További EU cikkek
Brüsszeli források szerint az Európai Bizottság úgy döntött szerdán, hogy a török csatlakozási tárgyalások részleges felfüggesztését fogja javasolni amiatt, hogy Törökország mindeddig nem nyitotta meg kikötőit az EU-tag Ciprus előtt. Egy meg nem nevezett uniós forrás szerint a testület vezetői azt javasolják, hogy az unió a 35 tárgyalási fejezetből nyolc megvitatását függessze fel. "A bizottság jelzést kíván küldeni Törökországnak, hogy tartania kell magát a kötelezettségeihez" - mondta az illetékes.
A felfüggesztett témakörök között szerepel az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásának kérdése, de a korlátozás érintené a vámot, a kereskedelmi, a közlekedési, a mezőgazdasági és a halászati ágazatot is. Törökország eddig mindössze egy fejezetet zárt le, amely a tudományos kutatásokra vonatkozik.
Az EU külügyminiszterei december 11-én hoznak végleges döntést a brüsszeli bizottság javaslatáról.
Nem enyhül a török álláspont
Törökország 2005 júliusában írta alá azt a jegyzőkönyvet, amely kiterjeszti az EU-val fennálló vámunióját a 2004-ben csatlakozott tíz új országra, köztük a görögök lakta Ciprusra, amelyet Ankara nem ismer el. Törökország nem hajlandó alkalmazni a megállapodást Ciprusra, és csak azzal a feltétellel nyitná meg kikötőit és repülőtereit a ciprusi hajók és repülőgépek előtt, ha megszűnne a kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Törökország elleni nemzetközi embargó.
A finn EU-elnökség hétfőn próbált közvetíteni a török-ciprusi vitában, Erkki Tuomioja finn külügyminiszter külön tárgyalt Abdullah Gül török és Georgiosz Lillikasz ciprusi külügyminiszterrel, de nem sikerült áttörést elérnie. Tuomioja már akkor arra figyelmeztetett, hogy a kudarcnak mindenképpen lesz következménye.
A JP Morgan londoni befektetési csoport isztambuli főközgazdásza szerdán úgy vélekedett, hogy amennyiben az EU tíznél kevesebb fejezet tárgyalását függeszti fel, az jelen pillanatban piacbarát intézkedésnek minősülne, mert a külföldi befektetők többsége a csatlakozási tárgyalások teljes felfüggesztésétől tartott. A török pénzügyi szakemberek ugyancsak a vártnál jobbnak mondták a brüsszeli hírt.
A december 11-i uniós külügyminiszteri találkozó előtt Matti Vanhanen finn kormányfő még egy próbálkozást tesz a ciprusi-török vita rendezésére, és ennek érdekében pénteken személyesen utazik Ankarába. Uniós diplomaták azonban kételkednek abban, hogy sikerül rábírni Ankarát nagyobb engedékenységre.
A török sajtó és a tekintélyes német napilapok is idézték Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnököt, aki szerint XVI. Benedekkel történt előző napi találkozóján a katolikus egyházfő Törökország európai uniós tagsága mellett emelt szót. A Vatikán nem sokkal később ezt egyértelműen nem erősítette meg, de nem is cáfolta, állásfoglalásában ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a katolikus egyház támogatja a párbeszédet és a közeledést Európában.
Megfigyelők szerint amennyiben Erdogan valóban hűen tolmácsolta a pápa szavait, az mindenképp meglepetésként ható fordulatot jelent a pápa magatartásában, mert a német pápa korábban, még bíborosi időszakában Törökország uniós belépésének egyik legfőbb ellenzője volt.
Tony Blair szerint komoly hiba lenne, ha Törökország kedvezőtlen üzenetet kapna az Európai Uniótól a csatlakozási tárgyalások jövőjét illetően. A brit miniszterelnök azután mondta ezt, hogy szerdán a rigai NATO-csúcsértekezlet keretében tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török kormányfővel. Blair szerint Törökország csatlakozása az EU-hoz talán széleskörű kompromisszumot igényel, de nem lenne szabad kedvezőtlen jelzést küldeni Ankarának.