A kisebbségi nyelveket is megvédi a román EU-biztosjelölt

Az EP kulturális és oktatási bizottságában tartott meghallgatáson főként magyar képviselők - Járóka Lívia (Fidesz-MPSZ), Hegyi Gyula (MSZP) és Tabajdi Csaba (MSZP) - a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó terveiről is kérdezték a leendő biztost, ám Orban ezekre meglehetősen általános válaszokat adott. Hegyi Gyula és Járóka Lívia az ülést követően semmitmondónak nevezte a leendő biztos e témában adott válaszait, Tabajdi Csaba szerint pedig "fenntartásokkal, de átment a vizsgán a román biztosjelölt".

Megvédi a kisebbségi nyelveket is

Hegyi Gyula egyebek között arról érdeklődött, hogy Orbannak milyen tapasztalatai vannak saját hazájában a soknyelvűségről. Ugyancsak megkérdezte, egyetért-e a biztosjelölt azzal, hogy a felsőoktatásban is biztosítani kell a kisebbségek jogát saját nyelvük használatára. Kívánatosnak nevezte, hogy a többség is tegyen erőfeszítéseket a kisebbségi nyelv megismerésére.

Orban kijelentette: tevékenysége során arra fog összpontosítani, hogy valamennyi, az EU-ban beszélt nyelvet "megvédje", beleértve a kisebbségi nyelveket is. A felsőoktatással kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az EU-ban a tagállamok dönthetik el, hogyan szervezik meg ennek rendszerét. Hozzátette: "ahol csak lehetséges, a kisebbségek nyelveit támogatni, erősíteni kell, beleértve az egyetemi területet is". A kisebbségi jogokkal kapcsolatban úgy vélekedett, alapvető jogról van szó, amelyet az uniós szerződések is szentesítenek.

Joguk van a kisebbségeknek az anyanyelvükhöz

Hegyi Gyula szerint a jelölt válaszai sokszor általánosak voltak és semmilyen előrelépést sem ígértek. "Elvárnám egy többnyelvűségért felelős biztostól, hogy tegye egyértelműbbé: az EU állampolgárainak joguk van anyanyelvüket használni, még akkor is, ha az adott országban nem az a hivatalos nyelv" - mondta a képviselő az MTI-nek. Magyar szempontból ugyanakkor nagyon jelentősnek nevezte már pusztán azt a tényt, hogy a bizottságnak lesz a témával foglalkozó tagja, akihez szükség esetén a későbbiekben is fordulni lehet kérdésekkel.

Járóka Lívia egyebek között arról a - szavai szerint - "visszatérő problémáról" beszélt, hogy a kolozsvári Babes-Bolyai egyetemen hiányoznak a magyar feliratok. Hasonló ügyben érdeklődött Tabajdi Csaba is. Orban megismételte a hivatalos brüsszeli álláspontot, amely szerint Románia komoly előrehaladást tett a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében. Hozzátette, a kisebbségeknek joguk van anyanyelvüket használni az oktatási rendszerben és a közigazgatásban is.

Különleges probléma a romák helyzete

A romákkal kapcsolatban Járóka úgy vélte, pozitívak az elmúlt évek tapasztalatai, mert a bővülő EU-ban Románia volt az az ország, ahol a roma nyelv használatának terjesztését a kormány elősegítette. A romák helyzete Orban szerint különleges probléma, amelynek kiemelt figyelmet kell szentelni az unióban - így nyelvüket is védeni kell. Úgy vélte, az eddigi, illetve a közeljövőben tett intézkedések hozzájárulnak, hogy a kisebbségekkel szembeni intolerancia csökkenjen.

Tabajdi sajnálatát fejezte ki, hogy Orban nem adott konkrét választ arra a kérdésére, hogy "hajlandó-e cselekedni a karintiai szlovének vagy az erdélyi magyarok érdekében". Bejelentette, hogy meghívta Orbant az elnöksége alatt működő kisebbségügyi EP-csoport februári ülésére.

Nincsenek Orban szerint nyelvi feszültségek a magyarok és a románok között

A brit Christopher Beasley kérdése kapcsán Orban kitért a kétoldalú magyar-román viszonyra is. Úgy vélte, Bukarest uniós közeledése, illetve januári csatlakozása javulást eredményez a kapcsolatokban, amire bizonyíték például az immár másodszor tartott közös kormányülés is. Nem értett egyet azzal, hogy nyelvi feszültségek lennének a két romániai lakosságcsoport között.