Négy év múlva egyetlen kocsmában sem lehetne rágyújtani

A Dohányfüstmentes Európáért elnevezésű csütörtöki luxemburgi konferencián - amelyen a tagországok kormányai, munkaadói és civil szervezetei képviseltették magukat - többek között arról volt szó, hogy mennyiben befolyásolja a tiltás a vendéglátóhelyek forgalmát, illetve arról is szó esett, hogy milyen gazdasági következményei lehetnek az éttermekben, kocsmákban, pubokban való dohányzás tilalmának, nyilatkozta Kökény Mihály, a népegészségügyi kormánymegbízott.

Nem csökkent a kocsmák forgalma

A konferencián Írország és Olaszország képviselője arról számolt be, hogy nincsenek negatív tapasztalataik a tiltással kapcsolatban. Szerintük nem csökkent a forgalom a dohányfüstmentes vendéglátó helyeken, sőt, Írországban - egy közvélemény-kutatás alapján - az emberek 90 százaléka helyeselte a tilalom bevezetését.

A konferencián a szakszervezetek is támogatták a teljes korlátozást, a munkavállalók egészségére hivatkozással, a szállodák és éttermek képviselői viszont a fokozatos bevezetést, illetve az önkéntességet hangsúlyozták, mondta Kökény Mihály.

Magyarországon az őszi parlamenti ülésszakon tervezik a nemdohányzók védelméről szóló törvény módosítását, amely teljes tilalmat szabna meg az egészségügyi és oktatási intézményekben, vagyis kimondaná, hogy ezekben az épületekben egyáltalán nem lehet rágyújtani.

Montenegró a legszigorúbb

Elmaradt az a széleskörű ellenállás, amelyre az ír hatóságok számítottak, amikor 2004. március 29-én életbe lépett a szigorú dohányzási tilalom a munkahelyeken, az éttermekben, sőt még a hagyományos ír kocsmákban, a pubokban is, amelyek nélkül pedig elképzelhetetlen volt az ír társasági élet. Ehelyett mára megszokott látvány lett, hogy a dohányosok kinn, a söröző előtt álldogálva szívják el a cigarettát.

Hasonló korlátozások már korábban életbe léptek egyes városokban és amerikai államokban, de Írország volt az első, amely országos tilalmat rendelt el. Azóta Málta, Svédország és Norvégia is követte a példáját, Olaszország pedig a vendéglátóhelyeken tiltotta be a cigarettázást.

A világviszonylatban az egyik legszigorúbb korlátozást azonban Montenegró vezette be tavaly. Az antinikotinista törvény értelmében többé nem szabad rágyújtani középületekben, nyilvános helyeken, beleértve az éttermeket, szállodákat, bárokat, mozikat és iskolákat is. A törvény szigorúan tiltja a dohányáruk reklámozását is.

Magyarország dobogós

A WHO adatai szerint jelenleg körülbelül 1,2 milliárd ember dohányzik a földön, ám az előrejelzések szerint 2025-re ez a szám megháromszorozódik, és az új dohányosok 80 százaléka a fejlődő országokban él majd. Naponta több mint 13 ezer ember veszti életét a dohányzással összefüggésbe hozható betegségekben, évente mintegy ötmillió ember halála vezethető vissza a dohányzás ártalmaira, a cigaretta ugyanis több mint négyezer különböző, a szervezet számára káros vegyi anyagot tartalmaz.

Magyarországon a lakosság 35 százaléka (a nők 29, a férfiak 42 százaléka) dohányzik, és minden ötödik ember hal meg a káros szenvedély következtében (évente 28-30 ezren). A világon Magyarország a harmadik helyen áll az egy főre jutó cigarettafogyasztás mértékét tekintve: az Európai Unió átlaga 1600 szál, nálunk 2400 szál fejenként és évenként. Hazánkban a dohányosok megközelítőleg 300 milliárd forintot költenek szenvedélyükre.