Lettországban átalakult a politikai térkép, miután az orosz kisebbség pártjai nagy arányú győzelmet arattak a párhuzamosan tartott helyhatósági és EP-választásokon. A szombati választásokon a főleg orosz nemzetiségűekből álló, középbal Harmónia Központ (SC) a szavazatok több mint egyharmadát szerezte meg a fővárosban, Rigában. Lettország 8 EP-mandátumából pedig kettőt szerzett meg, míg egy harmadik az Emberi Jogokért az Egységes Lettországban (PCTVL) pártnak jutott, ami nyíltan a szovjet időkben odatelepült, és a függetlenség után állampolgársághoz nem jutó orosz ajkú kisebbség érdekeit képviseli.
Az egyszerre tartott két szavazásnak tulajdonítják, hogy arányaiban magas, 52,95 százalékos volt a választási részvétel.
Elemzők szerint a lett választók azért támogatták a szociáldemokrata nézeteket valló SC-t, mert a válság sújtotta országban új arcokat szeretnének látni, akik megmenthetik őket a súlyos, idén várhatóan 18-20 százalékos GDP-csökkenést hozó recessziótól. Lettországban így a politikai barométer mutatója balra lendült ki, ellentétben az általános európai irányzattal, amelyben a szavazók többsége a konzervatív pártokat támogatta. (MTI)
Az öt évvel ezelőtt tartott első európai parlameni választásokon reggel kilenc óráig alacsonyabb volt a részvétel, mint most. 2004-ben eddig az időpontig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott.
A részvételi arány 9 órakor Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 6,67 százalék, ami 21.524 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 4,62 százalék, ebben a megyében 20.470-en szavaztak. A fővárosban a szavazók 6,06 százaléka, 81 677 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.
A választásra jogosultak 6,03 százaléka, 484 019 ember szavazott reggel 9 óráig. (OVI)
Valószínűleg a kormányzó Irány-Szociáldemokrácia (Smer) nyerte meg az európai parlamenti (EP) választást Szlovákiában, jelentette vasárnap reggel a pozsonyi SITA hírügynökség. A szavazatok 98 százalékának összeszámlálása alapján a Smernek öt, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Uniónak (SDKU), a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) és a Kereszténydemokrata Mozgalomnak (KDH) pedig két-két képviselője lesz az Európai Parlamentben, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) egy-egy mandátumot szerzett. Az MKP a szavazatok 12 százalékát kapta.
Reggel hét óráig a választásra jogosultak 1,07 százaléka, 85 637 ember szavott. Ez a részvételi arány magasabb, mint öt éve: 2004-ben reggel hét óráig 0,9 százalék volt a részvételi arány. Most eddig a legnagyobb arányban Jász-Nagykun-Szolnok megyében szavaztak, ahol a választásra jogosultak 1,25 százaléka, azaz 4024 ember ment el szavazni. A legkisebb részvétel Nógrád megyében volt, a választók 0,81 százaléka jelent meg. Budapesten a reggel 7 órai adatok szerint a választásra jogosult 1,347 millió választópolgár 0,99 százaléka, 13 311 választó szavazott. (OVI)
A magyar európai parlamenti listákra helyi idő szerint reggel 6 és este 7 óra között négy városban lehetett szavazni; a washingtoni nagykövetségen, valamint a New York-i, a chicagói és Los Angeles-i főkonzulátuson. Az állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok a vonatkozó jogszabály értelmében a magyarországi szavazás előtti napon élhettek választási jogukkal.
Az Egyesült Államokban összesen 209-en jelentkeztek a helyi jegyzőnél a külképviseleti névjegyzékbe, közülük 171-en szavaztak; ez 81,8 százalékos részvételi arányt jelent. Washingtonban az 51 jelentkezőből 41 szavazott végül, New Yorkban a 100-ból 81, Chicagóban a 21-ből 20, végül Los Angelesben a 37-ből 29-en szavaztak. A szavazás befejezése után lezárt és a szavazatokat tartalmazó urnákat visszaszállítják Magyarországra, ahol a szavazatokat az Országos Választási Bizottság számlálja össze. (MTI)
Az Állami Nyomdában korábban szigorú biztonsági intézkedések mellett nyomtatták ki a mai európai parlamenti (EP) választáshoz szükséges 8.342.500 szavazólapot. A választási dokumentumok nyomtatására a költségvetésben mintegy 300 millió forintot különítettek el. Ennek egyharmadát a szavazólapokra fordították. Egy szavazólap előállítása 12 forintba került, és többféle biztonsági jellel is ellátták, így például mikroírással és uv-alnyomattal.
Ez utóbbi az uv-lámpa alatt egyebek mellett a választás évét, 2009-et mutatja a szavazólap jobb felső sarkában. E jeleket, ahogy a forgalomban lévő papírpénzek többségét, uv-fény alatt könnyen fel lehet ismerni. A nyomda szakemberei azonban biztonsági okokból nem árulták el, hogy a mikroírás, vagy a többi azonosító jel hol látható a szavazólapon. (MTI)
Vasárnap reggel 6 órától este 7 óráig lehet szavazni az európai parlamenti képviselőkre. A szavazók nyolc párt listája közül választhatnak egyet. A Magyarországra jutó 22 európai parlamenti mandátumot a listára jutó szavazatok arányában osztják ki.