Nő a Fidesz előnye
További EP-választás cikkek
Az áprilisi 42 százalék után májusban már 53 százalékkal vezet a Fidesz az MSZP előtt a biztos szavazó pártválasztók körében, közölte a Tárki választáskutatási programjának eredményeit szerdán.
A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz támogatottsága májusban 70 százalékra nőtt (márciusban még 62, áprilisban pedig 64 százalék volt ez az arány), míg a szocialista párté ugyanebben a hónapban 17 százalék volt (márciusban 23, áprilisban pedig 22 százalékon állt). Ugyanezen csoporton belül a Jobbik 4, az SZDSZ 3, az MDF pedig egyszázalékos táborral rendelkezik.
Az EP-választások pártpreferenciáit mérve a Tárki adatai alapján a 22 EP-mandátumból a Fidesz 14-16, az MSZP 5-6 helyet szerez majd meg. A Jobbik nagy valószínűséggel küldhet majd képviselőt az Európai Parlamentbe, az SZDSZ és az MDF esetében mandátumszerzésre már kisebb az esély.
"Szakértői becslésünk szerint a végleges mandátummegoszlás erősen függ a majdani részvételtől, amelyet a jelenlegi kutatásban mért aránynál magasabbnak várunk" - írták.
A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében továbbra is stabil: márciusban 33, áprilisban 36 százalék volt, míg májusban 37 százalékon áll. Az MSZP tábora szintén gyakorlatilag változatlan: a teljes lakosság körében márciusban 12, áprilisban 11, ebben a hónapban pedig 13 százalék szavazna a kormánypártra.
Májusban a pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékponttal (márciusban 38, áprilisban 43-mal), a biztos szavazó pártválasztók körében pedig 53 százalékponttal vezetett az MSZP előtt.
Az SZDSZ tábora a teljes felnőtt lakosság körében 2 százalékos, a pártválasztók között pedig 4, és ehhez hasonló az MDF támogatottsága is, hiszen szavazói a teljes lakosságon belül 2 százalékot, a pártválasztók körében hármat tesznek ki. Hozzáteszik, hogy az elmúlt hónapokban ugyanezen eredményeket mérték a két kisebb parlamenti párt támogatottságában.
A biztos szavazó pártválasztókon belül a kis pártok közül a Jobbik közelebb, míg az SZDSZ és az MDF távolabb van az 5 százalékos határtól. A Jobbik 4, az SZDSZ 3, míg az MDF egyszázalékos táborral rendelkezik.
Felmérésük szerint az elmúlt hónapokban érzékelhető alacsony választási hajlandóság májusra tovább csökkent: jelenleg 42 százaléknyian mennének el biztosan szavazni egy most vasárnapi választáson. Márciusban 48, áprilisban pedig 44 százalék volt ez az arány, emlékeztettek.
Az EP-választások esetében még ennél is alacsonyabb arányt tapasztalt a közvélemény-kutató: mindössze a megkérdezettek egyharmada mondta, hogy biztosan elmegy szavazni a jövő hét vasárnapján. Ugyanakkor ez az arány még mindig magasabb, mint amit Lengyelországban (29 százalék), Csehországban (15 százalék) és Szlovákiában (14 százalék) mértek.
A Nézőpont Intézet májusi közvélemény-kutatása a Heti Válasz csütörtöki számában jelenik meg, ebből az derül ki, hogy a biztos szavazó pártválasztók 66 százaléka a Fideszre, 14 százaléka az MSZP-re szavazna egy most vasárnapi választáson. A Jobbik 7, az MDF 6, az SZDSZ pedig 4 százalékon áll.
A részvételi hajlandóságot és egyéb tényezőket is figyelembe véve az EP-választáson a mandátumok többségét, 13-14 mandátumot a Fidesz szerezné meg, az MSZP 5-6 helyet szerezhet, a Jobbik, az SZDSZ és az MDF pedig a bejutás körül egyensúlyoznak, a Jobbiknak van a legnagyobb esélye a bejutásra. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy a Jobbik bejutása továbbra sem biztos, mert a részvétel befolyásolhatja az eredményt úgy, hogy a pártra leadott szavazatok is elvesznek. A felmérés szerint a részvétel 45-50 százalék körül alakulhat.
Külön megemlítik, hogy a biztos szavazók körében - ahol a Fidesz 54, az MSZP pedig 12 százalékot ért el - a Lehet Más a Politika (LMP) és a Humanista Párt (HP) közös listája 2 százalékot szerzett. "Noha az új párt előreláthatólag nem fog bejutni az EP-be, az SZDSZ-től értékes szavazatokat vonhat el" - vélekednek. A biztos szavazók között egyébként az SZDSZ 3, az MDF 5, a Jobbik pedig 6 százalékot szerzett.
A Tárki adatfelvétele május 7. és 20. között zajlott. Az ezer ember megkérdezésén alapuló kutatás, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálja.
A Nézőpont Intézet felmérése május 20-a és 22-e között készült, ezer fő megkérdezésével. A reprezentatív minta célcsoportja a 18 év feletti magyar lakosok voltak. Az adatgyűjtés módszere telefonos kérdőíves lekérdezés volt.