Nicolas Sarkozy türelmes az írekkel

Az ír választópolgárok által a lisszaboni szerződésre kimondott nemet nem szabad sem túlértékelni, sem alulértékelni, vélte hétfőn Nicolas Sarkozy francia államfő. "Helytelen lenne az ír nemet drámai módon felértékelni, de helytelen annak bagatellizálása is" - jelentette ki Sarkozy azután, hogy Prágában találkozott a négy visegrádi ország - köztük Magyarország – kormányfőivel. A francia államfő külön megbeszélést is folytatott Mirek Topolánek cseh miniszterelnökkel.

Sarkozy úgy vélte, folytatni kell a ratifikációs folyamatot, de a párbeszédet is a dokumentumot elutasítókkal. A francia államfő - utalva arra, hogy Csehországban az alkotmánybíróság elé utalták a lisszaboni szerződést azzal, foglalna állást a testület arról, a dokumentum összhangban áll-e a cseh alaptörvénnyel - azt mondta, Párizs érti a csehek euroszkepticizmusát, és úgy látja, hogy a cseh politikusoknak gondolkodási időt kell adni ahhoz, hogy eldöntsék, hogyan tovább.

Sarkozy: Változtatni kell

Megjegyezte, az Európai Unió már egy évtizede mozdulatlan, és a belső, intézményi reformokról vitatkozik. Ezt a vonalat tovább vinni megengedhetetlen, ezen változtatni kell. Nicolas Sarkozy az EU soros elnöki megbízatását július 1-től betöltő Franciaország elnökeként kötelességének nevezte annak megakadályozását, hogy az EU újabb intézményi válságba jusson. Mint mondta, Írországba utazik, hogy kiderítse, hogyan lehetne az ír nem jelentette gondot kisebbíteni. Egyben elvetette a kétsebességes Európa kialakítását.

Mirek Topolánek kijelentette, időt kell adni az európai politikának és a politikusoknak, hogy megtalálják a választ a kialakult helyzetre. "Ma a kérdés úgy hangzik: találunk-e olyan megoldást, hogy végül is mindenki ratifikálja a lisszaboni szerződést, vagy más megoldást fogunk keresni" - összegezte véleményét a cseh kormányfő.

"Nagyon fontos kérdés, hogy megakadályozzuk a válság terjedését. Nem szabad megengedni, hogy árok keletkezzen a lisszaboni szerződést ratifikáló, illetve az azt elutasító országok között" - figyelmeztetett Sarkozy. Noha megértését fejezte ki, hogy Magyarország, Csehország, Szlovákia és Lengyelország síkraszáll Horvátország EU-csatlakozása mellett, kijelentette, ahhoz, hogy a nyugat-balkáni országot felvegyék az integrációs szervezetbe, szükség van a lisszaboni szerződésre. "Amíg nincs elfogadva a lisszaboni szerződés, nem fogunk nyitni a Balkán felé" - mondta.

A francia elnök a sajtóértekezleten hangsúlyozta, hogy Franciaország érdekelt a közép-európai országokkal való együttműködés kiszélesítésében és elmélyítésében. "Közép-Európának vissza kell térnie Európába. Franciaországnak szüksége van Közép-Európára, annak dinamizmusára" - húzta alá a francia államfő.

Az EU külügyminiszterei nincsenek feldobva

A lisszaboni szerződést elutasító múlt csütörtöki írországi népszavazás beárnyékolta az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői luxembourgi tanácskozását, három nappal az EU brüsszeli csúcstalálkozója előtt. A miniszterek megnyilatkozásai alapján nem várható gyors megoldás az ír nem által keletkezett problémákra.

Az Európai Unió soros szlovén elnöksége szerint kockázatos kijelenteni azt, hogy megmenthető az unió intézményi és döntéshozatali rendszerének megreformálását célzó lisszaboni szerződés. Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter azt mondta, nincs semmilyen megoldási javaslata, de lehet, hogy ír kollégájának, Micheál Martinnak lesz valamilyen ötlete.

Martin azonban úgy vélekedett, hogy most még túl korai lenne megoldási javaslattal előállni. Szerinte először alaposan elemezni kell a népszavazás eredményére vezető okokat és azt, hogy a történtek miként befolyásolják Írországnak az EU-hoz fűződő viszonyát.

Göncz Kinga szerint még várni kell

Az unió csütörtök-pénteki csúcstalálkozóján az EU vezetői azt várnák Brian Cowen ír miniszterelnöktől, hogy terjessze elő a maga helyzetelemzését, és tegyen megoldási javaslatot. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azonban közölte, az ír diplomácia irányítója hosszabb időt kért az elemzésre, így annak eredményeiről a most esedékes csúcstalálkozón az ír kormányfő nem tud még számot adni.

Diplomáciai források szerint az uniós vezetők részben arra kíváncsiak, hogy Cowen szerint megnyerhető lenne-e egy esetleges újabb népszavazás ugyenebben a témában. Ha nem, akkor elvben újra felmerülhetne a kétsebességű Európa - bizonyos közös megállapodásokból az írek kimaradásának - gondolata. Ez azonban Göncz Kinga szerint a luxembourgi tanácskozáson nem kapott támogatást, a szolidaritás elvét hangsúlyozták - azt, hogy az uniós országoknak Írországgal együtt kell megoldaniuk a gondot.

Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter hétfőn azt mondta, hogy a többi tagországban folytatni kell a ratifikációs eljárást. A helyzetre szerinte is Írországgal együtt kell megoldást lelnie az uniónak. A zsákutcából való kivezető út megtalálását azonban nincs értelme határidőhöz kötni, tette hozzá.