Egyszerűsített döntés a génmódosított növények termesztéséről

Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága kedden támogatta azt a javaslatot, ami szerint a tagállamoknak környezeti indokokat is figyelembe kellene vennie akkor, amikor megtiltja a genetikailag módosított növények (GMO-k) termesztését. Ilyen okok lehetnek például a biodiverzitás veszélyeztetettsége vagy a növényvédőszerekkel szembeni rezisztencia, írja az EP.

A GMO-k termesztésének engedélyeztetése továbbra is európai szinten történik majd, amelyet a tagállamok által hozott döntések egészítenek ki.

Corinne Lepage, a téma jelentéstevője elmondta, céljuk, hogy nagyobb mozgásteret biztosítsanak a tagállamok számára a kérdésben. A képviselő szerint a keddi döntéssel a Parlament egyértelmű üzenetet küldött a Tanács és a Bizottság számára, hogy fenn kell tartani az EU jóváhagyási rendszerét, de mezőgazdasági, környezeti, társadalmi-gazdasági okokra hivatkozva a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy betilthassák vagy korlátozhassák a GMO-k termesztését.

Az EU-ban jelenleg többek között a kukorica, pamut, burgonya, szójabab és cukorrépa termesztése esetén engedélyezett a géntechnológia használata.

A hatályos jogszabályok által biztosított védzáradékkal élve Ausztria, Franciaország, Görögország, Magyarország, Németország és Luxemburg most is korlátozza bizonyos GMO-k termesztését. Egy 2010-es felmérés alapján a megkérdezett európaiak 61százaléka nem igazán bízik a génmódosított növényekben, és csak ötödük gondolja úgy, hogy fogyasztásuk biztonságos, 53 százalékuk szerint viszont még veszélyesek is lehetnek.

A génmódosított növények az Egyesült Államokban a legnépszerűbbek, ahol a termesztett kukoricának 86 százaléka, a termesztett szójababnak pedig 93 százaléka genetikailag módosított.

A jelentésről a tervek szerint júniusban szavaz a Parlament plenárisa.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!