Zsuzsanna
-2 °C
13 °C

Levédetnék a szlovákok a kürtőskalácsot

2007.07.24. 13:16
Magyarország nemcsak a GDP növekedési ütemében, hanem még a kürtőskalács védetté nyilvánításában is lemaradt Romániával és Szlovákiával szemben. A cseh határon lévő Szakolcán készülő kürtőskalács így hamarosan egész Európában védett lehet.

Romániában már 2003 óta, egy minisztériumi rendelet védetté nyilvánította a kürtőskalácsot. A "secuiesc Kurtos Kalacs" földrajzilag védett név, de Románia uniós csatlakozásával hivatalosan is a transzilvánikumok közé került ez a tésztaféleség.

A szlovák kürtőskalács

Szlovákiában most hasonló lépésre készülnek, északi szomszédunk már korábban kezdeményezte a liptói túró (juhtúró, slovenská bryndza), a parenyica (slovenská parenica) és szakolcai kürtőskalács (skalicky trdelník) védetté nyilvánítását, minderről a SME szlovák napilap is beszámolt.

Egy erdélyi székelyekhez kötődő szájton már aláírásgyűjtés is indult a székely kürtőskalács szlovákiai levédése ellen.

Orbán-Torgyán idején majdnem másképp volt

Magyarország a kürtőskalács európai uniós védettségét tekintve erősen lemaradt, információink szerint csak az Orbán-kormány idején, a Torgyán József vezette agrárminisztériumban kezdődött meg a Hagyományok, Ízek, Régiók (HÍR) program, amely régiónként összesítette az adott tájegységre jellemző termékeket. Eszerint a kürtőskalács az Észak-Alföldön "honos".

Más kérdés persze, hogy a Kárpát-medence nagy részén, sőt azon túl is elterjedt már a magyaros-székelyes kürtőskalács. Az Index munkatársa a bukaresti főpályaudvaron, a Gara Nordon például Brassó-Poianából származó kürtőskalácsot vásárolhatott, és talán ez volt az egyetlen magyar felirat a román főváros egyik legforgalmasabb vasútállomásán.

A Csallóközben is készül kürtőskalács

Szlovákiában sem csak a szakolcai kürtőskalács ismert, hanem például a Csallóközben is készítenek hasonló terméket. A skalicky trdelníkről egyébként a szlovák sajtó is elismeri, hogy nem itt készült az első kürtőskalács, hiszen Gvadányi József nyugalmazott lovassági tábornok és költő egyik erdélyi szakácsa hozhatta magával a receptet, még a XVIII. században a cseh határ közelében fekvő településre.

Gvadányi gróf 1783-1801 között, haláláig élt Szakolcán. Családja olasz származású volt, a lovastiszt fiatalabb korában részt vett abban a portyában, amikor Hadik András generális Mária Terézia szolgálatában megsarcolta Berlint.

Fontos a faszén

Az eredeti erdélyi kürtőskalács érdekessége és különlegessége egyébként az, hogy faszénen sütik, ez ma már a legtöbb más helyen feledésbe merült.

A szlovákok is, amikor európai uniós védettséget kérték termékükre, az EU hivatalos lapjában közzétett dokumentumban a faszén szó nem is szerepel, igaz, parázsról, sugárzó hőről írnak.

Hogyan készül a skalicky trdelnik?

A hivatalos leírás szerint - amely magyarul is megjelent - "a 'Skalicky trdelník' üreges, henger alakú sült tésztaféle, amelynek belső átmérője 3-5 cm, külső átmérője 6-10 cm. Hagyományos módon készül, a megkelt tésztát 'kürtő' alakúra tekerik.

A feltekert tésztát megkenik felvert tojásfehérjével, majd megszórják őrölt dióval, mandulával, illetve kajszibarackmaggal, esetleg ezek keverékével. Sugárzó hő mellett aranybarnára sütik, végül vaníliás cukorral kevert porcukorral meghintik. A karakterisztikus tulajdonságait az őrölt diófélék, a kajszibarackmag, a vaníliás cukor és a sütés módja adják."

A sütés módjáról később esik szó a dokumentumban, eszerint "parázs mellett, sugárzó hő mellett" készül a kürtőskalács.

Hol csinálják a szakolcai kürtőst?

Érdekes a földrajzi terület leírása, ahol a szakolcai kalács készül. "A 'Skalicky trdelník'-et a Szlovák Köztársaság behatárolt területén készítik: a területet északon a Cseh Köztársasággal közös államhatár, nyugaton a Morava (Morva) folyó, délen a Myjava (Miava) folyó, keleten pedig Senica (Szenice) várostól a Cseh Köztársaság határáig húzódó Teplica folyó alkotja."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!