90'
Franciaország
2
Marokkó
0
Az EU-bővítés 2003 után?
További Külföld cikkek
-
Már kozák járőrök vigyázzák a rendet a kutaknál a Krímben a benzinhiány miatt - Hegedűs Zsolt felkerült a New York Times idei legstílusosabb embereinek listájára, a miniszter tánca ragályos
- Orbán Viktor Lengyelországba utazik, régi szövetségesével tárgyalhat
- Kényszerleszállás közben kigyulladt egy vadászgép a zákinthoszi repülőtéren
- Trump 19-re húzott lapot, elszabadulhat a pokol a Közel-Keleten
Az Összehasonlító Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének(WIIW) szakértője szerint ,,az EU keleti bővítésének első lépcsője nagy valószínűséggel 2005-ben következhet be." Sandor Richter úgy véli: hiába deklarálja néhány tagjelölt a 2003-as dátumot, valójában szinte senki nem számol ezzel.
A helsinki EU csúcs, és az ott meghozott határozatok óta némileg áthelyeződött a hangsúly az első csatlakozási kör favoritjairól. Mint emlékezetes, a határozat alapján az első bővítési kör országaival (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Észtország, Ciprus) megkezdett tárgyalásokhoz egy újabb ,,hatos fogat" csatlakozott (Szlovákia, Litvánia, Lettország, Bulgária, Románia, Málta).
Sandor Richter a Der Standardnak adott keddi interjújában kifejtette: három csoportot lát kirajzolódni. Az elsőben biztosan ott van Lengyelország, Magyarország és Szlovénia és kérdőjelesen Észtország. Mindezen országok gazdasága az átalakulás után stabil növekedési szakaszba ért. ,,Ez a legfontosabb jele annak, hogy egyenrangú partnerként kérhetik felvételüket az EU-ba." Mindennek hátterében a stabil 4-5 százalékos gazdasági növekedés és az a tény áll, hogy ezen országok gazdasága az oroszországi krízist ugyan nem teljesen sértetlenül, de nagyobb összeomlások nélkül vészelte át. Az egyedüli kivételt az utódállam Észtország jelenti, ahol a gazdasági teljesítmény 1,4 százalékkal csökkent.
|
| Európa térkép a WIW honlapján |
Szlovénia az egy főre eső GDP tekintetében vásárlóerő-paritáson már az EU-átlag 73 százalékát teljesíti, vagyis megelőzi Portugáliát és Görögországot. Csehország és Magyarország a maguk 62 illetve 53 százalékával ettől egyértelműen le vannak maradva.
Érdekes az összevetés, hogy az EU korábbi déli bővítésénél milyen fejlettségi szinten álltak a tagjelöltek. Amikor 1981-ben Görögország az unió tagja lett, az ország egy főre eső GDP-je az EU akkori átlagának alig 62 százalékát tette ki. Az 1986-os csatlakozáskor Spanyolország 68, Portugália pedig csak 52 százalékot tudott felmutatni. Ezen kívül Spanyolország a csatlakozást megelőző 10 évben egyébként egyértelműen csökkenő tendenciát mutatott. Természetesen a csatlakozásuk óta ezek az országok meggyőző felzárkózási folyamaton mentek keresztül - hangsúlyozta a szakértő.
A második elméleti országcsoportba Richter Csehországot, Szlovákiát, Lettországot és Litvániát sorolja. Csehország lemaradását az indokolja a szakértő szerint, hogy a ,,nem sikerült" kuponos privatizáció kevéssé hatékony tulajdonosi struktúrák kialakulásához vezetett. Hasonló a helyzet Szlovákiában, ahol a holtpontról való elmozdulást ezen felül sokáig a Meciar néven emlegetett politikai malomkő akadályozta.
Románia és Bulgária ezzel szemben még mindig az átalakulás-visszaesés időszakában vannak, és messze lemaradva követik a többieket.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
