Portugália: Válságból válságba
2009-es eredmény részvétel: 36,78 % (összesen 22 mandátum) | 2014-es jóslat (összesen 21 mandátum) | |
Szociáldemokrata Párt (PPD/PSD) (Európai Néppárt) | 31,71 % / 8 mandátum | - |
Szociáldemokrata Párt - Demokratikus és Társadalmi Közép (PSD-CDS) (Európai Néppárt) | - | 31,1 % / 8 mandátum |
Szocialista Párt (PS) (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége) | 26,53 % / 7 mandátum | 38,9 % / 10 mandátum |
Baloldali Blokk (BE) (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) | 10,72 % / 3 mandátum | 6,5 % / 1 mandátum |
Demokratikus Egység Koalíció (CDU (PCP-PEV)) (Európai Egyesült Baloldal - Északi Zöld Baloldal) | 10,64 % / 2 mandátum | 9,1 % / 2 mandátum |
Demokratikus és Társadalmi Közép - Néppárt (CDS-PP) (Európai Néppárt) | 8,36 % / 2 mandátum | - |
Portugáliában az elmúlt három év a válságból való kilábalás érdekében hozott átmeneti, majd állandósuló megszorítások jegyében telt el. A 2011-ben kormányra került, jobbközép szociáldemokrata (PPD/PSD) párti Pedro Passos Coelho azzal az ígérettel kezdte a kereszténydemokrata-konzervatív CDS-PP-vel közös kormányzását, hogy még annál is szigorúbb megszorításokat vezet majd be, mint ahogy azt az Európai Bizottság - Európai Központi Bank - IMF trojka megkövetelné. A közkiadások többszöri megvágásának eddigi eredményei kérdésesek: ugyan éppen egy héttel az EP-választás előtt kiléptek az EU és az IMF hitelprogramjából, és bizonyos jelek arra utalnak, hogy a gazdaság is kezd rátalálni a recesszióból kivezető útra, a munkanélküliségi ráta továbbra is magas (15 százalék), különösen a fiatalok körében (35 százalék).
Ráadásul egyelőre az is kérdéses, hogy a hitelprogramból kivezető út nem egy másik hitelprogramba vezeti-e majd az országot, különösen, hogy a GDP 0,7 százalékot esett az idei első negyedévben. A hitelprogramból való kilépés az ellenzékből kampányoló Szocialista Párt (PS) számára is feladta a leckét: habár a pártot jelenleg vezető António José Seguro már ellenzékben foglalta el tisztségét, korábban a szocialisták folyamodtak külső segítséghez. Éppen ezért azt próbálják hangsúlyozni, hogy a jelenlegi kormány rossz kilépési feltételeket alkudott ki, de inkább tartózkodnak a hitelprogrammal kapcsolatos megnyilvánulásoktól.
Habár a válságot a portugálok az EU-val szemben hagyományosan pozitív attitűdje is megsínlette (ez már a legutóbbi voksolás alacsony részvételi arányán is látszott), legkevésbé mégis a saját intézményeikben és választott politikusaikban bíznak: az igazságszolgáltatásban például 49,7 százalékuk csak kevéssé bízott meg egy 2013-as kutatás szerint. Ez a becsült eredmények szerint a jelenlegi vezetés iránti bizalomra is kihat: bár a kormánykoalíció pártjai nem buknak különösebben nagyot, de a várható nyolc mandátumot csak közös listán szerezhetik majd meg (míg 2009-ben a PPD/PSD és a CDS-PP külön listát állított, és így összesen 10 mandátumot szereztek), ráadásul eközben a legfőbb rivális, a 2005-ben az EB-elnökké választott (és emiatt miniszterelnöki tisztségéről lemondó) Barroso pártját kenterbe verő Szocialista Párt három mandátummal erősödhet, és ezzel az EP-választás győztese lehet.
Az EP-választás egy kicsit megkésett félidős választásként is értelmezhető Portugáliában (a következő parlamenti választást jövőre tartják), ilyenkor a kormánypártok népszerűsége tipikusan alacsony. Feltűnő az is, hogy más európai országokkal szemben a válságkezelés kudarcáért okolt nagypártok népszerűségvesztéséből nem igazán profitáltak a kisebb, radikálisabb erők: az eurót elvető Kommunista Párt és a Zöld Párt által alkotott CDU a 2011-es 7,9 százalékáról 10,64 százalékra erősített, míg a szintén euróellenes, antikapitalista Baloldali Blokk (BE) 6 százalék körül stagnál, amivel várhatóan kettővel kevesebb képviselőt küldhet az EP-be, mint legutóbb.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.