István, Vajk
17 °C
34 °C

Cseh árulás, pórul járt Microsoft

2008.03.07. 16:35
Az EU tagállamainak továbbra sem megy a közös külpolitika, Koszovó után az amerikaiak kezelésében sem tudtak megegyezni. A bizottság és a parlament apró lépésekkel építi a gazdasági egységet, de a lisszaboni szerződést népszavazások fenyegetik a brit szigeteken.

A csehek bekavartak és Magyarország velük van

Az Európai Bizottság egész hónapban egymás után adta ki a rosszalló közleményeket Csehországgal szemben. A csehek ugyanis aláírtak egy megállapodást az USA-val arról, hogy Amerika mindenféle adatokat bekérhet a kiutazóktól. Cserébe viszont a cseheknek nem kell vízumot váltaniuk. Az Európai Bizottság évek óta vitatkozik az USA-val arról, hogy ne kérjenek mindenféle érzékeny - például biometrikus - adatokat az európaiaktól beutazáskor, meg ne legyenek légimarsallnak nevezett álruhás biztonságiak a repülőgépeken. A bizottság csak akkor érhet el valamit, ha az összes uniós tagállam egységesen lépne fel, és ezért nem engedte meg a tagállamoknak, hogy egyenként megállapodjanak Washingtonnal. Csehország tett a brüsszeli ukázra, és különalkutkötött. Az erről szóló vitában Magyarország a csehek mellé állt.

Ujjlenyomat készítő szkenner biometrikus vízumokhoz

A vita fontos része ugyanis, hogy a régi EU-tagok polgárainak (Görögország kivételével) nem kell vízum Amerikába. Így ők könnyen keménykednek az újak szerint. Az USA az újaknak csak a szigorúbb feltételek mellett adja meg a mentességet, és ügyesen megosztotta ezzel a taktikával az EU tagországait. A régiek és bizottság azzal nyugtatgatja az újakat, hogy az egységes fellépéssel ki lehetne harcolni egy közös szabályozást, ami vízummentességet és adatvédelmi szempontból is megnyugtató megoldást jelenthet minden országnak. Az újak viszont ezt nem győzik kivárni, ők - Magyarország is - inkább gyorsan akarják a vízummentességet.

Miközben a bizottság nem adná az uniós polgárok biometrikus adatait Amerikának, megkezdődött a felkészülés arra, hogy ugyanilyen adatokat gyűjtsön az EU a kívülről érkezőktől. A bizottság azt akarja, hogy minden EU-ba érkező idegen szemét szkenneljék, vagy valamilyen személyes biológiai adatot regisztráljanak, hogy pontosan lehessen tudni ki mikor lépett be vagy hagyta el az uniót. Ha ebből valaha közös törvény lesz, akkor egy csomó magyar határállomást is fel kell majd szerelni speciális eszközökkel.

A közös külpolitika nem csak cseh viszonylatban nem megy. Hiába akart a bizottság közös döntést Koszovó elismeréséről, ezt is egymástól függetlenül intézték a tagállamok. Görögország, Ciprus, Spanyolország, Szlovákia és Románia nem engedett, ezek a tagállamok nem akarják elismerni Koszovót, a többi ország viszont nem ellenzi a függetlenséget. Annyiban viszont sikerült megegyezni, hogy 2000 felfegyverzett rendőrt és jogászt küldjenek Koszovóba. Az új ország északi részén élő szerbek máris jelezték, hogy ők nem kérnek belőlük.

Az unió elkezdett aggódni Boszinai-Hercegovina szétesése miatt. Ha az ottani szerbek nem verik szét a közös államot, akkor egyszer majd csatlakozhatnak az EU-hoz - körülbelül ezzel az üzenettel próbálták nyugtatni a kedélyeket a tagállamok külügyminiszterei februári találkozójukon.

Észak-Kelet-Románia a legszegényebb

Februárra is jutott még az évkezdési összegzésekből. Ezúttal a régiók gazdasági erejéről szóló adatok futottak be. Ez azért fontos, mert az EU rengeteg pénzt oszt ki a régióknak: ahol az európai átlag 75 százaléka alatt van a GDP, ott számíthatnak komoly központi támogatásokra. Az aktuális lista alja erősen megváltozott: korábban egy magyar régió (Észak-Alföld) is szerepelt a lista utolsó 10 helyezettje között, és az unió legnyomorultabb szegletei főleg lengyel területek voltak. Románia és Bulgária csatlakozása felértékelte egy kicsit ezeket a vidékeket, és most a lista utolsó helyén 5-5 régióval a két új tagállam osztozik.

A legszegényebb EU-s vidék Észak-Kelet-Románia, ahol a GDP az európai átlag 24 százaléka. A legrosszabb helyzetű magyar terület továbbra is az Észak-Alföld, 40,9 százalékkal. A legjobb helyzetben Közép-Magyarország van, 104,9 százalékkal, vagyis egy picivel jobban áll, mint az unió átlaga. Ha Budapest önálló régió lenne, akkor a főváros még jobban állna, viszont a város környéke nem érné el a 100 százalékot. Nem véletlen, hogy évek óta hadakoznak Pest megyei önkormányzati vezetők a két régió szétválasztásáért, hiszen így nekik nehezebb pályázniuk. A szétválással viszont Budapest még annyit sem kapna, mint most.

A magyar régiók átlaga 64,3 százalék. Ez kicsit jobb, mint a szlovák átlag (60,6), sokkal jobb, mint a lengyel (51,3) de rosszabb, mint a cseh (76,6) és még sokkal rosszabb, mint a szlovén (86,9) átlag.

A leggazdagabb régió London belvárosa, ahol a GDP 303 százaléka az uniós átlagnak. A legfrissebb listán Londont Luxemburg, Brüsszel, Hamburg, Bécs és Ile-de-France (Párizs és környéke, a főváros Franciaországban sem külön régió) követi.

Kijöttek az új munkanélküliségi mutatók. Eszerint az átlagos munkanélküliség 6,8 százalékos az unióban, 6,5 millió új munkahely létesült az elmúlt két évben, és a foglalkoztatottság 66 százalékra növekedett (ez az adat mutatja meg, hogy a 16-64 év közöttieknek hány százaléka dolgozik, a munkanélküli pedig az, aki dolgozni akar, de nem tud). Az unió hivatalos célja a 70 százalékos foglalkoztatottság. Magyarország igencsak lehúzza az átlagot, Málta és Lengyelország felett alulról a harmadik.

Tovább folytatódtak a tagállamok értékelései is. Az eurót használó országok pénzügyminiszterei megszidták Franciaországot, a túlságosan nagyra nőtt költségvetési hiány miatt. Nicolas Sarkozy francia elnök szerint túlaggódják a többiek, mert a gazdasági növekedés fontosabb, mint a bürokratikus szabályok vak követése. Az Európai Bizottság túlköltekezés miatt megfeddte a görög és a litván kormányt is, viszont megdicsérték a spanyolokat, akik még közvetlenül a választások előtt sem kezdtek felelőtlen osztogatásba.

Az Európai Bizottság megszidta a két legújabb tagállamot is: Romániának és Bulgáriának sokkal szigorúbb korrupció-ellenes intézkedéseket kellene hoznia, áll a megrovásban.

Franciaország egyre nagyobb hatalom lenne

Két halasztás után megkezdődött az EU csádi katonai missziója, a 3700 katona egy része már a helyszínre érkezett. A főszerep itt a franciáké, akiknek nagy katonai terveik vannak még: Sarkozy elnök azt javasolta, hogy a hat legnagyobb hadsereggel rendelkező tagállam alakítson egy új katonai szervezetet, 10 ezer azonnal bevethető emberrel.

Egy nagy francia terv szinte minden hétre jut, a fentin kívül februárban Sarkozy nagy európai űrprogramot is javasolt, a cél a Mars meghódítása lenne. Újra felvetették a Mediterrán Unió tervét is, ez a Franciaországhoz egyébként is kötődő észak-afrikai államok bevonását jelentené egy új gazdasági-politikai közösségbe. Németország komolyan megsértődött ezen , még egy Merkel-Sarkozy találkozót is majdnem elhalasztottak miatta. Végül megegyeztek, és a franciák megígérték, nem építenek saját uniót maguknak délen, mindenbe bevonják a többieket - így elsősorban Németországot is.

Súlyosan sérti a francia érdekeket az EU polgárainak eddigi legnagyobb aláírásgyűjtése. Már 1,2 millióan írták alá azt az online petíciót, ami az Európai Parlament strasbourgi utazásai ellen tiltakozik. Az EP ugyanis havonta egyszer több ezer embert és rengeteg iratot átköltöztet a belga fővárosból a francia határvárosba, hogy néhány napot ott is ülésezzenek. A nagy költözködésnek kizárólag szimbolikus jelentősége van: egyrészt a francia nagyhatalmi identitásról, másrészt a német-francia megbékélés jelentőségéről szól. A gesztus évente 200 millió euróba kerül, négyszer annyiba, mint az EU az Erasmus ösztöndíjakra költ.

Veszélyek leselkednek a lisszabonira

Újabb államok és az Európai Parlament is ratifikálta a lisszaboni reformszerződést, vagyis az elbukott alkotmány csupaszított változatát. A legfontosabb, hogy a francia parlament is elfogadta, és nem tartanak népszavazást róla. 2005-ben éppen a francia választók buktatták meg az európai alkotmányt, de az egyszerűsített változatról már nem kérdezték meg őket.

Írországban viszont júniusban lesz népszavazás róla, mert ott minden alkotmánymódosításhoz referendum kell. Sokan aggódnak, hogy a semlegesség-párti közvélemény a közös védelmi politikát is hirdető szerződést elutasítja. Talán a 450 Csádba küldött ír katona mégis meghozza a kedvüket, biztos nem véletlen hogy az első nagy EU hadművelet parancsnoka egy ír főtiszt, Pat Nash tábornok.

Németország is veszélyeztetheti a lisszaboni megállapodás 2009-re várt hatályba lépését, mert a baloldali ellenzék alkotmánybírósághoz akarja küldeni a szerződés több pontját is. Nagy-Britanniában pedig egyre nagyobb a nyomás a kormányon, hogy a ratifikálás előtt ott is legyen népszavazás. Egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 88 százalék akarja, hogy szavazhassanak a kérdésről. Az egyébként unió-párti liberálisok eleve úgy tennék fel a kérdést, hogy akarják-e a britek egyáltalán az EU-tagságot (1975-ben már szavaztak erről, akkor akarták).

Nagy büntetés

Az európai bizottság kirótta története legnagyobb trösztellenes büntetését. Az amerikai Microsoftnak 899 millió eurót kell kifizetnie, mert a brüsszeli vizsgálat szerint visszaélt piaci fölényével. Ehhez képest a januári gumigyárakat sújtó százmilliós büntetés aprópénznek tűnik. A Microsoft azzal torzította az európai piacot, hogy 2007 őszéig túl sok pénzt kért más szoftverfejlesztőktől olyan adatokért, amelyek nélkülözhetetlenek, ha Microsoft-kompatibilis programokat akarnak írni. A szoftveróriásnak azért kell ennyire sok pénzt fizetnie, mert korábban már megbüntették ugyanezért, mégis késlekedett lejjebb vinni az interface-dokumentációk árát.

Februárban újabb vizsgálatok is indultak a piac védelmében: trösztellenes ellenőrök lepték el az Intel müncheni irodáját. A gyanú szerint az Intel lefizette a Media Marktot és a DSG Internationalt, hogy csak az ő termékeikkel felszerelt PC-ket áruljanak. A feljelentést a rivális AMD tette. Ha a gyanú bebizonyosodik, akkor az Intel éves európai forgalmának 10 százalékát kitevő büntetést kaphat. Vizsgálták azt is, hogy sértené-e az európai versenyt, ha az osztrák OMV felvásárolná a magyar Mol-t. A februári vizsgálatban arra jutottak, hogy a felvásárlás "kelthet versenyjogi aggályokat", ezért tovább vizsgálják a kérdést, így nyár közepéig húzódik az ügy.

Az Európai Parlament kezdeményezésére vizsgálat indul a nagy áruházláncok ellen is. Többek között az MSZP-s Hegyi Gyula kezdeményezte ezt az eljárást. A bizottságnak azt kell majd megnéznie, hogy a nagy láncok tényleg tönkreteszik-e a kiskereskedőket azzal, hogy túl olcsón adják termékeiket, a veszteséget is lenyelve, csakhogy tönkretegyék a konkurenciát.

A bizottság megpróbál a zenészek gyerekeinek és unokáinak a kedvében járni: készítettek egy előterjesztést, hogy a szerzői jogvédelmet 50 évről 95 évre növelnék a zeneiparban.

Szövetségbe forrt

Az unió szervezetei folyamatosan bővítik a tagállamok közti együttműködések kereteit. A februári eredmények közé tartozik, hogy a parlament elfogadta a termékforgalmazásról szóló jogszabálycsomagot. Ennek az a lényege, hogy az eddiginél jóval több olyan termék lesz, amit ha egy tagországban engedélyeztek, akkor már az összes többiben is lehet árulni. Minden olyan áru, amin a CE jelzés szerepel, az árulható lesz unió-szerte.

Nem sikerült azonban megoldani a határokon átnyúló gyógykezelés ügyét. A bizottság már többedszerre próbált olyan szabályt hozni, ami arról rendelkezne, hogy mikor fordulhat egy uniós polgár egy másik tagállam kórházához. Az alapelv az volna, hogy ha valakinek sokat kell várnia otthon egy beavatkozásra, akkor elmehessen olyan külföldi kórházba, ahol van elég kapacitás. Elvben ez valamilyen csere-alapon működne, tehát a betegeknek nem kellene fizetniük a külföldi kezelésért. A tagállamok azonban képtelenek voltak megállapodni a fő irányelvekben, ezért a bizottság leállította az egész ügyet, egyszer majd újra megpróbálják.

Ugyanígy képtelenek voltak megegyezni a tagállamok földművelésügyi miniszterei öt génmanipulált vetőmag (négy kukorica- és egy krumpliféle) engedélyeztetéséről. Ezért most a bizottság dönt majd helyettük, de a bizottsági döntést nemzeti hatáskörben felül lehet majd bírálni. A génmanipulált termékek engedélyezése szintén régi megoldatlan vita.

Zöld repülő

Meghirdették viszont a Tiszta Égbolt programot. 1,6 milliárd euró van arra, hogy európai cégek környezetbarát repülőgépeket tervezzenek. Ez eddig a legnagyobb olyan brüsszeli program, amibe magáncégeket is bevontak.

A bizottság arról is döntött, hogy legyen egy összeurópai környezetvédelmi figyelő hálózat. A SEIS-nek (Shared Environment Information System) elnevezett netes figyelőszolgálatról mindenki könnyen megállapíthatja majd, hogy hol és mennyire szennyezett a levegő, a víz vagy a föld Európában.

Másik fontos zöld program, hogy a bizottság jelezte, szeretné, ha az összes tagállam összes vállalata átállna az elektronikus számlázásra. A Magyarországon használt sárga csekkeket is például emailek válthatnák fel, de amíg nem lesz mindenkinek otthon internete, addig legalább a cégek közötti elszámolásból kellene kihagyni a papírt. A változás évi 243 milliárd eurót és 15 millió darab fát mentene meg.

Titkolózó képviselők

Az Európai Parlament furcsa helyzetbe került: mások pénzügyeit láthatóvá tennék, a sajátjukat viszont titkolják. Egyrészt hoztak egy határozatot, ami szerint 2009 végétől minden EU-s támogatásról egy nagy közös honlapon kell beszámolni, hogy az utolsó eurócentről is látni lehessen, hogy kinek és mire ment. Ugyanakkor listát akarnak a lobbi-szervezetekről, a fizetett szakértőkről is, meg lenne egy feketelista azokról is, akik visszaéltek már EU-s támogatásokkal.

Ugyanakkor a parlament egyik bizottsága úgy döntött, hogy nem hozzák nyilvánosságra a képviselői asszisztensekre költött pénzekről szóló jelentést. Az EP-képviselők havonta közel 17 ezer eurót, vagyis 4,4 millió forintot költhetnek saját asszisztenseikre. Ennek elszámolását központilag nem ellenőrzik. A februárban titkosított jelentés arról szól, hogy ezekkel a pénzekkel sok képviselő visszaélhetett. A szöveget most az EU csalás elleni hivatala vizsgálja.

Kommunista győzelem Cipruson

Ciprusban elnökválasztást tartottak februárban és a kommunista párt jelöltje, Dimitrisz Krisztofiasz győzött. Azt ígérte, hogy megpróbálja egyesíteni a török és a görög oldalt. Megbukott a baloldali olasz kormány, áprilisban választásokat tartanak. Spanyolországban és Máltán kampány volt, ezeken a helyeken most hétvégén tartanak parlamenti választásokat.

A bizottság hozzájárult, hogy egy szakaszon bekamerázzák az olasz-szlovén határt, bár a schengeni bővítés óta formailag ott már nincs határ. Belgium május 1-től megnyitja munkaerő piacát a 2004-ben csatlakozott országok állampolgárai, így a magyarok előtt is.

Magyar néppárti képviselők azért lobbiztak, hogy Antall Józsefről nevezzenek el egy termet az Európai Parlament épületében. Az ötlet ellen egy román képviselő tiltakozott, mert szerinte Antall József horthysta volt.