Gyurcsány Ferenc vezetésével vesz részt a magyar delegáció az Európai Unió csütörtökön kezdődő csúcsértekezletén, melynek témája a francia és a holland elutasítás után tetszhalott európai alkotmány feltámasztása, valamint a megrekedt reformok folytatása.
Az előzetes várakozások nem jósolnak nagy sikereket, a reformokkal kapcsolatos döntést várhatóan 2008 második feléig elodázzák, annyi biztos csupán, hogy a Római Szerződés 50. évfordulója alkalmából jövőre közös nyilatkozatot adnak majd ki.
Az alkotmány ügyében az elutasító tagállamok az alkotmány szétszemezgetésére készülnek. Várhatóan legtöbb főelemét átemelik majd egy új dokumentumba, de teljes megőrzésének kicsi az esélye, mint ahogy végleges elvetésének is. Ez ugyanakkor joggal háboríthatja fel egyrészt azokat az országokat, ahol már elfogadták az alapszerződést, másrészt azokat, ahol csak a jelenlegi formájában lett volna esély a hosszú évek egyeztetései után összetákolt alapdokumentum elfogadására.
Az alkotmány körüli viták kiújulásával egyidőben Jacques Chirac francia elnök - akinek az országa elsőként mondott nemet az alkotmányra - az EU bővítési politikájának felülvizsgálatát, a bővítés határainak kijelölését sürgette. Mint mondta, a bővítési kapacitás kérdéséről még az év végéig, azaz a második félévben esedékes finn európai uniós elnökség idején dönteni kell.
Chirac utalt arra, hogy Románia és Bulgária felvételéről már megállapodás jött létre, ugyanakkor arra figyelmeztetett: minden további bővítés előtt végre kell hajtani az uniós intézmények reformját. Horvátország és Törökország tervezett felvétele előtt erre mindenképp sort kell keríteni, jelentette ki a francia elnök.
A Chirac által követelt reformokat egyébként az alkotmányt elutasító holland és francia szavazók hiúsították meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
