ETA: Tizenhat év, harmincnégy madridi merénylet

A Baszk Haza és Szabadság (Euskadi ta Askatasuna - ETA) egy Spanyolország északi és Franciaország délnyugati részén létrehozandó független baszk államért folytat fegyveres harcot. A csoport tagjai mintegy 850 embert öltek meg 1968 óta, leginkább gépkocsiba helyezett pokolgéppel elkövetett merényletekkel, illetve pisztollyal hátba vagy fejbe lőtték kiszemelt áldozatukat. Az ETA által meggyilkolt emberek száma az elmúlt években csökkent, 2000-ben 23 volt, míg 2003-ban három.

Spanyolország, az Egyesült Államok és az Európai Unió a terrorista csoportok listáján tartja számon a baszk szervezetet. José María Aznar spanyol miniszterelnök, aki ellenzéki vezérként maga is az ETA célpontja volt 1995-ben, kormánya első számú feladatául szabta meg a csoport elleni harcot.

A spanyol kormány a betiltott Batasuna baszk radikális pártot az ETA politikai szárnyának tartja, a feltételezést a párt tagadja. A Batasuna a szavazatok 10 százalékát nyerte el a baszk parlamenti választáson 2001 májusában. Tavaly az ETA 179 állítólagos tagját vették őrizetbe, 2000 óta pedig a szervezet 650 tagja került a hatósági őrizetbe, főleg Spanyolországban és Franciaországban.

Merényletek Madridban

Az elmúlt 16 évben 34 merényletet követett el, illetve próbált elkövetni az ETA baszk terrorista szervezet a spanyol fővárosban. Ezekben a terrorista akciókban összesen 35 ember halt meg, a sebesültek száma pedig 274 volt - derül ki az El País című spanyol napilap honlapján közzétett összeállításból.

A spanyol újság statisztikája szerint az ETA utoljára 2002. december 17-én hallatott magáról Madridban: ekkor a terrorszervezet két tagja keveredett tűzharcba a spanyol fővárosba vezető autópályán. A terroristák elhagyott gépkocsiját, melyet robbantásos merényletre akartak felhasználni, a terroristaellenes speciális alakulatok tűzszerészi robbantották fel.

Az El País összeállításában az első madridi merénylet időpontja 1988. november 22. Akkor egy kisteherautóban elrejtett pokolgépet robbantottak fel a Guardia Civil (Nemzeti Gárda) főparancsnoksága előtt. A támadásban két ember - köztük egy kétéves gyermek - halt meg, mintegy ötvenen megsebesültek.

Az ETA eddigi merényletei A mostani robbantásokat megelőzően a legsúlyosabb ETA-merényletek Madridban a következők voltak: 1992. február 6-án 5 ember meghalt, hét megsebesült, amikor gépkocsiba rejtett robbant egy katonai teherautó mellett a spanyol hadsereg főparancsnokságának közelében. 1993. június 21-én újabb katonai jármű ellen hajtottak végre merényletet: hét ember meghalt, húszan megsebesültek. 1995. december 11-én a spanyol fegyveres erők hat polgári alkalmazottja vesztette életét, 17 megsebesült, amikor autóbomba robbant az őket szállító jármű mellett. 2000. október 30-án gépkocsiba rejtett pokolgéppel gyilkolta meg az ETA a spanyol Legfelsőbb Bíróság egyik tagját, aki egyben a spanyol hadsereg fő jogi tanácsadója volt. A robbantás megölte a bíró sofőrjét és testőrét is. Néhány nappal később életét vesztette a merénylet 64 sebesültjének egyike is. 1995. április 19-én az ETA a jelenlegi spanyol miniszterelnököt, José María Aznart vette célba egy gépkocsiba rejtett pokolgéppel. Aznar akkor az ellenzékben lévő spanyol Néppárt elnöke volt. A merényletből Aznar sértetlenül került ki, köszönhetően páncélozott hivatali gépkocsijának, de 15 járókelő megsebesült, s közülük egy ember néhány hónappal később belehalt a merénylet során elszenvedett sérüléseibe.