További EU cikkek
Mandátumhoz azonban a Gallup és a Szonda Ipsos legutóbbi közvélemény-kutatási adatai szerint csupán a Fidesz és az MSZP jutna, míg az SZDSZ támogatottsága négy, az MDF-é két százalék körül mozgott. A pártoknak ezúttal is el kell érniük az ötszázalékos küszöböt.
Csak húznak
A választáson 24 európai parlamenti mandátum sorsa dől majd el, a pártlistákon megnevezhető jelöltek száma pedig ennek háromszorosa, vagyis 72 fő lehet. Brüsszelbe azok utazhatnak, akik a listák mandátumszerző helyein szerepelnek, ha azonban lemondanak, a pártok helyettük már bármely jelöltet delegálhatják. Dávid Ibolya, az MDF és Kovács László, az MSZP listavezetője bizonyosan nem kíván uniós képviselő lenni, de elképzelhető, hogy az SZDSZ húzóembere, Demszky Gábor is visszalép. Ebben az esetben a pártok a listáról bárkit mandátumhoz juttathatnak.
|
Érdekek
Nem egyszerű megbecsülni a választás kimenetelét, mert a részvételi hajlandóság jelentősen befolyásolhatja az eredményt - írja a Népszabadság. A kormánypártoknak a viszonylag alacsony részvételi arány kedvezne, mert az MSZP és az SZDSZ valószínűleg ebben az esetben is számíthatna a többségében a fővárosban és a vidéki nagyvárosokban élő biztos szavazóira. A szabad demokraták esetében az ötszázalékos küszöb elérése múlhat ezen, hiszen például a 2002-es parlamenti választáson a fővárosban csaknem tízszázalékos listás eredményt értek el.
A Fidesz és a kisgazdákkal szövetkező MDF ezzel szemben abban érdekelt, hogy vidéken élő szimpatizánsait is mozgósítsa. Igyekeznek hangsúlyozni, hogy az EP-választásnak belpolitikai hatása is van; egyes vélemények szerint a kormány legitimitása a tét. Ha a közvélemény-kutatási adatokból indulunk ki, a Fidesz 12-14, az MSZP 10-12 mandátumra számíthat, és esetleg az SZDSZ is elcsíphet egy képviselői helyet.
A többi pártnak pillanatnyilag nincs esélye erre, bár nem kizárt, hogy az öt százalékot a kisgazdákkal és a Vállalkozók Pártjával közösen induló MDF ugyancsak elérheti - olvasható a Népszabadságban.