Európa az írek és a szerbek urnáitól retteg

Ír parasztoktól retteg Európa

Írország az egyetlen tagállam, ahol népszavazást tartanak a Lisszaboni Szerződésről. A június 12-re kiírt népszavazás kényszer, az ír alkotmány szerint minden alkotmány-módosítással járó nemzetközi szerződést meg kell népszavaztatni. A felmérések egyre ijesztőbbek: április közepén úgy állt a hangulat, hogy 35 százalék megszavazná, 31 százalék nem, és 34 százalék nem tudja hogyan voksoljon. Akik nem tudják, azok többsége inkább a nemre hajlik a helyi politológusok szerint.

A Lisszaboni Szerződést elvben január 1-ig kellene minden tagországnak ratifikálnia, a 27-ből 11 már meg is tette (elsőként Magyarország, még tavaly decemberben). A szerződés nélkül az EU megbénul. Az egész intézményrendszert szabályozó csomag egy 1996 óta toldozgatott-foldozgatott koncepció végső változata, amire már az összes EU intézmény (tanács, bizottság és parlament) is áldását adta. A francia és holland népszavazásokon 2005-ben elbukott alkotmány legfontosabb pontjai is benne vannak. A kibővített EU-t rugalmasabbá tenné, erősíteni a parlamentet, a közös kül- és védelmi politikát, elnököt adna az uniónak, nem lehetne egy-egy országnak vétóval zsarolnia a többieket, az egész rendszert racionalizálná, a részletes tervekről itt olvashat.

Ha a szerződés bukik, akkor a több mint tíz év alatt kialkudott kompromisszum körüli harc újra kezdődik, és ismét nem arról lesz szó, hogy mit csináljon az EU, hanem arról, hogy hogyan működjön.

Az európai politikusok mindent megtesznek az ír választók meggyőzéséért. Angela Merkel német kancellár és Jose Manuel Barroso bizottsági elnök is kampányolt Írországban. A bizottság befagyasztotta az új agrártámogatási rendszerről szóló vitát, nehogy az ír parasztok megsértődjenek, és nemmel szavazzanak.

Közben egyre több ír szervezet zsarolja a kormányt, hogy engedjenek vagy a nem mellett kampányolnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy május 6-án lemond az igen kampány emblematikus figurája, Bertie Ahern, a korrupciós botrányba keveredett ír miniszterelnök. Írország az uniós tagság nagy nyertese lett, elképesztő fejlődést és gazdagságot hozott az országnak a csatlakozás, ám a mutatók éppen idén romlani kezdtek. Mindezek tovább növelhetik a nemmel szavazók egyre bővülő táborát.

A ratifikáció nagy veszélyben volt Szlovákiában is, de a magyar párt itt megmentette a kormányt és a szerződést. Úgy volt, hogy az ellenzék nem szavazza meg a szerződést, hogy így tiltakozzon az új médiatörvény ellen, és nagyon kínos helyzetbe hozzák a kormányt. Az MKP végül mégis megszavazta a szerződést, cserébe állítólag a magyar oktatási intézmények békén hagyását kérték, amit a szlovák kabinet ígérete ellenére nem teljesített.

A ratifikációval baj lehet még Németországban és Csehországban is. Prágában a szenátus, Berlinben egy parlamenti képviselő fordult az alkotmánybírósághoz. Mindkét esetben azt fájlalják, hogy az unió közös intézményei túl sok döntési kört vonnának el az államtól, és ez az önálló Csehország és Németország autonómiáját fenyegeti.

A szerbeket ingyen-vízummal kecsegtetik

Áprilisban az EU aláírta Szerbiával a Stabilizációs és Együttműködési Megállapodást, ami lényegében azt jelenti, hogy a két ország között megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások. Ráadásul egy héttel a szerbiai választások előtt ingyenes lesz az EU-vízum az szerbeknek, és ha minden jól megy, jövőre már vízum se kell. Az EU mindenképpen el akarja kerülni, hogy a radikális nacionalisták győzzenek a május közepi szerb választáson. Brüsszelben attól félnek, ugyanis, hogy egy újabb nagy balkáni válságot jelentene a radikálisok győzelme, akár egy újabb koszovói háború is jöhet. Az elnökválasztást sikeresen befolyásolták Brüsszelből az év elején, de az még az előtt volt, hogy a legtöbb EU-ország elismerte volna Koszovót.

Az EU engedékenységét legjobban a bosnyák elnök kifakadása jellemzi, aki szerint Brüsszel minden szokásos szigorú feltételt elengedett a megállapodás aláírásakor, míg nekik rengeteg törvényt kellett hozniuk és a hágai bírósággal is jobban együtt kellett működniük, ugyanezért a paktumért. Belgium és Hollandia márciusban még meg akarta vétózni az aláírást, de végül megelégedtek egy olyan kitétellel, hogy befagyaszthatják az együttműködést, ha a szerbek nem adják kézre háborús bűnöseiket. A bosnyákok azért is fanyalognak, mert az ő megállapodásuk aláírása egy hónapot késik. A szerbekkel ugyanazon a napon írták volna alá, de arra hivatkozva hogy nem készült el az unió összes nyelvén a szerződés fordítása, Brüsszel halasztást kért. A bosnyákok szerint a fordítás körüli kavarás csak arról szólt, hogy a szerbek örülhessenek, hogy ők előbb és nélkülük írhattak alá.

Miközben a legtöbb kelet-európai ország mindent megtett, hogy minél előbb beléphessenek az EU-ba, addig a szerb politikai elit komolyan vonakodik. Kostunica miniszterelnök például nem hajlandó aláírni a szerződést és azt mondta, hogy a választás után az egészet visszavonják, mert a szerb nép soha nem működhet együtt olyanokkal, akik elismerik Koszovót.

A horvát csatlakozás viszont sínen van, a tárgyalások 2009-es lezárása egyre biztosabbnak tűnik. A törökök is kaptak egy jó pontot, miután kicsit enyhítették a szólásszabadság korlátozásán. Ezentúl nem jár három év börtön annak, aki megsérti a "törökséget", hanem csak kettő év annak, aki megsérti a "török nemzetet". A különbség paragrafus-szinten nüansznyi, de a háttérben az van, hogy a török állam ezentúl várhatóan nem indít büntetőeljárást Nobel-díjas írója ellen, ha ki meri mondani, hogy az örmények népirtás áldozatai voltak 1915-ben. Olli Rehn bővítési biztos gyorsan be is jelentette, hogy Törökország már csak 10-15 évre van az EU-tagságtól. (Részletesen a török felkészülésről itt olvashat.

A litvánok tovább makacskodnak

Az EU már lassan egy éve igyekszik szerződést kötni Oroszországgal, hogy legyen egy állandó egyeztetési fórum köztük. A lengyelek és a litvánok ezt eddig megvétózták. Előbbiek márciusban már engedtek, de a litvánok még júniusig gondolkoznak, mert szerintük az oroszok rendszeresen zsarolják őket az energiahordozókkal.

Az orosz-EU kapcsolatokon tovább rontott, hogy Oroszország bejelentette, kész csapatokat küldeni a Grúziából kivált Abháziába és Dél-Oszétiába. Az EU néhány órán belül élesen visszavágott, hogy ezt semmiképpen se tegyék.

Németország nem engedi be a keleti munkaerőt

A 2004-ben csatlakozott 8 volt kommunista országgal (így Magyarországgal) szemben a régiek megtehették, hogy kitiltották munkavállalóikat. A legtöbb régi élt a lehetőséggel, 2004-ben csak Nagy-Britannia, Svédország és Írország nem korlátozott. A derogációt 2011-ig lehet fenntartani, de néhány évente indokolni kell a bizottság felé, hogy miért. Mostanra csak 5 régi tartotta ezt meg, és idén nyáron kell kérvényezniük a hosszabbítást. Közülük a német kormány eldöntötte, hogy a magas (7,3 százalékos) munkanélküliség miatt 2011-ig biztosan nem engednek, legfeljebb néhány magasan képzett mérnök lehet kivétel. Ausztriában csak 4,1 százalékos a munkanélküliség, de valószínűleg Bécs is csak annyira kész, hogy egy kicsit bővítse a kivétel-listát. Dániában mindössze 3,1 százalékos a munkanélküliség, de még ők sem döntöttek, ám engedékenyebbnek látszanak az előzőeknél: lehet, hogy 2009-re feloldják a korlátozást. Franciaország eddig 40 foglalkozási körben engedett, és bár teljes nyitást Párizs sem akar, a listát még az idén bővítik.

Közben a brit kormány bejelentette, hogy a 2004 óta dolgozni érkezett egymillió kelet-európai fele már hazament, és egyre kevesebben jönnek. Elsősorban lengyelek szállták meg a csatlakozáskor a szigetországot, de sokan nem találták meg a szerencséjüket.

Szlovákia beléphet az euró-övezetbe

2009 január elsejétől Szlovákia lesz a 16. ország az unióban, ahol az euró lesz a hivatalos fizetőeszköz. A bizottság hivatalosan még nem döntött a szlovák kérelemről, de a válasz informálisan már kiszivárgott, és egyértelműen pozitív jelzést ígér. A 2004-ben csatlakozottak közül eddig Szlovénia, Málta és Ciprus léphetett be az euró-övezetbe. Magyarország 2002-ben öt éven belüli csatlakozást jelentett be, de most már céldátum sincs, ennyire nem felel meg a kritériumoknak a magyar költségvetés.

Az unió pénzügyi biztosa áprilisban is megjegyezte, hogy a magyar államháztartási hiány áll a legtávolabb a kritériumoktól.

Ki lesz az elnök?

Megkezdődött a helyezkedés a 2009-es új politikai ciklusra. Jövőre EP-választások lesznek, lejár az biztosok mandátuma, és ha az írek nem fúrják meg, akkor elnöke és külügyminisztere is lesz az uniónak. Utóbbival kapcsolatosan Németország, Nagy-Britannia és Franciaország különalkut kötött: eszerint közös jelöltet állítanak majd. Ez ronthat a Tony Blair esélyén, akit Sarkozy francia elnök és Brown brit miniszterelnök is javasolt a posztra, azonban Merkel német kancellár nem volt oda érte. Állítólag a három nagy Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnökben egyezett ki és Blair esetleg az EU külügyi megbízott tisztségével vigasztalódhat.

Eldőlt, hogy az EU elnöke (hivatalosan csak az Európai Tanács elnöke) évi 270 ezer euró fizetést, és egy 20 fős stábot kap majd munkája ellátásához.

Áprilisban több ponton is megváltozott az unió kormányának is nevezett bizottság összetétele. A korábban lemondott ciprusi egészségügyi biztos helyett a szigetország új embert jelölt, akit már be is iktattak. Bonyolultabb váltást jelentett, hogy Franco Frattini igazságügyi biztos is lemondott, hogy hazamenjen olasz külügyminiszternek. Frattini egyben Barroso bizottsági elnök helyettese is volt. Barroso úgy döntött, hogy az igazságügyet átadja a francia Jacques Barrotnak, aki eddig közlekedési biztos volt, és az ő helyére jelölhet valakit az új olasz kormány.

Barroso bizottsági elnök azt is bejelentette, hogy szeretne még egy ciklus idejére elnök maradni. Ez azonban csak akkor jöhet össze neki, ha jövő nyáron megmarad a jobboldali többség az Európai Parlamentben.

Külföldön műtenek

Éppen ezért sok brüsszeli tudósító úgy tartja, hogy Barroso helyezkedésével függ össze, hogy még ebben a ciklusban nagy szociális törvénykezést ígért. A legfontosabb ebből az volna, hogy az unió végre rendezze a külföldi orvosi kezelések ügyét. A tagállamok már decemberben megbuktattak egy szabályozási tervet, de Brüsszel az új ciprusi egészségügyi biztossal most nagyon fogadkozik.

A lényeg, hogy ha valaki a saját országban nem juthat hozzá bizonyos orvosi kezeléshez vagy sokat kell rá várnia és egy másik tagországban a beavatkozás könnyen és gyorsan megoldható, akkor el lehessen fáradni a legközelebbi helyre, a gyorsabb gyógyulás érdekében. A nagy kérdés, hogy ki és hogyan döntse el a külföldi kezelés jogosultságát, és ki és hogyan fizesse a beavatkozást. Az EB ígéri, hogy őszre ezt megoldja.

A bíróságra mutogatnak

Az utóbbi időben visszatérő panasz az EU-s törvényekre, hogy a kompromisszum kedvéért rosszul írták meg őket, minden állam úgy értelmezheti azokat, ahogy neki kényelmesebb. Ezért egyre többször fordul elő, hogy az EU luxemburgi bíróságának kell döntenie az értelmezésről. Ezzel lényegében a bírákra hárítják a konfliktusos törvények pontosítását. Ez nem túl demokratikus (hiszen az egyeztetési kényszerek tucatjaival telepakolt EU-s jogalkotási rend megkerülésével néhány jogász dönthet fontos ügyekben) viszont nagyon kényelmes megoldás.

Sírnak a kontinens szakszervezetei

Áprilisban két jelentős bírósági döntés is jól beleillett a sorba. Az egyik ilyen esetben a bíróság kimondta, hogy Alsó-Szászországban a német minimálbérnél kevesebbért is dolgozhatnak lengyel építőipari munkások, ha lengyel cég alkalmazza őket. Az ítélet egybevágott egy tavalyi döntéssel. Akkor egy luxemburgi székhelyű cégnek engedték meg, hogy svédországi gyárában kevesebbért dolgoztathassák embereiket, mint arról a szakszervezetek az iparág svéd munkaadóival országos szinten megállapodtak. A bíróság mindkét esetben a szolgáltatások szabad mozgásával érvelt, ami az EU alapszabadságainak egyike. A nagy európai szakszervezetek felháborodott nyilatkozatok sorát adták ki, és követelik, hogy az EU hozzon végre egyértelmű törvényt a tagországokon belül kialkudott szociális kedvezmények védelméről. A parlament és a bizottság is azt ígérték, hogy még az idén megkeresik a megoldást.

A melegek ünnepeltek majd elkedvetlenedtek

A másik bíróságra bízott eset arról szólt, hogy a diszkriminációt tiltó EU-s határozatok vonatkoznak-e a meleg párokra is. Egy német férfi még 2005-ben indított pert a német állam ellen, mert hiába élt regisztrált élettársi kapcsolatban férfi párjával, annak halála után nem kapott özvegyi nyugdíjat. Most a pert megnyerte, és ezzel a bíróság kinyilvánította, hogy ahol a melegek élettársi kapcsolatát elismeri az állam (az unió közel felében, Magyarországon is) ott minden jogosultságnak is egyformának kell lennie a hetero párokkal. A meleg- és emberjogi szervezetek nagy győzelemnek nevezték a döntést.

Néhány nap múlva jött a hidegzuhany: a bizottság ugyanis éppen azon dolgozik, hogy részletesebben szabályozza a diszkrimináció-ellenes harcot, ám bejelentették, hogy német és cseh nyomásra a melegeket kihagyják a jogszabályból, helyette csak általános szöveg lesz a másság védelméről. A bíróság ítélete után nyilvánvaló, hogy a melegeket is védi a diszkrimináció-ellenes törvény, de a politikai viták elkerülése érdekében ismét sikerült áthárítania a bizottságnak a felelősséget a luxemburgi jogászokra.

Munkajogban a FIFA volt még aktív Brüsszelben: a futball világszervezet ismét kampányt indított, hogy a munkaerő szabad áramlásából vegyék ki a focistákat, és a nemzeti bajnokságokban ismét főleg csak állampolgárok játszhassanak.

Budapest izgul

Áprilisban kellett beadni a pályázatot azoknak a városoknak, amelyek azt szeretnék, hogy náluk legyen jövő évtől a frissen alakuló Európai Innovációs és Technológiai Intézet székhelye. Az új EU-s szervezet egyetemeket, kutatóintézeteket és vállalkozásokat kapcsolna össze, hogy találmányok sokaságával legyen sikeres Európa. Négy pályázat érkezett, az egyik kandidáló Budapest. A magyar főváros mellett a lengyel Wroclaw, a Barcelona külvárosának számító Sant Cuget de Valles és közösen Bécs és Pozsony adott be pályázatot. A magyar esélyek nem rosszak, hiszen Lengyelországban és Bécsben is van már EU-intézmény (előbbiben a közös határvédelemért felelős, utóbbiban egy diszkrimináció-ellenes). A magyar pályázatban hangsúlyos elem, hogy ez a kis ország már 14 Nobel-díjas tudóst adott a világnak, Wroclaw sok egyetemével, Pozsony és Bécs az együttműködés szimbolikus erejével, Sant Cuget pedig Barcelona nagyszerűségével igyekszik győzni. A bizottság várhatóan még nyár előtt dönt.

Berlusconi visszatért

Áprilisban Olaszországban tartottak (előrehozott) parlamenti választásokat. Alig másfél évnyi baloldali kormányzás után visszatért a Silvio Berlusconi vezette jobboldal a hatalomba. A durva kiszólásairól híres Berlusconi gyorsan kiborította az európai baloldalt, amikor azt mondta az új szocialista spanyol kormányról, hogy túl rózsaszín, annyi benne a nő, pláne hogy a hadügyminiszter még terhes is.