Külföld

A német gazdaság vezetői elhalasztanák az EU-bővítést

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Közgyűlése (DIHT) szerint a tagjelölt kelet-közép-európai államok nem elég érettek arra, hogy 2003-ban csatlakozzanak az Európai Unióhoz. A DIHT úgy véli, hogy Magyarország és Szlovénia 2004-ben, Lengyelország 2005-ben, Csehország és Észtország pedig csak 2006-ban lesz elég fejlett ahhoz, hogy tagja lehessen a közösségnek. A bővítés második körébe sorolt Bulgária és Szlovákia esetében még időpontot sem tűztek ki a gazdasági elemzők a felvétel időpontjára.

A legbefolyásosabb német gazdasági vezetőkből álló testület szerint a közösségi jog átvételében jelentősen le vannak maradva a kelet-közép-európai államok. Ezért a DIHT szerint lassítani kellene az integrációs folyamatot. A német gazdaság irányítói úgy látják, hogy elsietett az a jóslat, amelyet többnyire a csatlakozásra váró országok hangoztatnak, s amely szerint 2003-ban megvalósulhat az EU bővítése.

Az ,,Európa 2000 után" című dokumentum tanúsága szerint - amelyet a DIHT dolgozott ki - egyre növekszik a kétkedés a német üzleti világban az EU-bővítést illetően.

A DIHT által ajánlott - 2004 és 2006 közötti - csatlakozási időpontok a Handelsblatt német lap szerint igen kényes kérdéseket feszegetnek, hiszen például a lengyel - és tegyük hozzá: a magyar - kormány 2003-at jelölte meg lehetséges felvételi dátumként.

A német kamarák úgy látják azonban, hogy a korábbi bővítési menetrend nem reális: jóllehet a gazdasági eredmények javultak az említett kelet-közép-európai országokban, de például Lengyelországban még mindig 180 törvényt kellene megalkotni vagy módosítani a felvételi kritériumok teljesítéséhez. S még ha sikerülne is a törvényalkotást felgyorsítani, akkor sem maradna idő a végrehajtásra - jegyzik meg a dokumentum készítői.

A német cégek ugyanis biztosak akarnak lenni abban, hogy nem csupán a törvények szövege, hanem a helyi joggyakorlat is megfelel az Unió normáinak - vélekedik Torsten Klette, a DIHT szakértője.

Ugyanakkor a német kamarák felszólítják az Európai Unió kormányait, hogy sürgősen állapodjanak meg a belső, strukturális reformokról, mert ezek nélkül a közösség képtelen lenne felvenni a jelentkezőket.

Magyarország számára aggasztóbb hír, hogy a DIHT-tanulmány tulajdonképpen még optimistán ítéli meg a csatlakozási esélyeket. Nemrégiben látott ugyanis napvilágot a Friedrich-Ebert-Stiftung (alapítvány) elemzése, amely az EU-bővítés ideális időpontját 2006-ban jelöli meg.