- Külföld
- Európa
- cservák csaba
- támogatás
- választások
- európai parlamenti választások
- önkormányzati választás
- ep-választás
- pártok
Az idei választás a 2026-os főpróbája, véli a neves alkotmányjogász
Ki kicsoda az EP-ben?
Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal
Az Egységes Európai Baloldal és az Északi Zöld Baloldal szélsőbaloldali és balközép pártokból álló képviselőcsoport, amiknek demokrata szocialista, kommunista és az EU-val szemben finoman kritikus pártok szerepelnek. Az S&D-nél radikálisabb nézeteket vallanak, többek között céljuk a társadalmi egyenlőség és igazságosság megvalósítása, az EU-kritika pedig globalizációellenességgel párosul.
Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége
A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége az európai uniós tagállamok szocialista és hasonló balközép pártjainak frakciója az Európai Parlamentben. A csoport – különböző elnevezések alatt – az Európai Parlament kezdei évei (1953) óta létezik. A második legerősebb politikai szövetség Európában.
Zöldek/Európai Szabad Szövetség
A Zöldek/Európai Szabad Szövetség több európai pártcsalád összefogásából létrejött ökobaloldali képviselőcsoport. A szövetségnek nem kizárólag zöld pártok a tagjai, hanem regionális pártok, illetve páneurópai pártok. A magyar pártok közül az LMP tagja, de a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is az ő padsoraikban szeretnének helyet foglalni.
Renew Europe
A liberális-centrista Renew Europe a 2004 és 2019 között működő a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) utód képviselőcsoportja, amihez további integrációpárti pártok csatlakoztak, többek között a képviselőcsoport legerősebb delegációját adó Macron-féle En Marche. A magyar pártok közül a Momentum Mozgalom EP-képviselői tagjai a szövetségnek.
Európai Néppárt
Az Európai Néppárt egy jobbközép kereszténydemokrata, klasszikusan európai integrációpárti képviselőcsoport. Az Európai Unió legerősebb politikai szövetsége: az Európai Parlamentben a legtöbb képviselővel rendelkezik, míg a tagállamok többségében néppárti kormányok vannak. Legerősebb pártja a német uniópártok, a CDU és a CSU. A magyar pártok közül korábban a Fidesz volt tagja, azonban kilépése óta immáron már csak a KDNP.
Európai Konzervatívok és Reformisták
Az Európai Konzervatívok és Reformerek egy gazdaságilag piacpárti, szociálpolitikailag konzervatív képviselőcsoport, amit még a brit Konzervatív Párt alapított a lengyel Jog és Igazságossággal (PiS). A képviselőcsoport tagjai az EU-val szemben kritikusak, az integráció helyett az erős nemzetállamokra építenék a nemzetek feletti intézményt. Magyar tagja nincs, de a Néppártból kiváló Fidesz ide pályázik.
Identitás és Generáció
Az Identitás és Generáció egy 2019-ben alakult képviselőcsoport, ami az erősen etnonacionalista, jobboldali és szélsőjobboldali populistákat és euroszkeptikus pártokat fogja össze. A képviselőcsoport tagjai - az EU-integráció és a zöldpolitika mellett - legfőbbképp a migrációt ellenzik, annak legális és illegális formáját egyaránt. Magyar tagja nincs, ugyanakkor a Mi Hazánk korábban jelezte, legszívesebben e csoport tagjaként politizálnának uniós szinten.
Az európai parlamenti választások eredménye után egyáltalán nem jár semmilyen állami támogatás a pártoknak, így nem ezért fontos a jó szereplés az indulóknak. Cservák Csaba alkotmányjogász-professzor szerint ez egyfajta főpróbája a 2026-os parlamenti választásoknak, és akik itt jól szerepelnek, azok nagyot lépnek afelé, hogy a két év múlva esedékes választásokon is jó eredményt érjenek el. Ott pedig már bőven jár állami támogatás – mondta Cservák az InfoRádiónak.
A parlamenti választásokon az egyéni és listás eredmények súlyozott átlaga alapján egy százalék fölötti pártok kapják meg a legjelentősebb állami támogatást. Ezenkívül a parlamenti ötszázalékos küszöböt átlépő pártok kapják meg a teljes összeget
– mondta a professzor. Emellett arról is beszélt, hogy a pártok alapíthattak a saját politikai céljaikkal összefüggő tudományos és kulturális pártalapítványokat, és a jelöltállítások után is jár némi dotáció.
A jelenlegi szavazásnál a pártok célja, hogy megméressék magukat egy valódi kampányban, és megtudják, hogy milyen eredményre predesztinálja őket 2026-ban. Viszont amelyik párt vagy személy bejut az önkormányzatba, illetve listán az Európai Parlamentbe, azok a képviselői mandátumon kívül kapnak egyfajta keretet szakértőkre, tanácsadókra, tehát valamilyen támogatást mégiscsak kapnak. „Tehát ha alulról szerveződik egy párt, nyilvánvalóan csak magánszemélyek adományaira hagyatkozhat, és ez az egyetlen módja annak, hogy állami dotációhoz jusson” – mondta az alkotmányjogász.
Hozzátette, hogy a pártok finanszírozásának nagy része állami támogatásból jön, emellett magánszemélyeknek van lehetősége adományozni a számukra szimpatikus párt részére, de a külföldi támogatást „szigorúan korlátozza a törvény, nyilván a szuverenitás védelmében”.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.