Az EU nem kommentálja a budapesti felfordulást

2006.09.19. 13:52
Az Európai Bizottság szerint a magyar hatóságok dolga az "események" kezelése, azok nem befolyásolják a konvergenciaprogram elbírálását sem.

Az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsának finn elnöksége kedden nem kívánt belefolyni a magyarországi eseményekbe, mondván azoknak a kezelése a magyar hatóságok feladata. „Nem feladatunk beavatkozni az ilyen ügyekbe” – monda az Európai Bizottság szóvivője kedd délben.

Az Európai Néppárt lemondásra szólította fel a kormányt

Azonnali lemondásra szólította fel a magyar kormányt a kereszténydemokrata-konzervatív pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) kedden Brüsszelben kiadott nyilatkozatában, amelyet az Indexhez is eljuttatott a politikai tömörülés.

A német kezdeményezésre született nyilatkozat szerint a pártcsoportot sokkolták Gyurcsány Ferenc miniszterelnök nemrégiben nyilvánosságra hozott kijelentései, amely szerint ő és kormánya éveken át hazudott a magyar polgároknak. A nemrégiben választott magyar kormány ezekkel a kijelentésekkel elvesztette minden szavahihetőségét és politikai legitimációját, áll a nyilatkozatban, amelyet az MTI szerint Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke ismertetett.

A néppárt szerint ez az alapvető európai értékek elleni támadásként is értelmezhető, ami óriási kárt okozott a demokratikus társadalmak számára. Az EPP felszólította az MSZP-t és liberális kormánypartnerét is, hogy vonja meg bizalmát a miniszterelnöktől és kormányától, és tegye ezzel lehetővé új választások rendezését. Martens és az elnökség végezetül azt kérte az Európai Szocialisták Pártjától (ESZP), hogy szintén foglaljon állást a "súlyos ügyben".

Poul Nyrup Rasmussen, az ESZP elnöke rögtön válaszolt is a Néppártnak. Ő azt kérte Gyurcsány Ferenctől, ne vegye figyelembe a konzervatív tömörülés követelését, és ne mondjon le. Rasmussen szerint Gyurcsány ugyanis a "legjobb ember a magyar reformmok folytatására. Szerinte "az utolsó dolog, amire Magyarországnak szüksége van, az egy jobboldali kormány, amely úgynevezett reformokat hajtana végre, és pénzt áramoltatna ki a gazdagoknak és csorbítaná a szegények szociális védelmét".

Egy másik szóvivő szerint az események – ideértve a Szabadság-téri vandalizmust és Gyurcsány Ferenc beismerését, hogy pártja hazudott a választóknak a választási kampányban – nem befolyásolják a magyar konvergenciaprogram elbírálását.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a miniszterelnök beismerése, hogy hazudott, nem rendítette-e meg a Bizottság hitét a kormányban és a konvergenciaprogramban szereplő adatokban, a szóvivő azt felelte: „Azt hiszem, Ön összekeveri a politikát a gazdasággal. Mi nem hozhatunk ítéletet a [tagállamok] kormányáról, viszont a [konvergenciaprogram] elbírálásához szükséges információnak birtokában vagyunk.”

A hiány csökkentése a magyarok érdeke

Arra a kérdésre, hogy vajon a Bizottság nem fél-e attól, hogy a politikai helyzet fenyegetné a magyarországi reformokat, a szóvivő azt mondta: „Ezzel kapcsolatban nem fogunk találgatni. A Bizottság és a kormány egyaránt úgy látja, hogy a magyar államháztartás helyzete aggasztó, ennek rendezésére készült a konvergenciaprogram. Az álláspontunk az, hogy az államháztartási hiány csökkentése Magyarország, a magyar emberek és a gazdaság érdeke, mert [az alacsony hiány] segíti a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést.”

Joaquín Almunia gazdasági uniós biztos szóvivője szerint a konvergenciaprogramot "a hó vége felé" fogja értékelni az Európai Bizottság, az értékelés közzététele szeptember 26-án várható. Az eredetileg év elején elfogadandó programot azért kellett újra megcsinálni, mert a Bizottság kifogásolta, hogy abban szinte semmilyen konkrétum nem szerepelt.

Az Európai Bizottság jóváhagyását követően az uniós pénzügyminiszterek veszik szemügyre a konvergenciaprogramot, várhatóan az októberi ülésen. Szakértők szerint mind a Bizottság, mind a Tanács el fogja fogadni a terveket, az elsődleges, általános reakciók eddig is kedvezőek voltak.