A kormányra mondanak nemet az EU alkotmányát elutasítók

További EU cikkek

Kapcsolódók (5)

Euroszkeptikus kor hajnala lehet a francia 'nem'

Ha az EU alkotmánya megbukik, nagy hiszti lesz, bár alkotmányos válságról, pláne az unió széteséséről szó nincs. De mi lesz utána?

Nő az európai alkotmányt elutasítók tábora Franciaországban

Több közvélemény-kutató eredményei szerint is nőtt az EU-alkotmány elutasítóinak a száma.

A hollandok többsége nem szavazná meg az EU-alkotmányt

Az egyik tekintélyes közvélemény-kutató cég által megkérdezettek mindenekelőtt az euró népszerűtlenségével magyarázták ezt.

A franciák elvetnék az EU alkotmányát

Ez az első eset, hogy franciaországi közvélemény-kutatás az elutasítók többségét mutatja ki a május 29-i népszavazás előtt.

Franciaország május végén szavaz az EU-alkotmányról

Február 28-án a törvényhozás elfogadta a francia alkotmány módosítását, amellyel a francia alkotmányt hozzáigazították az európai alaptörvényhez.

A közvéleménykutatások szerint Chirac elnök és pártjának lobbitevékenysége sem tudott fordítani a trenden, így könnyen elképzelhető, hogy a franciaországi EU-alkotmányról szóló népszavazáson az elutasítók tábora győzedelmeskedik majd. A franciák legnagyobb baja, hogy a kormányukat buktatnák meg, de vasárnap csak az EU-alkotmányt lehet.

Különös népszavazást tartanak vasárnap Franciaországban: a feltett kérdés az EU-alkotmány ratifikálására vonatkozik, ám a szavazók döntésében ez a dokumentum meglehetősen csekély szerepet játszik.

Ennek két oka van: az EU több száz oldalas alkotmányát alig ismerik a szavazók. Amikor Spanyolországban tartottak népszavazást a kérdésről, felmérések szerint csak minden tizedik választó tudta, miről szavaz.

A francia népszavazás, hasonlóan a tavaly júniusi EP-választások szerte Európában, inkább a kormánypártokról szóló szimpátiaszavazásnak tekinthető. Vagyis egy belpolitikai kérdésnek lesznek kihatásai az unióra.

Nem ez a kérdés

Franciaországban a nemmel szavazók a szociális szempontok előtérbe helyezését, az "ultraliberális" gazdasági modell megváltoztatását, a delokalizáció leállítását, vagy éppen Törökország EU-csatlakozásának megakadályozását követelik, olyan dolgokat tehát, amelyeknek nem sok közük van az alkotmányhoz - s emellett a rendkívül népszerűtlen, konzervatív Raffarin-kormány bukását.

Bővebben az EU-alkotmány elutasításának következményeiről >>

Ez utóbbit a vasárnapi népszavazás kimenetelétől függetlenül valószínűleg el fogják érni, de ha a "nem" győz, akkor az Jacques Chirac elnök tekintélyét is alaposan megtépázza: ő volt az, aki a parlamenti jóváhagyás helyett népszavazásra bocsátotta a kérdést, s többször is egyértelműen az alkotmány elfogadására szólított fel.

Többen vannak az elutasítók

Mindenestre a legutóbbi felmérések azt jelzik, az alkotmányt elutasítók többségben vannak. A pénteki Figaróban közölt Ipsos, illetve a TNS Sofres-Unilog felmérése szerint a szavazók 54-55 százalék elutasító, 46 százalékuk pedig támogatja az EU-alkotmányt. A társadalmi vita nagyságára jellemző, hogy az előrejelzések szerint akár 80 százalékos lehet a részvétel.

A 2004-es EP-választás eredménye Franciaországban (%)

UMP: 16,6
PS: 29,9
UDF: 11,9
PCF: 5,2
Zöldek: 7,4
FN: 10 Bővebben >>

A bizonytalanok aránya is jelentős, 17 százalék. Az ellenzéki baloldali szavazók 66 százaléka akarja elutasítani az alkotmányt, ezen belül a legnagyobb ellenzéki párti, a szocialista szavazók aránya 59 százalék. Ezzel szemben a konzervatív oldal választóinak 67 százaléka, a kormányzó UMP-párt szavazótáborának 76 százaléka támogatja a szerződés szövegét.

Bár az ellenzéki Szocialista Párt (PS) hivatalosan az alkotmány megszavazására buzdít, a párt második embere, Laurent Fabius egykori miniszterelnök mögött sorakoznak fel az alkotmányt túl liberálisnak és ezért elvetendőnek tartó baloldali politikusok, akik szerint a szerződés csak akadályozná egy szociális Európa létrehozását.

A zöldek támogatják az alkotmányt, míg a kommunisták (PCF) és a szélsőbaloldal elveti. A jobboldalon a parlamenti kormányzó pártok az igenre, míg Philippe de Villiers szuverenista és Jean-Marie Le Pen szélsőjobboldali pártja (FN) a nemre buzdít.

Németország ratifikálta az EU-alkotmányt

A német parlament felsőháza, a Bundesrat is elfogadta pénteken az európai alkotmányt. Németország a kilencedik ország, amely ratifikálta az európai alkotmányos szerződést. Két héttel korábban az alsóház, a Bundestag nagy többséggel hagyta jóvá az alkotmányt, a jóváhagyáshoz mindkét házban kétharmados többségre volt szükség. A ratifikációs okmányt még Horst Köhler államfőnek is alá kell írnia. Németország a ratifikálási folyamat lezárásával jelzést akar küldeni Franciaországnak, ahol vasárnap tartanak döntő fontosságú népszavazást az uniós alkotmányról. Jelenleg az ellenzők száma nagyobb, mint az igenlőké, de tetemes a bizonytalanok száma. Az alkotmány jövő évi hatályba lépéséhez mind a 25 EU-országnak ratifikálnia kell a dokumentumot.

Erős a nyomás

Pedig a támogatás mellett lobbizókból nincs hiány: Jose Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök Lille-be, Gerhard Schröder német kancellár Toulouse-ba látogat, hogy az "igen" mellett kampányoljon.

Franciaország közeljövőjét illetően egyetlen dologban mindkét oldal szavazótábora egyetért: a szavazás eredményétől függetlenül május 29. után Jean-Pierre Raffarinnek búcsúznia kell a kormányfői széktől.

Chirac elnök csütörtöki beszédében kiemelte, hogy sok tekintetben megértette a franciák aggodalmait a kampány során, és a referendum után új impulzust kíván adni tevékenységének. A pénteki sajtó a francia elnök ezen szavait egyértelmű kormányváltásnak értelmezi. A miniszterelnöki székre a jelenlegi belügyminiszter Dominique de Villepin és Nicolas Sarkozy, a kormányzó UMP párt elnöke tűnik a legesélyesebbnek.