Sokkal több diplomást akar az EU

Míg az Egyesült Államokban az emberek negyven százalékának, Japánban pedig minden második embernek van diplomája, addig Európában ez az arány kevesebb, mint 31,3 százalék. Az unión belüli, mára már sikeres Erasmus, Leonardo da Vinci vagy Comenius program után itt az EU legújabb kezdeményezése, a Mozgásban az Ifjúság elnevezésű program, mellyel elsősorban a fiatalok mobilitását, szakképesítéseik kölcsönös elismerését és szakmai tapasztalatszerzését segítenék elő, olvasható az EP honlapján.

A tervek közt szerepel a fiatalok munkanélküliségének csökkentése is. Európában ugyanis 100 millió fiatal él, melynek 15 és 24 év közötti korosztálya 20 százalékban munkanélküli. Akik dolgoznak, azoknak sem biztos a helyzete, mivel a fiatal munkavállalók közel felét csak határozott idejű, ideiglenes szerződéssel foglalkoztatják.

Az EU 2020-ra negyven százalékosra, vagyis az USA-éval egyenlő szintre akarja hozni a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát is. Ehhez viszont modernizálni kell az egyetemek irányítását, finanszírozását és a tananyagot is. A diplomások számának növelése azért is fontos, mert becslések szerint 2020‑ra az uniós munkahelyek harmadát már csak ezzel a végzettséggel lehet betölteni. Ezzel párhuzamosan csökkentenék a középiskolát be nem fejező diákok számát is, melyet 2020-ra a mostani 15 százalékról 10 százalékra akarnak levinni.

A program három fő pontja

A tervezet nagyobb hangsúlyt fektetne a szakképzésre és a szakmai gyakorlatra is, hogy akiknek nincs diplomájuk, azok is szakmával a kezükben tudjanak belépni a munkaerőpiacra.

Az EU arra is bátorítja a fiatalokat, hogy éljenek a mobilitás nyújtotta lehetőséggel, mivel külföldön megszerzett tapasztalataikkal növelhetik elhelyezkedési esélyeiket. Az Europass európai önéletrajzhoz hasonlóan létrehoznának egy olyan európai bizonyítványt, mely igazolná, hogy birtokosának milyen képzettsége és tapasztalatai vannak. Ez megkönnyítené a képesítések nemzetközi összehasonlítását, és növelné a külföldi elhelyezkedési esélyeket is.

Végül a tagállamokat arra ösztönöznék, hogy jobban kövessék figyelemmel a munkaerő-piaci trendeket, és mérjék fel, hol milyen álláslehetőségek vannak, melyek a hiányszakmák. Nem kizárt ugyanis, hogy valaki otthon nem talál munkát, külföldön viszont hasznosítani tudja szakmai tudását.