Egységes fellépést sürgetnek az EP-képviselők az euróválság ügyében

Az egységes európai fellépés, a gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomag lehet egy lépés a válság megoldására több frakció szerint. A válság árát ugyanakkor nem lehet kizárólag a polgárokkal megfizettetni, írja az EP.

A gazdasági helyzetről és az euróválság megoldásáról tartott plenáris vitán szerdán a Tanács és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek. Jan Vincent Rostowski, az unió soros elnökségét betöltő Lengyelország pénzügyminisztere szerint komoly a veszély és Európa egésze is veszélyben van. „Ha az eurózóna felbomlik, akkor az Európai Unió napjai is meg lesznek számolva” - figyelmeztetett. Rostowski, aki egyébként dicsérte azokat a lépéseket, amelyeket az EKB a piacok stabilizálása érdekében tett, majd a svájci UBS bank nemrég közzétett tanulmányából idézett.

Sokba kerülne kilépni

A tanulmány szerint amennyiben egy gyengébb gazdasági helyzetben lévő ország kilépne az eurózónából, az az első évben a GDP 40‑50 százalékába, az azt követő években pedig 10‑20 százalékba kerülne az országnak. Egy gazdagabb ország esetében a GDP 10‑25 százalékába kerülne az euró feladása, ezzel egy időben pedig visszaesne a gazdasági növekedés, és megugrana a munkanélküliség is.

Jose Manuel Barroso felszólalásában a görög reformok végrehajtását, a gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabálycsomag elfogadását és az eurózóna vezetői által hozott július 21-i intézkedések mielőbbi végrehajtását szorgalmazta.

Az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a piacok türelmetlenek, ezért az EU-nak gyorsan és közösen kell cselekednie. Hozzátette: az Európai Bizottság hamarosan javaslatot tesz az eurókötvények bevezetésére és a pénzügyi tranzakciók megadóztatására.

Felszólalt Olli Rehn gazdasági ügyekért felelős európai biztos is, aki elmondta, az eurózóna felbomlása beláthatatlan következményekkel járna.

A válság árát nem lehet csak a polgárokkal megfizettetni

A képviselők közül sokan kritizálták a vezetők eddigi lépéseit. "Az európai polgároktól folyamatos áldozatokat várnak, a kormányok azonban eddig képtelenek voltak megoldást találni a válságra - mondta Joseph Daul néppárti képviselő. - A kormányoknak elkötelezettnek kell lenniük az európai integráció mellett. Ennek egyik bizonyítéka lehet, ha végre sikerül megállapodni a hatos csomagról."

Martin Schulzszocialista képviselő kritikusabban fogalmazott a kormányok elkötelezettségét illetően. "Azt gondoltuk, hogy az euró megmentése érdekében július 21-én hozott intézkedések megfelelőek voltak. De azok, akik ott döntöttek, odahaza mást mondanak és csak politikai érdekeiket tartják szem előtt" - figyelmeztetett. Schulz ezután arról beszélt, hogy csak közösen segíthetünk a kialakult helyzeten.

„Válaszúthoz érkeztünk. A válság az európai egységet is próbára teszi. Ha közösen cselekszünk, akkor meg tudjuk menteni az eurót. A terhek megosztásának azonban igazságosnak kell lennie, a válság árát nem lehet csak az állampolgárokkal megfizettetni” - tette hozzá.

Guy Verhofstadtliberális belga képviselő szerint az eurózóna mély válságát az idézte elő, hogy a monetáris unió mellől hiányzott a gazdasági és pénzügyi unió, és ezt most a piacok számon is kérik. „Ezért van szükség a gazdasági kormányzásra, az eurókötvényekre, gazdasági növekedésre, munkahelyteremtésre. Mindezek koordinálásában és felügyeletében pedig a Bizottságnak a tagállamoknál sokkal nagyobb hatáskört kell adni” - sorolta javaslatait.

Rebecca Harmszöldpárti képviselő szerint az EU egyszerűen nem tudja elmagyarázni az embereknek, mit tett eddig a válság leküzdése érdekében. „Az egyenlőtlenség növekszik, az átlagemberek, nem pedig a gazdagok fizetik meg a válság árát. Ennek ellenére azonban az Európai Unió továbbra is a világ egyik legsikeresebb régiója” - mondta. Szerinte a megoldás az európai integráció szorosabbra fűzése, mivel a piacok minden gyengeséget kihasználnak, hogy spekuláljanak az euró ellen - tette hozzá.