Elkülönítené a görögöket az EP leendő elnöke

Martin Schulz, a Szocialisták és Demokraták frakcióvezetője a képviselőcsoport honlapján megjelent nyilatkozatában keményen bírálta az uniós csúcs napirendjére kerülő reformtervezetet.

Az EP (nagy eséllyel) leendő elnöke szerint nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Herman Van Rompuy, a Tanács elnöke, José Manuel Barroso bizottsági elnök és az uniós tagállamok többsége egyaránt ellenzi a Lisszaboni Szerződés módosítását. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár tervezete az uniós alapszerződést úgy változtatná meg, hogy – a költségvetések fenntarthatóságának szabályzása mellett – automatikus szankciók lépjenek életbe abban az esetben, ha egy tagállam megsérti a három százalékos deficitplafont.

Fotó: Pascal Pavani

A német szociáldemokrata – tehát Angela Merkel politikai ellenfelének számító – politikus elmondta, hogy „szkeptikus” a Lisszaboni Szerződés megváltoztatásával kapcsolatban. „Az európai polgároknak egyáltalán nem áll érdekében egy évekig elhúzódó vita az EU szerkezetéről és intézményeiről, konkrét tetteket szeretnének látni, melyek stabilizálják a helyzetet. Ráadásul az alapszerződés megváltoztatása körüli vita egyáltalán nem jelent segítséget a tagállamoknak a piacok bizalmának visszanyeréséhez.” Martin Schulz aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy az alapszerződés megváltoztatásához való ragaszkodás miatt a vezetők végül a „színfalak mögött” hozzák tető alá a megegyezést.

Ezzel kapcsolatban természetesen Angela Merkelnek is jutott a kritikából: „Merkel kancellár olyan demokráciáról beszél, mely összhangban van a piacokkal, mi olyan piacokat akarunk, mely összhangban állnak a demokratikus szabályokkal.”

Az EP második legnagyobb frakciójának vezetője leszögezte, hogy ha a csúcstalálkozón az alapszerződés megváltoztatása mellett döntenek, akkor „az Európai Parlament habozás nélkül követelni fogja az alkotmányozó Európai Konvent összehívását. Nem térhetünk le a közösségi döntéshozatal útjáról”. Hozzátette, hogy a szociáldemokraták határozottan ellenzik a kétsebességes – szavai szerint „17-10-es” – Uniónak még a gondolatát is, de azt mondta, „el kell gondolkoznunk egy 26-1-es megoldáson”. Ez a kijelentés valószínűleg a kritikus helyzetbe került görögök valamilyen különleges elbánására utalhat, de a nyilatkozat nem tartalmaz bővebb felvilágosítást.

A szociáldemokrata politikus a „spekulatív támadások” elhárításában és a pénzpiaci likviditás előremozdításában jelentős szerepet szánna az Eurokötvényeknek, de a válságból való kilábaláshoz szükségesnek nevezte a konkrét beruházási-, munkhelyteremtési- és növekedési stratégiák kidolgozását is. Martin Schulz felszólította a Bizottságot arra, hogy kezdje meg a hitelminősítőkre vonatkozó szabályzás kialakítását, és felvetette annak lehetőségét, hogy az intézetek minősítései a törvény előtti elszámoltathatóság érdekében a jövőben ne véleményeknek, hanem piaci szolgáltatásnak minősüljenek.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!