|
| "Bonyolult, ámde nem lehetetlen"
|
Észtország minél hamarabb ,,Európában" szeretné magát tudni. Óhaja azonban egyelőre nem parancs, de nem is túlzás: az ország elmúlt tíz éves döbbenetes fejlődésének köszönhetően Eesti - ahogy a helyiek mondják - elsőkörös EU-jelölt. Ennek ellenére a teljes - NATO-tagsággal kibővített - európai ,,klubtagságot" nem ilyen egyszerű elérnie.
Észtország mindennapjaira ugyanis az orosz birodalom árnyéka vetül, hiába a fejlődés. Az országot járva az embernek ambivalens érzései támadnak, hol a szovjet időkből itt maradt szocreál (elhagyott gyár és panel-lakótelep) tűnik fel, hol a világháború előtti idők megannyi építészeti és történelmi remeke.
Sikertörténet
|
Észtország
|
|
Az európai szintre fokozatosan felzárkózó Észt Köztársaság 1991. szeptember 6-án szabadult meg az orosz medvétől. A válás krízisét gyorsan kiheverték, oly annyira, hogy hazánkkal egy körben esélyesek az EU-felvételre. A közel másfélmilliós lakosú és közel 45 ezer négyzetkilométer felületű köztársaságban 101 tagú, demokratikusan választott parlament működik (tízezer választópolgárra jut egy képviselő), az országot jelenleg egy három pártból álló (a konzervatív Haza Szövetség, a liberális Észt Reformpárt és a szociáldemokrata Mérsékelt Párt) kormány irányítja. A legutóbbi választás 1999-ben volt, amely után a jelenlegi miniszterelnök, Mart Laar lett a kormányfő. Őt egyébként másodjára választották meg.
Az ország felszíne nem mutat túlzott változatosságot (a terület 60 százaléka a tengerszint feletti 0-50 méter között van és egy 200 méteres domb ,,kiemelkedő" esemény), ennek ellenére Észtország megunhatatlannak tűnik. Mivel a terület 60 százaléka erdő, mindenhol jelen van a zöld.
|
|
,,Ha van sikertörténet, akkor Észtországé az" - mondta Orbán Viktor Mart Laar észt kollegájával való tárgyalása után, és Ő csak tudja, 1993-ban már járt itt. A miniszterelnöl szerint a balti ország az elmúlt tíz évben talán csak a közép-európai ,,hármakhoz" hasonlítható fejlődést vitt végbe. A kilencvenes évek elején úgy nézett ki, hogy megmaradt egy szovjet utódállamnak - mondja. A mostani tények mindenesetre magukért beszélnek: folyamatosan növekvő gazdaság, 3,8 százalékos infláció, alacsony munkanélküliség, évről évre növekvő GDP és folyamatosan működő parlamenti demokrácia.
A közös EU-jelöltségünk, a gazdasági kapcsolatok és az észt NATO-tagság volt a téma a két miniszterelnök találkozóján is, amelyeken Orbán Viktor szerint határozottan előrehaladtak. Az észt kormányfő 1997-es látogatását viszonzó magyar miniszterelnök elsősorban a gazdasági kapcsolatok ,,továbblendítésén" munkálkodik, mivel ,,ezek jelenlegi állása nem áll arányban a relációban rejlő lehetőségekkel", másrészt az EU-csatlakozásból adódó stratégia munkák összehangolása van terítéken. A Budapest-Tallinn légi összeköttetés témájában pedig az észtek térfelén pattog a labda, ha azt szeretnék, hogy a hazánkból induló balti-turizmus központja Tallinn legyen.
Hasonló a hasonlónak
|
| Orbán Viktor koszorúzik
|
Ahogy mondják, az egyébként is hagyományosan problémamentes kapcsolatainkat megoldatlan kérdések nem terhelik. Nem is lenne miért, hiszen mindössze 8 éve van újból hivatalos kapcsolatunk, na meg itt a közös nyelv-gyökér, hasonló a mély történelmi hagyomány, és a közelmúlt (igaz, ők kicsit többet húztak le az oroszokkal) és szinte ugyanolyan fejlődőképes a 10 utolsó év.
|
| Laar és felesége
|
Ha fizikailag és mentálisan nem is, de egyben mindenféleképpen hasonló a két ország jelenlegi miniszterelnöke, az pedig a koruk és a karrierjük. ,,Nagyon jó személyes kapcsolatom van Mart Laarral, hiszen szinte egykorúak vagyunk, pártjaink hasonlóan ellenzéki mozgalomból alakultak, így nem csoda, ha ,,szélesebbek a gesztusok, őszintébbek a mosolyok". Bár az is igaz, hogy Mart Laar (jelenleg 40) néhány évet ,,rávert" hazánk miniszterelnökére, hiszen harminckét evesen már miniszterelnökként kormányzott, s az észt politikus egy ciklus kihagyása után tért vissza, addig ezt Orbán nem mondhatja el magáról. (Miniszterelnökünk el is látogatott a helyi ,,Fidesz", a Diákszövetség irodájában, ahol a ,,Carpe diem" felirat alatt élt a mának - tegnapnak - és elsörözgetett Mart Laarral.)
Persze, azért van egy lényeges különbség a két ország között: Magyarország NATO-tag, a balti állam azonban nem, és minden valószínűség szerint hamarabb lesz az EU-ban, mint az észak-atlanti szervezetben. Amikor a miniszterelnökünk a dolog bonyolultságáról beszél, mindenféleképpen visszafogta magát.
Az orosz hontalanok
|
.ee
|
|
Észtország - a közeli skandináv államokhoz hasonlóan - meglehetősen előrehaladt informatikai téren. A RIPE szerint az észtek körözik mindegyik EU-tagjelölt országot az egy főre jutó Internet-elérésben. Kaire Jürgenson, a sajtóiroda munkatársa szerint minden harmadik-negyedik állampolgárra jut egy otthoni hozzáférés (kb. 400.000 ember). De nem csak, hogy vezető internet-hatalom közép- és kelet-európában, hanem megelőzik Belgiumot, Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot is - büszkélkedik. Biztos igaza van: akármerre jártunk, számítógép és 17"-os monitor minden helységben volt.
|
|
Észtország ,,birodalmi" öröksége ugyanis nem csekély gátat képez. Egyrészt kényes helyen fekszik (lásd: Szentpétervár 350 km), másrészt az észteknek szembe kell nézni az ott ragadt - az ország mintegy harmadát kitevő - ,,orosz nyelvű lakosság" (nem kisebbség!) kezelésével.
Észtország ugyanis úgy ,,bosszulta" meg az erőszakos ,,oroszosítást", hogy az ország függetlenné válása után az oroszoknak - akik többnyire betelepítettek - nem adott állampolgárságot. Így jelenleg az ország lakosságának harmada - 400.000 orosz, akik nagy része a fővárosban él - hontalan.
|
| Orbán Viktor és felesége
|
A visszájára fordult helyzet mára enyhülni látszik: Észtország elindított egy - az orosz kisebbség integrációját segítő - több éves programot, amelynek a lényege hogy az orosz lakosságnak először meg kell tanulni észtül, állampolgársági vizsgát, majd végül hűségnyilatkozatot kell tenni. Mindez persze csak a negyven év alatt odatelepítettekre nézve igaz, az észtek nem győzik hangsúlyozni, hogy a történelmi kisebbség ugyanolyan jogokat élvez, mint ők. Az mindenesetre valószínű, hogy az oroszok ismerve a határ másik (FÁK) oldalán uralkodó helyzetet, nyilván boldogan hajtják igába fejüket...
Bonyolult, de nem lehetetlen
Az észtek fejlődés sikerében nem kis szerepe van a skandináv országokkal (elsősorban a Finnekkel) kialakított gazdasági és kulturális kapcsolatnak. Az észtek, megszabadulva az orosz fennhatóságtól, gazdaságukat is erre a régióra építik. Bár a legnagyobb befektetők és kereskedelmi partnerek a svédek és a finnek, és a Moszkvától való kiszolgáltatottságuk csökkent, a skandináv országok után szorosan az oroszok következnek. (Magyarország nincs az első tizenkettőben.)
|
| Észt parlament
|
A gazdasági kiszolgáltatottság mellet Észtország geopolitikai helyzete - a leendő NATO-tagságot tekintve - meglehetősen kényes. Ahol ugyanis éppen nem Lettországgal határos, ott az Orosz Államszövetséggel. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor a Tartui Egyetemen tartott beszédében - és a látogatás minden lehetséges pillanatában - kihangsúlyozta: ,,Magyarország erkölcsi kötelessége az észt NATO-tagság támogatása", ám ,,a FÁK miatt bonyolultabb lehet a felvétele, de nem lehetetlen". A FÁK-nak - a már említett problémák mellett - jelenleg is sokat jelentenek a balti kikötők.
Hogy a NATO-nak milyen mozgástere van Moszkvával szemben, illetve egyáltalán hajlandó-e a réven nyerni, miközben a vámon veszít, egyelőre nem tudni. Az azonban bizonyos, hogy Észtország tudatosan készül a NATO-tagságra: folyamatosan emeli éves védelmi kiadását, ez 2000-ben 17 milliárd Ft-nak felel meg, ami a költségvetésük 6,2 százaléka! Igaz, a hadsereg az ország méreteihez igazodik, a légierő például két helikopterből, két szállítógépből és 125 főből áll.
Mondom, kis ország, nagy reményekkel.
|
Az észt-magyar kapcsolatok
|
|
A finnugor nyelvrokonságnak (és Észtország 50 éves orosz megszállásának köszönhetően ,,hagyományosan problémamentes" észt-magyar kapcsolatokat nem igazán terhelik megoldatlan kérdések. A magyar kormány Észtország 1991-es függetlenné válása után vette fel 50 év után a kapcsolatot a ,,rokonokkal". A kétoldalú kapcoslatokat szabályozó alapszerződést 1992. augusztus 8-án írta alá Jeszenszky Géza akkori külügyminiszter. Azóta a kölcsönös miniszteri szintű látogatások eredményeképpen az alapszerződésen kívül hét kormányközi egyezmény szabályozza kapcsolatainkat. A balti országba most megy először magyar miniszterelnök hivatalos látogatásra, azonban a kapcsolatokat személyes látogatásával erősítette már Göncz Árpád államfő, Dornbach Alajos, az országgyűlés alelnöke, Keleti György honvédelmi miniszter, Rockenbauer Zoltán, kulturális miniszter és Tallinnt Torgyán József sem tudta kihagyni.
Az aktív magyar kulturális jelenlétnek köszönhetően a két ország között 1994 óta kulturális, tudományos és oktatási egyezmény van érvényben, kiemelten kezelik az észtországi hungarológia ügyét.
|
|
Ökrös Csaba/Tallinn
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Felvette a világörökségi listára az UNESCO a Gázai övezet legrégebbi kolostorát
