Tüntetések kísérik a belgiumi EU-csúcsot

A belga uralkodók laekeni palotájában szombaton délelőtt folytatta munkáját az EU félévzáró csúcsértekezlete. Az unió reformját előkészíteni hivatott tanácskozó gyűlés elnökévé a 75 éves volt francia elnököt, Valéry Giscard d´Estaing-t választották.

Az Európában nagy tekintélynek örvendő államférfi olyan testület élén áll majd, amely a tagországok, az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek küldötteiből áll majd. A konvent a tervek szerint a jövő év elején kezdi meg a későbbi reformok főbb területeinek a megvitatását.

Negyven letartóztatott, hat sérült- tüntetések Laekenben Mintegy negyven, zömmel külföldi fiatalt őrizetbe vettek, hatan, köztük két rendőr megsebesült - ez a laekeni csúcstalálkozó eddigi tüntetési mérlege. A nagyobb rombolást sikerült megakadályozni, de a belga rendőrség mégsem állt a helyzet magaslatán pénteken, a csúcs első napján. A rendőrök Freddy Thielemans polgármester utasítására igyekeztek elkerülni az utcai csetepatét, sőt diszkrét távolban maradtak, hogy közelségükkel se "provokálják" a globalizációellenes tüntetőket. A tüntetők egy szélsőséges csoportja felszedte az utcaköveket és nekiesett a parkoló kocsik ablakának, majd a bankfiókok üvegtábláinak, végül két rendőrőrsnek is. A rendőrök nagy késéssel avatkoztak közbe és vetették be a vízágyúkat. A Fekete tömbnek nevezett, eleve rombolásra felkészült néhányszáz fiatal tetemes kárt okozott a belvárosban.

Giscard d´Estaing 1974 és 1981 között volt Franciaország államfője. A választást megelőzően fogadták el az EU tagországok állam- és kormányfői az Európa jövőjéről szóló laekeni nyilatkozatot, amely szerint az unió következő nagyobb szabású reformját egy konvent típusú testület fogja előkészíteni.

Az állam- és kormányfőknek félévzáró csúcsértekezletük második napján kell megállapodásra jutniuk az ezzel kapcsolatos legfontosabb nyitott kérdésről, a konvent elnökének a személyéről. Diplomáciai források szerint a leggyakrabban emlegetett jelöltek közül is Wim Kok holland kormányfő és Valéry Giscard d'Estaing volt francia elnök a legesélyesebb a tisztségre.

Solana a közel-keleti válság ügyében egyeztet

Az Európai Unió állam- és kormányfői olyan aggasztónak találják az Izrael és a palesztinok között egyre jobban elmérgesedő erőszakot, hogy újabb diplomáciai kezdeményezést határoztak el az Egyesült Államok és Oroszország, valamint az EU együttműködésével a helyzet kézbevételére. Eszerint Javier Solana, az EU közös külpolitikájának főképviselője a közeli napokban felkeresi Washingtont és Moszkvát.

A pénteken éjjel kiadott másfél oldalas nyilatkozatban a Tizenötök felszólították a Palesztin Hatóságot, hogy oszlassa fel a Hamász és az Iszlám Dzsihád terrorista szervezetet, tartóztassa le és állítsa bíróság elé a merényletek szervezőit és hívja fel tömegeit a felkelés leállítására.

Az izraeli kormányt arra hívták fel, hogy vonja vissza hadseregét a palesztin területekről, vessen véget a bírósági eljárás nélküli kivégzéseknek, fagyassza be újabb zsidó telepek létesítését a megszállt területeken és vessen véget a palesztin hatóság infrastrukturája elleni műveleteknek. A nyilatkozat leszögezte, hogy a béke egyetlen alapja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. és 338. határozata, a gyors kibontakozásé pedig a Mitchell bizottság ajánlásainak és a Tenet CIA elnök nevével fémjelzett tűzszüneti tervének a feltétel nélküli végrehajtása. Eközben szombat délelőtt jelentették be, az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok megvétózta azt a határozati javaslatot, amely nemzetközi megfigyelők küldését sürgetné a palesztin területekre.