Változtatnának a szomszédsági politikán

Szomszédságpolitikája felülvizsgálatára kényszerül az EU az arab forradalmak és a líbiai fegyveres konfliktus tükrében, és megvitatják a parlamentben azt is, hogyan segíthet az arab világban alakuló demokráciáknak az EU és milyen szerepe lehet a jövőben ezeken a területeken, írja az Európai Parlament.

Az uniós szomszédsági politikát 2004-ben azzal a céllal dolgozták ki, hogy az EU-val szomszédos térségek országaiban megerősítsék a stabilitást, a biztonságot, és elősegítsék a gazdasági fejlődést.

A programban résztvevő országokat két nagy csoportra osztották: Algéria, Izrael, Egyiptom, Jordánia, Libanon, Líbia, Marokkó, Palesztina, Szíria és Tunézia voltak a déli szomszédok; Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova és Ukrajna a keletiek.

A szomszédságpolitika célja az, hogy keretet adjon az EU-val szomszédos országok kapcsolatainak, előtérbe helyezve a demokráciát, a jogállamiságot, az emberi jogok védelmét, a piacgazdaságot és a fenntartható fejlődést.

Ezeket a célokat a jövőben is kiemelt célként kezelnék, a téma parlamenti jelentéstevője, Mário David képviselő szerint viszont a keleti és déli szomszédságpolitika közt alapvető különbségek vannak. „Keleti szomszédaink európai országok, amelyek egy nap akár tagállamok is lehetnek. Déli szomszédaink esetében viszont legfeljebb egy mediterrán gazdasági térség kialakítása lehet a cél a demokratikus átalakulás után” - mondta.

A szomszédságpolitikának fontos szerepe lehet az Észak‑Afrika felől érkező migrációs hullámok kezelésében is. Elég csak arra a több ezer menekült re gondolni, akik az elmúlt hónapokban érkeztek az olaszországi Lampedusa szigetére.

Nem mindegy, kit és hogyan támogatnak

A Földközi‑tenger déli partvidékének országaiban a stabilitás fenntartásának érdekében az EU nem szánt elég figyelmet az alapjogok megerősítésére, és nem demokratikus országokat is támogatott. "Nem követhetjük el még egyszer azt a hibát, amit Líbiával kapcsolatban követtek el, mikor szemet hunyt az emberi jogok megsértése felett, Kadhafi viszont cserébe garantálta a határok biztosítását és a menekültek visszatartását."

A jövőben a migrációs hullámok kezelésekor teljes mértékben szem előtt kell tartani az uniós értékeket és a nemzetközi jogi kötelezettségeket. "Jogosan kritizálnak minket ezért, a tanulságokat le kell szűrni, a hibákból tanulni kell" - ismerte el a portugál képviselő.

Az EP szerint az EU‑nak az anyagi segítségen kívül is aktív szerepet kell játszania a térségben. Mário David szerint ki kell használni, hogy megalakult az uniós külügyi szolgálat, és az Arab Ligával közösen kell dolgozni a közel‑keleti térség konfliktusainak megoldásán.