A hitelminősítőkőn az EP szeme

Megemlékezésekkel kezdődött és vitával végződött az Európai Parlament júniusi plenáris ülésének első napja. A Parlament elnöke, Jerzy Buzek először üdvözölte az EP-be látogató tádzsik elnököt, Emomali Rahmont, majd megemlékezett két, 22 éve történt eseményről. Az első, valamennyire szabadnak mondható választásokról Lengyelországban és a Tienanmen téri vérengzésekről.

Egy rövid vita során a Parlament azokról a kitelepítésekre is visszaemlékezett, melyeket hetven éve hajtottak végre a szovjet hatóságok az 1940-ben elfoglalt balti államokban. Buzek elnök szerint a deportálások célja az észt, lett és litván kulturális és politikai elitjének az eltávolítása volt. A több százezer áldozat emlékének megőrzése közös kötelességünk - mondta.

Ezután frakciót váltott a brit David Campbell-Bannerman, aki az EFD frakcióból a konzervatívokhoz távozott, míg a görög Theodoros Skylakakis a néppárti frakcióból nyergelt át a liberálisokhoz.

Akik az országok besorolásáért felelősek

A hétfői vitán a képviselők a hitelminősítő intézetek szigorúbb ellenőrzéséről vitáztak. Ezek azok az intézetek, akik megmondják, mennyire biztonságos egy befektetés, a befektetők általában ezekre az információkra alapozzák döntéseiket. Minél jobb minősítést kap egy pénzügyi termék, annál biztonságosabbnak számít.

A válság előtt a hitelminősítők könnyen adtak kedvező besorolást az összetett pénzügyi eszközöknek, amelyeket a befektetők előszeretettel vásárolták fel. Ezek az eszközök később azonban értéküket vesztették, a megingott pénzügyi rendszert pedig az adófizetők pénzéből kellett megerősíteni. A téma azért érzékeny, mert a hitelminősítők most spórolást javasolnak az országoknak, ha nem szeretnék, hogy csak magas kamattal kapjanak hitelt,írja az EP.

Hol rontották el?

A válság kirobbanása előtt a hitelminősítők több nagy kockázatú pénzügyi terméket is a valósnál biztonságosabbnak ítéltek meg. Klinz szerint a legfőbb probléma azt volt, hogy a hitelminősítők nem csak besorolták a pénzügyi termékeket, hanem tanácsokat is adtak azoknak az ügyfeleknek, akik a minősítésért fizettek.

A hitelminősítők által végzett tanácsadói tevékenység azért lehet problémás, mert a befektetési bankoknak adhatnak tanácsot arról, hogyan állítsák össze pénzügyi termékeiket úgy, hogy a lehető legmagasabb besorolást kaphassák. Ettől azonban egy kockázatos termék nem lesz megbízhatóbb, legfeljebb annak tűnik. Ez a gyakorlat csak súlyosbította a válságot, és a kormányoknak még jobban a zsebükbe kellett nyúlniuk, hogy megmentsék a pénzügyi rendszerüket, az államadósság megugrásával viszont az országok csak drágábban tudnak hitelhez jutni a piacokról.

A vállalati- és az államadósságok esetében nem történtek olyan hibás minősítések, mint a pénzügyi termékek esetén. „Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy a leminősítések Görögország és Spanyolország esetében túl későn történtek, és nem segítettek megnyugtatni a piacokat" - tette hozzá a jelentéstevő képviselő.

Ellenőrzés alatt tartanák őket

A szigorúbb ellenőrzéséről szóló jelentéstervezetet Wolf Klinz liberális, német képviselő készítette, a pénzügyi bizottság pedig március 16‑án meg is szavazta ezt. A tervezet támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek jobban bevonnák a befektetőket, bankokat és a központi bankokat a kockázatelemzésbe, mivel ezzel csökkenne a függőség a hitelminősítő intézetektől.

A képviselő javasolja azt is, hogy a hitelminősítők vállaljanak polgári jogi felelősséget minősítéseikért, és felveti egy Európai Hitelminősítő Alapítvány létrehozását is, igaz, ez utóbbit csak akkor, ha teljesen független, és nem áll semmilyen szervezet befolyása alatt. Az alapítvány működését a pénzügyi szektor finanszírozná az első öt évben. Több képviselőcsoport viszont azt szerette volna, hogy a hitelminősítő alapítvány közalapítványként alakuljon meg.

A vitán kiderült, az EP baloldali frakciója és a szocialisták szerették volna, ha a hitelminősítőknek kisebb szerep jut a jövőben az országok hitelképességének megállapításában, Klinz jelentése viszont csak arra tesz javaslatot, hogy a hitelminősítés folyamata legyen átlátható. Ennek érdekében hozták létre a nemrég megalakított Európai Értékpapír‑piaci Hatóságnak is.