A strasbourgi székhelyű, ám többnyire Brüsszelben ülésező Európai Parlament (röviden: EP) képviselőit választjuk meg. Az Európai Unió mind a huszonhét tagállamában egy időben, június 6. és 9. között tartják a választásokat, ami után lakosságarányosan osztják ki a 720 mandátumot – ebből Magyarországnak 21 jár.
Az egyetlen, közvetlenül az állampolgárok által választott uniós intézmény, az EP az Európai Unió társjogalkotó szerve a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsával (röviden: Tanács) egy időben.
Az EP önállóan nem kezdeményezhet új jogszabályt, azonban azok kidolgozásában részt vesz a jogszabályjavaslatokat előterjesztő Európai Bizottsággal és a társjogalkotó Tanáccsal. Ezenkívül az EP dönt többek között az Európai Bizottság tagjairól, ahogy az EU költségvetését is jóvá kell hagynia.
Az EP-képviselők alapvetően saját tagállamuk szavazóit képviselik, ugyanakkor az EP-képviselők nem országok szerint, hanem pártjuk politikai hovatartozása szerint foglalnak helyet képviselőcsoportokban.
Az EP-ben a frakciófegyelem nem annyira jelentős, mint például a magyar parlamentben, így előfordul, hogy egy képviselőcsoport megosztott egy javaslatot illetően, mert az – mondjuk – egy képviselő szerint nem szolgálja saját országának érdekét. Ugyanakkor mivel az Európai Unió a kompromisszumokra épül, ezért általában a rendes jogalkotási eljárás során a tagállamok eltérő érdekeit és aggályait figyelembe veszik – emiatt a rendes jogalkotási eljárás akár évekig is eltarthat.
Valamennyi tagállamban 18 év a választójog alsó korhatára, de akadnak kivételek is – Ausztriában, Belgiumban, Máltán és Németországban 16, míg Görögországban 17 év. Emellett négy tagállamban a választáson való részvétel kötelező – ezek a tagállamok Belgium, Ciprus, Görögország és Luxemburg.
Magyarországon a 18 év feletti magyar állampolgárok adhatják le a szavazatukat, de a hazánkban bejelentett lakcímmel rendelkező EU-s állampolgárok is szavazhatnak.
A jegyzők felülvizsgálták a szavazókörök számát és területi elosztását. A szavazóköröket a jegyzőknek úgy kellett kialakítaniuk, hogy azokba lehetőleg 600-nál több, de 1500 választópolgárnál kevesebb jusson, és minden településen legyen legalább egy szavazókör.
Nemzeti Választási Iroda a 2024. április 3-i névjegyzéki adatok alapján legkésőbb 2024. április 19-ig (péntek) küldte meg az értesítést arról, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár szerepel a névjegyzékben, illetve hol és mikor szavazhat – átjelentkezni 2024. május 31. 16 óráig lehet online vagy személyesen.
Az NVI 2024 januárjában tájékoztatta egy levélben az európai parlamenti választásokról és az azon való részvétel lehetőségéről az EU-n kívül vagy Magyarországon élő lakcímmel nem rendelkező polgárokat, 2024 februárjában tájékoztatta a Magyarországon lakóhellyel rendelkező más uniós állam állampolgárait a magyar listára történő szavazás lehetőségéről.
Az értesítő alapján meghatározott szavazókörben fényképes igazolvány és lakcímkártya felmutatásával lehet szavazni. Amennyiben értesítőt nem kapott kézhez, akkor a valasztas.hu-n is megkeresheti a lakóhelye szerinti szavazókört.
Ha a választás napján külföldön tartózkodik, akkor május 31-ig kérvényezheti, hogy felvegyék a külképviseleti névjegyzékbe, és a legközelebbi külföldi magyar nagykövetségen vagy konzulátuson adhatja le szavazatát. Amennyiben nincs magyar és más uniós országban sem állandó bejelentett lakcíme, akkor levélben is szavazhat.
Magyarországon június 9. lesz a választás napja. Reggel 6 óra és este 19 óra között lehet majd szavazni.
Ellentétben az önkormányzati vagy az országgyűlési választásokkal, az EP-választásokon kizárólag pártlistákra lehet szavazni. A választás egyfordulós, és az egész ország egy választókerületet alkot, majd a leadott szavazatok alapján a mandátumokat arányosan osztják ki az ötszázalékos bejutási küszöböt megugró pártok között.
Magyarországon minden olyan párt elindulhat a választáson, amely a választás időpontjának kihirdetése előtt már megalakult, majd az április 20. és május 3. közötti időszakban összegyűjtötte az induláshoz szükséges 20 ezer ajánlást.
Idén ez összesen 11 pártnak sikerült, ábécésorrend szerint az alábbi listákra lehet majd szavazni:
Az EP-választáson csak este 11 óra után kezdi közölni az előzetes adatokat a Nemzeti Választási Iroda. Az EP-választásnál ugyanis az az uniós előírás, hogy csak akkor hozható a voksolás eredménye nyilvánosságra, ha a 27 tagállam összes szavazókörében befejeződik a szavazás. Olaszországban csak este 11 órakor fejeződik be a voksolás.
Az Indexet azonban érdemes frissítgetni, mert a szavazókörökből szivárgó nem hivatalos információkról beszámolunk.
A választás hivatalos végeredményét a külképviseleteken leadott szavazatok hazaszállítása, valamint a levélszavazatok beérkezése és összeszámlálása után a Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, legkésőbb a szavazás utáni 19. napon.