Ne keltsenek gyűlöletet a migránsok ellen, kéri az EP

További Hírek cikkek

Az uniós tagállamok „tartózkodjanak attól, hogy politikai célból félelmet és gyűlöletet keltenek az állampolgáraikban a migránsok és menekültek ellen” – kérik az EP-képviselők abban az emberi jogok helyzetéről szóló állásfoglalásban, amelyet kedden fogadott el a testület plenáris ülése.

„Az EU-nak nem csak társadalmi, jogi és gazdasági problémákkal kellene foglalkoznia, hanem az alapvető jogok helyzetével is, ahol jó példát kell mutatnia” – mondta Nagy József szlovákiai néppárti jelentéstevő.

Az állásfoglalás áttekinti az alapvető jogok 2015-ös helyzetét az uniós tagállamokban, és sorra veszi a legfontosabb emberi jogi problémákat, főként a migráció, az online tér és a gyermekvédelem területén. A dokumentum kitér a szabad mozgáshoz való jogra és az életmentő abortusz kérdésére is.

A gyűlöletbeszéd megelőzése és az integráció javítása

A képviselők elítélik, hogy bizonyos intézmények, politikai pártok és médiumok részéről növekvő mértékű gyűlöletbeszéd tapasztalható. Az EP felhívja az uniós intézményeket, hogy belülről is mutassanak példát a gyűlöletbeszéd ellenzésével. A tagállamoknak a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése érdekében fokozniuk kell az európai értékek, a tolerancia és a közösségi érzés előmozdítására tett erőfeszítéseiket. Az integrációt pedig pozitív kampányok segítségével kell a polgároknak bemutatni.

Védjék a sérülékeny csoportokat, gyermekeket

A képviselők azt sürgetik, hogy a sérülékeny csoportokat, főleg a gyermekeket minél előbb azonosítsák. Arra hívják fel a tagállamokat, hogy erősítsék meg a kísérő nélküli gyermekekre vonatkozó gyámsági rendszereket és ne válasszák el őket a családjaiktól. A Parlament idézi az Europol jelentését, amely szerint 2015-ben legalább tízezer gyermek tűnt el az Európai Unióban. Az EP arra kéri a tagállamokat, hogy a gyermekek eltűnésének megelőzésére a kiskorúakat gyermekbarát módon azonosítsák és vegyék nyilvántartásba. Az EP ezen felül azt ajánlja, hogy erősítsék meg az eltűnt gyermekkel kapcsolatos, már meglévő eszközöket, ideértve az eltűntek európai forródrótjait.

Online fenyegetések és alapvető jogok

A képviselők felhívják a tagállamokat, hogy a gyermekek online zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem jegyében biztosítsanak az uniós igazságügyi és rendőrségi ügynökségeknek, az Eurojustnak és az Europolnak megfelelő erőforrásokat az áldozatok jobb azonosításához, az elkövetői hálózatok elleni küzdelemhez, illetve az ilyen anyagok kiszűréséhez. A gyermekeket megfelelően tájékoztatni kell az internet esetleges kockázatairól, például tájékoztató kampányokkal és iskolai programokkal, amiben a magán- és állami szektornak jobban együtt kell működnie.

Magyarok mondták

Gál Kinga (Fidesz/KDNP): „Üdvözlendőek az EP alapjogi jelentésének nemzeti kisebbségekkel kiemelten foglalkozó paragrafusai, amelyek beemelik az ET Közgyűlésének 1985(2014) határozatát. A nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek jogai tiszteletben tartandó alapvető jogok. Elvárjuk a Bizottságtól, hogy aktívan lépjen fel a kisebbségvédelem terén, ne indokolja tétlenségét, azzal hogy ez nem tartozik uniós hatáskörbe.”
Deli Andor (Fidesz/KDNP): „Fontosnak tartom az európai kisebbségvédelem jövőjének szempontjából a nemzetközi és regionális emberi jogi szerződések ratifikálását azon tagállamok részéről, amelyek ezt eddig még nem tették meg, mert ezzel végre lehetővé válna az egységes kisebbségvédelmi politikai standardok kialakítása Uniós szinten, amely alkalmazása nemcsak a tagállamokban, hanem a tagjelölt országokban is elengedhetetlen.”
Szanyi Tibor (MSZP): „A jelentés nem nevesít országokat, de magyar politikusként én kénytelen vagyok, mert a menekültek jogainak szisztematikus megsértésére az Unión belül ma sajnos éppen az Orbán-kormány szolgáltatja a legszégyenletesebb példát. Ez is hozzátartozik az emberi jogok mai európai helyzetének összképéhez és szerintem súlyos belső kihívást jelent az EU, mint demokratikus érték-közösség számára.”
Niedermüller Péter (DK): „2015-ben a gyűlöletbeszéd rémisztő méreteket öltött. Több tagállamban sérült a civil szervezetek szabad működése, a média szabadsága, folyamatos az intézményes diszkrimináció, a roma közösség, az LMBTI emberek, vagy éppen a menekültek ellen. Ezeket a kihívásokat tartósan és morálisan csak az EU közös értékeinek, így a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság védelmével lehet megválaszolni.”
Jávor Benedek (Párbeszéd): „Egyre inkább tornyosulnak a feladatok az EU asztalán, az unión belüli emberi jogi sérelmek kapcsán. Sürgős és határozott fellépésre lenne szükség elsősorban az EU szerződéseinek direkt megsértésével járó ügyekben. Jelenleg úgy tűnik, az unió és a Bizottság hűségesebb tagállamaihoz, mint elveihez.”