2009-es eredmény részvétel: 36,75 % (összesen 25 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 26 mandátum) | |
Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 20,5 % / 5 mandátum | 11,2 % / 3 mandátum |
Szabadságpárt (PVV) (-) | 16,97 % / 4 mandátum | 13,9 % / 4 mandátum |
Munkáspárt (PvdA) (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 12,05 % / 3 mandátum | 10,1 % / 3 mandátum |
Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 11,39 % / 3 mandátum | 13,6 % / 4 mandátum |
Demokraták 66 (D66) (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) | 11,32 % / 3 mandátum | 18,1 % / 5 mandátum |
Zöld Baloldal (GroenLinks) (Zöldek/Európai Szabad Szövetség) | 8,87 % / 3 mandátum | 5,6 % / 1 mandátum |
Szocialista Párt (SP) (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) | 7,1 % / 2 mandátum | 11,2 % / 3 mandátum |
Keresztény Unió-Politikai Református Párt (ChristenUnie-SGP) (Európai Konzervatívok és Reformisták) | 6,82 %/ 2 mandátum | 9,1 %/ 3 mandátum |
Hollandia egyike lehet azoknak az országoknak, ahol a szélsőjobboldal kiugróan jól szerepel az EP-választáson: a Political Capital egy múlt heti konferencián még az első helyre is esélyesnek látta az idegengyűlölő, euroszkeptikus, populista Geert Wilders pártját (PVV), a legfrissebb számok alapján viszont náluk várhatóan több szavazatot szerez majd a Demokraták 66 (D66) nevű szociálliberális formáció – így utóbbi öt, míg a Szabadságpárt csak négy mandátumhoz juthat az EP-ben. Az arányok nemcsak az élen rendeződnek át 2009-hez képest: jelentősen erősödött a Szocialista Párt (SP), hatalmasat bukik viszont a korábbi győztes Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA), és a zöldek (GroenLinks) is elveszthetik korábbi szavazóik több mint felét. A Munkáspárt (PvdA) a jelenlegi becslések szerint három mandátumot szerezhet, így akár a listájuk harmadik helyén szereplő magyar származású jelölt, Piri Kati is bejuthat az EP-be (az EUrologus vele készített interjúját itt olvashatja).
Miután a kereszténydemokrata Jan Peter Balkenende negyedik kormánya belebukott az afganisztáni misszió kiterjesztésével kapcsolatos vitákba, a 2010-es választásokon a konzervatív-liberális VVD vált meghatározó erővé, ezáltal a párt elnöke, Mark Rutte alakíthatott kormányt. A VVD a CDA-val kötött koalíciót, de mivel a parlamenti többséghez szükséges 76-tal szemben még így is csak 52 képviselőjük volt, ezért a választás legnagyobb nyertesének számító, mandátumainak számát 9-ről 24-re növelő Geert Wilders pártjának külső támogatására szorultak. Az összhang nem tartott sokáig: Wilders megtorpedózta a szerinte brüsszeli nyomásra született, megszorító 2013-as költségvetést, a Rutte kormány a válság hatására lemondott. A 2012 szeptemberében tartott előrehozott választásokon a VVD és a baloldali PvdA szerepelt a legjobban, a két párt koalíciójával összesen 79 helyet szereztek a törvényhozásban. A miniszterelnök továbbra is Mark Rutte maradt, Wilders pártjának támogatottsága pedig drasztikusan visszaesett. Az idén márciusban tartott helyhatósági választásokon a helyi pártok szerezték meg a voksok 30 százalékát, az országos pártok közül a CDA (14 százalék), a D66 (12 százalék) és a Szocialista Párt (7 százalék) szerepelt legjobban.
A hollandok az EP-választásokon hagyományosan nem túl aktívak: már az első, 1979-es voksoláson is lefelé húzták az átlagot: akkor 58,12 százalékuk ment el szavazni, öt éve viszont már csak 36,75 százalék volt a részvételi arány (míg az EU-ban átlagosan 43 százalék). Az EU-ból való kilépés egyébként Wilders pártjának győzlemével sem lenne reális veszély: egy tavaly tavaszi felmérés szerint a hollandok 71 százaléka szerint nem járna jobban az ország, ha kilépne az unióból. Az EU-országok átlagában ugyanez a mutató 56 százalék volt.
Az exit pollok szerint a Wilders-féle Szabadságpárt harmadik lett a Hollandiában már csütörtök este kilenckor záródó EP-választáson. A felmérés szerint a részvételi arány alacsony volt, a jogosultak 35 százaléka ment el szavazni, ez alacsonyabb a 2009-esnél. Az exit poll szerint a kereszténydemokrata CDA kapta a legtöbb szavazatot, a második a liberális D66 lett – összeállításunkban az összes tagállam utolsó közvélemény-kutatásait, és nem az exit pollokat gyűjtjük össze.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.