EU: se alkotmány, se költségvetés

Alkotmányos szerződés és hosszú távú költségvetés nélkül, a további bővítést illető bizonytalanságok szorításában folytatódik az Európai Unió élete az állam- és kormányfők minden idők egyik legeredménytelenebbjének bizonyult találkozója után.

Felajánlották támogatásukat az újak

A tagországok vezetői - köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök - szombat hajnalra befejeződött kétnapos ülésükön sokórás egyeztetés nyomán sem tudtak megállapodásra jutni a 2007-2013 közötti keretköltségvetésről, miután a luxemburgi soros EU-elnökség végleges kompromisszumos javaslatát öt tagország (Nagy-Britannia, Hollandia, Svédország, Spanyolország és Finnország) megvétózta, Olaszország és Dánia pedig tartózkodott.

A tavaly csatlakozott új tagállamok - köztük Magyarország - támogatásuk egy részének felajánlásával az utolsó pillanatban látványos erőfeszítést tettek a megállapodás megmentésére, de a kompromisszum nagy ellenzése miatt ez sem vezethetett sikerre.

Gyurcsány Ferenc ezzel kapcsolatban elmondta: politikai nyomásgyakorlás volt Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Lettország és Litvánia közös akciója, amellyel azt akarták jelezni, hogy ha a megállapodáshoz nagyvonalúság kell, akkor legyen, ők hajlandóak akár a kiharcolt pozícióikból is visszalépni.

"Példát akartunk mutatni azon országok számára, amelyek saját álláspontjukat végsőkig hangsúlyozva végül megakadályozták a megállapodást" - mondta.

Perspektíva nélkül

"Magyarország számára az elvileg elképzelhető legrosszabb kompromisszum is jobb, mint a pénzügyi perspektíva hiánya 2007-től" - szögezte le a miniszterelnök az MTI kérdésére válaszolva. A jó hírek közé sorolta, hogy a magyar álláspont leglényegesebb elemei, a támogatás mértéke és belső fő szerkezete nem képezte vita tárgyát, sőt, az utolsó pillanatban a támogatás fő összege mintegy 150 millió euróval még nőtt is. Ugyancsak jó, hogy a soros EU-elnökség kompromisszumos javaslata, az, amit most Luxemburg a következő, brit EU-elnökségre hagyományoz, teljesíti azt az igényt, miszerint az egy főre jutó támogatás tekintetében Magyarország az első öt ország között legyen.

A július elejével kezdődő brit elnökségről szólva Gyurcsány Ferenc úgy vélte: ha a britek valóban a költségvetés mélyreható reformjától teszik függővé a pénzügyi perspektíva elfogadását, akkor ezzel saját maguk számára is teljesíthetetlen feltételt fogalmaztak meg, ez ugyanis fél év alatt kivitelezhetetlen. Így azután vagy kénytelenek lesznek feladni az álláspontjukat, vagy nem lesz megállapodás a brit időszakban sem. S ha Nagy-Britannia nem hajlandó visszalépni igényétől, akkor "örülhetünk, ha 2007 végére lesz keretköltségvetés" - vélte.

Fizetni rossz

London azért ellenezte a megállapodást, mert az nem adott lehetőséget a mezőgazdasági támogatások uniós rendszerének és azzal a költségvetés szerkezetének újratárgyalására, illetve befagyasztotta volna a tagországok közül egyedül Nagy-Britanniának járó évi 4-5 milliárd eurós visszatérítést. Svédországnak és Hollandiának ugyancsak befizetéseik nagyságával volt problémája, míg Spanyolország haszonélvezői részesedésének csökkenése miatt szavazott nemmel.

A találkozó után Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök az Európai Unió mély válságát állapította meg, egyúttal szégyenteljesnek nevezte, hogy a szegényebb tagoknak kellett részesedésük csökkentését felajánlaniuk a megállapodás érdekében. Vele együtt Gerhard Schröder német kancellár és Jacques Chirac francia elnök egyértelműen az álláspontjához mindvégig mereven ragaszkodó Nagy-Britanniát, illetve Hollandiát hibáztatta a megállapodás elmaradásáért.

Tony Blair brit miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy az EU a megállapodás elmaradása ellenére töretlenül tovább tud fejlődni. Megismételte, hogy London elengedhetetlennek tartja a mezőgazdasági támogatások rendszerének megváltoztatását, és a kiadások egy részének a versenyképesség javítására fordítását. Az unió szerinte keresztúthoz érkezett, meg kell változtatnia útirányát, ha válaszolni akar állampolgárai aggodalmaira: nem lehet figyelmen kívül hagyni a két népszavazáson kifejezésre jutott elutasítást - hangoztatta.

A másik leginkább bírált vezető, Jan Peter Balkenende holland miniszterelnök megismételte, hogy a holland nettó befizetői részesedés túlzóan magas, azt mindenképpen arányos szintre kell csökkenteni. Göran Persson svéd kormányfő úgy vélte, a bevételek és kiadások elosztása az országa által elutasított javaslatban nem volt igazságos, és bejelentette, hogy Stockholm hamarosan maga fog új elképzelést ismertetni.

Európa elfáradt

Az EU alkotmányos szerződésének franciaországi és hollandiai népszavazásos elutasítását követően, három héten belül ez az uniós integrációs politika harmadik kudarca. Arról mindazonáltal már előző nap döntöttek a tagországok vezetői, hogy az alkotmány életbe léptetéséről nem mondanak le, csupán mérlegelési időszakot adnak maguknak, és nem tartják már érvényesnek a szerződés ratifikációjának befejezésére eredetileg kitűzött 2006. november 1-jei határidőt. Több, eddig népszavazásra készülő tagállam jelentette be azt, hogy egyelőre elhalasztja a referendumot.

"A jelek szerint Európa elfáradt, régi eszményei nem lelkesítik, új eszményeiben pedig bizonytalan. Képtelen választ adni arra, hogy miként lehet versenyképesebbé válni, de közben megőrizni társadalmi kohézióját. Növekszik a nemzeti önzés, az egyes nemzetek befelé fordulnak, s ilyen körülmények között már az is nagy eredmény volt, hogy az EU-tagállamoknak a mostani csúcsértekezleten sikerült közös, elvi álláspontra jutniuk az EU-alkotmány ratifikálásának folytatásáról" - foglalta össze a csúcstalálkozó tanulságait Gyurcsány Ferenc.