikksorozata.
Új uniós jogszabályok
A társjogalkotók ebben a megbízatásban fontos jogszabályokat fogadtak el, például a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt, a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt és a politikai reklámok átláthatóságáról és célzott reklámozásáról szóló törvényt. Az elmúlt mandátum során az Európai Parlament az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába való külföldi beavatkozással, beleértve a dezinformációt is, foglalkozó különbizottsága (és utódja) szintén reflektorfénybe helyezte a külföldi beavatkozást, beleértve a dezinformációt is, és azt ajánlotta, hogy a társadalom egésze vegye ki a részét ezek kezeléséből.
A DSA (a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály) megköveteli a platformoktól, hogy értékeljék és mérsékeljék a választási folyamatok védelmével kapcsolatos kockázatokat, például a dezinformációt, beleértve a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat is. A DSA már teljes mértékben alkalmazandó, és a Bizottság az úgynevezett „nagyon nagy online platformok” (azaz az EU-ban legalább 45 millió felhasználót vagy az EU lakosságának 10 százalékát elérő platformok) tekintetében már érvényre is juttatja.
Ezzel összefüggésben a Bizottság már eljárást indított az X és a Meta ellen – mind az Instagram, mind a Facebook esetében – a DSA választási integritással kapcsolatos lehetséges megsértése miatt. Ami a megelőzést illeti, a Bizottság 2024 márciusában választási iránymutatásokat fogadott el, amelyekben emlékeztetett arra, hogy a platformoknak milyen intézkedéseket kell elfogadniuk a megfelelőség megjelenések biztosítása érdekében. A Bizottság folyamatos párbeszédet folytat a platformokkal a DSA hatékony végrehajtása és betartása érdekében.
(Borítókép: Az Európai Parlament 2016. június 23-án. Fotó: Christopher Furlong / Getty Images)
![](https://indexadhu.hit.gemius.pl/redot.gif?id=nSCbubuYpDWJZLZs0TssLrbt33Lk5kbipuiZrkg89G3.g7/stparam=qplqnrsrma/fastid=hmbasztkxrwruvlwwqxhfcliqenv/nc=0)
![](http://kep.index.hu/1/0/1118/11182/111822/11182243_07a5cd05d6b64154e0694318d6633b82_wm.png)
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.