Le Pen, Morvai és Tudor nem találtak frakciót

A távozó képviselők búcsúztatásával és az újak beiktatásával kedden megkezdődött az Európai Parlament 2009-13-as ciklusának munkája. A Strasbourgban tartott alakuló ülésen megjelent képviselők fele már az előző ciklusban is ugyanezt csinálta, az új képviselők aránya 49,86 százalék csupán. A legtöbb új arcot Litvánia delegálta.

Az új EP-ben megváltozott a frakciók összetétele is. Most is hét frakció alakult mint az előző ciklusban, de ezek neve és összetétele is megváltozott.

Maradt a néppárti, szocialista, liberális sorrend

A legnagyobb frakció most is a néppárti, de 288 helyett most csak 265 képviselőjük van. Ebben a frakcióban van a legtöbb magyar képviselő, a 14 fideszes mellett a romániai RMDSZ három, és a szlovákiai MKP két képviselője is ehhez a frakcióhoz csatlakoztak. A néppárt adja az EP új elnökét is.

Az alakuló ülésen Jerzy Buzeket, Lengyelország korábbi (1999-2003) kormányfőjét, a Szolidaritás egykori aktivistáját választották az EP élére. Ő az első EP-elnök, aki az egykori vasfüggöny keleti oldaláról érkezett. 14 helyettese közül az egyik Schmitt Pál, a Fidesz képviselője lett. Az első két fordulóban nem kapta meg a szükséges támogatást, de a harmadik fordulóban végül összejött 257 szavazat. Magyar politikus ilyen magas posztot még nem töltött be az EP-ben.

A néppártból kivált néhány európai párt, és Európai Konzervatívok és Reformisták néven új frakciót alapítottak. Az 55 fős új csoportban a mérsékelt euroszkeptikusok gyűltek össze. Az itt politizálók jobbra állnak a néppárttól és nagyon ellenzik az erősebb EU-t célzó Lisszaboni Szerződést. Az új frakciót a brit toryk és a cseh polgári demokraták szervezték, és sok tagot delegált a lengyel Jog és Igazságosság nevű párt is. Ehhez a frakcióhoz csatlakozott az egyetlen MDF-es képviselő, Bokros Lajos is. Az MDF ugyan nem ellenzi a Lisszaboni Szerződést, de nem akarták, hogy Bokros eltűnjön a sok néppárti magyar között. Az MDF előző képviselője, Olajos Péter, még a néppártban ült.

A második legnagyobb frakció továbbra is a szocialistáké, akik nevet változtattak. Európai Szocialista Párt helyett Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége lett a nevük. 218 helyett csak 184 képviselőjük maradt, köztük a 4 MSZP-s képviselővel.

Az ALDE, vagyis a liberálisok létszáma is megfogyatkozott, 100 helyett most csak 84-en vannak. Nincs már magyar ebben a frakcióban, pedig az előző ciklusban két SZDSZ-es és egy romániai magyar PNL-es képviselő is ide tartozott.

A zöldek erősödtek, a kommunisták gyengültek

A Zöldek / Európai Szabad Szövetség érdemben növelte létszámát, 44 helyett 55-en vannak már, köszönhetően a nyugati zöld pártok jó eredményének. Az elmúlt ciklusban kényszerűségből itt politizáló Tőkés László elhagyta a frakciót, és most a néppártban ül. (Tőkés függetlenként szerzett 2004-ben mandátumot és a néppárti román pártok akkor ellenezték felvételét. Most RMDSZ-esként automatikusan helyet kapott a néppártban.)

A jórészt kommunistákat tömörítő Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal létszáma 41 főről 35-re csökkent, magyar képviselő itt sohasem politizált.

A Jobbik és a Nagy Románia Párt frakció nélkül maradtak

Új frakció az EFD, vagyis a Szabadság és Demokrácia Európája nevű. Most ez a csoport fogja össze a nacionalista, erősen euroszkeptikus pártokat, amelyeknek az előző ciklusban két külön frakciója is volt. A csoport két legerősebb pártja a brit UKIP (Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja) és az olasz Északi Liga, de hozzájuk csatlakoztak a görög és holland vallási pártok képviselői, vagy például az Igazi Finnek nevű alakulat képviselője. Itt ülnek a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői is. A frakció fontos közös ügye az erős bevándorló-ellenesség, azonban jelezték, hogy a fasisztákkal nem kívánnak együttműködni.

Részben ezért, és egymás közötti vitáik miatt nem csatlakoztak az EFD-hez az európai jobboldal legradikálisabb pártjai, amelyek közös alakulatot sem hoztak össze, így képviselőik függetlenként politizálnak. Ez hátrányt jelent számukra a bizottsági helyek elosztásakor és a frakciók közti egyeztetések idején.

A sehova sem tartozók közé került a Jobbik három képviselője. Szintén független EP-képviselő lett Jean-Marie Le Pen, a francia szélsőjobb nagy öregje, vagy éppen Corneliu Vadim Tudor, a magyar-ellenes Nagy Románia Párt elnöke. A függetlenek között politizáló jobbikos Szegedi Csanád a bíróság által feloszlatott Magyar Gárda egyenruhájában vett részt a strasbourgi alakuló ülésen.

Fiatalok és híresek

Az EP legfiatalabb képviselője a zöldek között ülő dán Emilie Turunen. Az ifjú képviselőnő 1984-ben született. A legidősebb az 1928-as Ciriaco De Mita (Néppárt), egykori olasz miniszterelnök.

A képviselők sok ismert európai politikus is van. EP-képviselő lett négy korábbi uniós biztos, egy volt államfő (a litván Rolandas Paksas) és nyolc egykori miniszterelnök. Utóbbiak között van a már említett Buzeken és De Mitán kívül a román Theodor Stolojan vagy a közlemúltban megbukott lett Ivars Godmanis.

Az EP-ben összesen 165 párt képviselője kapott helyet. Ez 17-tel kevesebb formáció mint az előzőben.