Esmeralda: túlzott a magyar kárigény

Az Esmeralda Ltd. az ausztráliai Perthben tartott keddi hitelezői közgyűlésén túlzottnak minősítették a magyar kormány közel 30 milliárd forintos kárigényét és általában elutasították a vállalat felelősségét. A hitelezői közgyűlést így két hónapra elnapolták, mivel jobban meg kell vizsgálni a cég jogi felelősségét és pénzügyi helyzetét.

A ciánszennyezési ügyben Magyarországot képviselő, Slater and Gordon ügyvédi irodához tartozó ausztráliai ügyvédek bíznak abban, hogy az Esmeralda bányatársaság biztosítása fedezni fogja a kért kártérítést. A jogászoknak még nem sikerült példányt szerezniük az Esmeralda biztosítási kötvényéből. - De bízunk benne, hogy a biztosítás elegendő fedezetet nyújt a magyar kárigényre. Szerintünk életképes igényünk van - mondta Hayden Stephens ügyvéd a Dow Jones hírügynökségnek.

A január 30-án kezdődött ciánszennyezés után az Esmeralda csődvédelmet kért. A cég csődadmisztrátora szerint sem a biztosítás, sem a vállalat vagyona nem fedezi a magyar igényt.

Kormánybiztosi iroda: a román állammal diplomáciai egyeztetések folynak

Jugoszláv kártérítési igény A jugoszláv állam 2 millió dolláros kártérítésért beperelte az ausztráliai Esmeralda bányavállatot és a román államot, a januári ciánszennyezést okozó nagybányai Aurul aranybánya-társaság fele-fele tulajdonosait - jelentette be kedden a jugoszláv szövetségi főügyész, Milos Bojovic kedden. Az igényt a Tisza szennyezésével indokolta. A jugoszláv főügyészség június 19-én terjesztette be az igényt a belgrádi gazdasági bíróságon.

Montskó Éva, a a Tisza-Szamos kormánybiztos, Gönczi János szóvivője az Index kérdésére elmondta: a kormánybiztos nem lepődött meg a fejleményeken, a kormánybiztos maga is kezdeményezte a felszámolási biztos jelentésének pontosítását. Montskó Éva hangsúlyozta, a nemzetközi jogi vélemények szerint is az Esmeralda cég felelős a ciánszennyeződésért. A szóvivő nem tartja túlzottnak a szinte 30 milliárd forintos kárigényt, hiszen a szennyeződés következtében egy egész térség gazdasági fejlődése állt le.

Montskó Éva tájékoztatása szerint a román államot egyelőre nem perlik, diplomáciai egyeztetések folynak a felelősség megállapítása érdekében. A hágai nemzetközi törvényszék is egyéves egyeztetést követel egy kereset benyújtása előtt, az egyeztetések sikerességétől függ, hogy nemzetközi pert indítanak a román állam ellen.

1241 tonnás halpusztulás

A magyar kormány az Esmeralda hitelezői keddi közgyűlése elé terjesztette 108 millió dolláros (29,37 milliárd forint) kárigényét a szamosi és a tiszai ciánszennyezést okozó ausztráliai-román Aurul bányavállalat ausztrál anyacége, az Esmeralda ellen. Gönczy János kormánybiztos hétfőn ismertette a kárösszeget. . A kárigény összeállításakor figyelembe vették a közvetlen kárelhárítás és kárfelmérés költségeit, az élővilágban hosszú távon bekövetkező természeti veszteségeket, a rehabilitáció várható kiadásait, valamint a káresemény miatt bekövetkezett egyéb gazdasági hátrányokat is. A kárigény ugyanakkor 1241 tonnás halpusztulásra hivatkozik.

Július 14-én indul a per az Aurul SA ellen

Magánszemélyek a Páneurópa Jogász Unió segítségével perlik az Aurul SA bányatársaságot. Dr. Mayer Erika, a jogászunió elnöke az Indexnek elmondta: július 14-én, pénteken indítják el a keresetet a Pesti Központi Kerületi Bíróságon a romániai Aurul SA ellen.

A Páneurópa Jogászunió több száz kárbejelentést kezel, a kárpótlási követelések meghaladhatják az 1 milliárd forintot is. Az unió által követett stratégia szerint egyelőre jogalapot tisztázó pereket indítanak, hiszen olyan jogerős ítélet megszületését várják, mely kimondja, hogy ki a felelős a szennyeződésért.

Az Aurul bányatársaság június 14-én újra kezdte működését, ezt az Esmeralda képviselői canberrai sajtótájékoztatójukon jelentették be. A nagybányai környezetvédelmi felügyelőség igazgatója, Ioan Gherhes szerint az Aurul vállalat csak a környezetbiztonsági technológiai próbaüzemelésre kapott engedélyt. A próbaüzemelés tapasztalatait szeptemberben összegezik és csak azok alapos vizsgálata és környezetbiztonsági mutatók mérlegelése után kerülhet sor a vállalat normális üzemeléséhez szükséges környezetvédelmi engedélyek kérelmezésére, azok esetleges megadására.